HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > A piac előbb-utóbb "beárazza" a kormányfő-váltást, ha tovább gyengül Gyurcsány pozíciója
A gazdasági szereplők szemszögéből nézve jelentősen emelkedett Magyarország politikai kockázata a népszavazás után - derül ki a Political Capital Kockázat-előrejelző Divíziójának kockázati figyelmeztetéséből. A hirado.hu-nak elküldött dokumentumban az elemzők tíz pontban rangsorolták a rövid-, a közép- és a hosszútávú kockázatokat.
Az első rövidtávú kockázat, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfő pozíciója stabil, de gyengül. Az elemzők arra figyelmeztetnek, ha a miniszterelnöknek nem sikerül elérnie az MSZP népszerűségének emelkedését, akkor pozíciója nemcsak a pártvezetés, a frakciótagok, hanem a párttagság körében is meggyengülhet. Ez esetben megnő az esélye a miniszterelnök-cserének.
A vizsgálat megjegyzi, a 2008. januári pénzpiaci események megmutatták, minden hír, amely a kormányfő meggyengülését jelzi, azonnali reakciót vált ki a forintárfolyamban. Ha a miniszterelnök pozíciója tartósan gyengül, akkor a piac előbb-utóbb "beárazza" a kormányfőváltást, vagyis ha a következő hónapokban nem változik az MSZP és a kormányfő támogatottsága, akkor év végére a piac pozitívan fogadna egy olyan személycserét a miniszterelnöki poszton, amely garantálná a reformok folytatását és a költségvetési szigort.
A 2008. március 9-i magyarországi népszavazás egyedi a demokratikus országok történetében, hiszen nagyon ritka az olyan eset, amikor valamilyen kivetett díj eltörlését népszavazásra bocsátották volna. A közelmúltban Szlovákiában történt hasonló népszavazás az ottani reformok visszafordításáról, de szomszédunknál a referendum érdektelenségbe fulladt és kudarcot vallott.
Más országokban vagy az Alkotmány, vagy a törvények, vagy a politikai elit önmérséklete, a szokásjog az akadálya, hogy ilyen népszavazásokat tarthassanak. Tehát a március 9-i magyar népszavazásnak már a puszta ténye is meglepetés volt a külföld számára, miközben a váratlanul magas részvétel is komoly következményekkel jár a jövőre nézve.
A következő kockázat, hogy a koalíciós feszültségek felerősödnek. Mint írják, a koalíciós kapcsolatokért felelős államtitkár, Horn Gábor "elszólása" felerősítheti azt az álláspontot az MSZP-ben, hogy a kormány és a reformok népszerűtlenségéért elsősorban az SZDSZ által irányított egészségügyi reform vélt vagy valós hibái tehetők felelőssé. Továbbra sem valószínű, de a népszavazást követő koalíciós válságkezelés súlyos elhibázottsága esetén immár elképzelhetővé vált az a forgatókönyv, hogy a koalíció felbomlik, és az előrehozott választások elsöprő - akár kétharmados - jobboldali győzelemhez vezetnek. Ennek jelenleg felmérhetetlen közép- és hosszú távú gazdaságpolitikai következményei lennének.
A harmadik rövidtávú politikai kockázat, hogy a Fidesz politikai stratégiája nem fog változni: a párt a jóléti típusú osztogató, illetve antikapitalista üzenetekre építi majd politikáját, és a párton belül a konzervatív ideológiai vonal tartósan meggyengül.
Húzd meg, ereszd meg
A középtávú politikai kockázatok között szerepel, hogy a referendum után - amennyiben a hatályos népszavazási törvényt nem változtatják meg - az ország kormányozhatósága kérdésessé válik. A jövőben ugyanis bármilyen kormány kerül hatalomra, a választókra nézve anyagi terhet jelentő intézkedések egy referendummal érvényteleníthetők.
Emellett az ún. "választási költekezési csapda" 2010-ben is érvényesülhet, amennyiben a kormány a népszerűség emelése érdekében fellazítja a költségvetési szigort. Az újra elszabaduló költségvetés instabilitást hozhat a forint árfolyamában, az inflációban, továbbá elbizonytalanítja a külföldi befektetőket és pénzpiaci szereplőket.
Demagóg választási kampányok
A népszavazásból a politikai elit azt a következtetést vonta le, hogy a magyar választókat kiadási, jóléti jellegű ígéretekkel lehet megnyerni - írják a középtávú kockázatokmközött. Így aki eséllyel akar indulni a 2010-es választáson, annak ígérnie kell, és ami még kockázatosabb, a költekezési ígéreteket be is kell tartani.
Mint írják, az Alkotmánybíróság döntése fokozta a jogi bizonytalanságot, mivel az olyan szektorokban tevékenykedő magánbefektetők, ahol az állami szerepvállalás jelentős, magasabb jogi és politikai kockázatokkal kénytelenek szembesülni.
A 22-es csapdája
A hosszú távú politikai kockázatok között szerepel a tartós magántőke- és piacgazdaság-ellenesség. A referendum további tanulsága, hogy a magyar közvélemény továbbra is fogékony az antikapitalista, etatista demagógiára, vagyis az ilyen jellegű társadalmi attitűdök az elmúlt 20 évben alig változtak.
Ezt a továbbélő attitűdöt erősíti a politika szavazatmaximalizáló logikája: a választáson győzni kívánó pártnak az az érdeke, hogy erre az attitűdre reagáljon, olyan üzeneteket fogalmazzon meg, amelyeket a választók szívesen hallanak. Ez egy 22-es csapdája, mivel a társadalom attitűdje magától nem változik, a politikai elit pedig, amely ezen változtathatna, nem érdekelt abban.
Állami függőség versus öngondoskodás
Az öngondoskodás tartósan alacsony szintje prognosztizálható Magyarországon. A megtakarítási és befektetési szokásokkal kapcsolatos mutatók szerint ezen a téren aggasztó a helyzet. A népszavazás eredménye azt jelzi, hogy az etatizmus, az államtól való függőség széles választói kör igénye, és ezen a területen sem tapasztalható elmozdulás.
Az elemzők végül a parlamentáris berendezkedéssel szembeni bizalmatlansággal zárják az összeállítást. Mint írják, ha a közvetlen demokratikus eszközök tartós elemeivé válnak a mindenkori kormányokkal szemben kialakított politikai gyakorlatnak, úgy a kormányozhatóság kérdésén túl, a képviseleti rendszer egészének legitimitása gyengülhet meg.
hirado
2008.03.12. 11:48
t: 70
A piac előbb-utóbb "beárazza" a kormányfő-váltást, ha tovább gyengül Gyurcsány pozíciója
A gazdasági szereplők szemszögéből nézve jelentősen emelkedett Magyarország politikai kockázata a népszavazás után - derül ki a Political Capital Kockázat-előrejelző Divíziójának kockázati figyelmeztetéséből. A hirado.hu-nak elküldött dokumentumban az elemzők tíz pontban rangsorolták a rövid-, a közép- és a hosszútávú kockázatokat.Az első rövidtávú kockázat, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfő pozíciója stabil, de gyengül. Az elemzők arra figyelmeztetnek, ha a miniszterelnöknek nem sikerül elérnie az MSZP népszerűségének emelkedését, akkor pozíciója nemcsak a pártvezetés, a frakciótagok, hanem a párttagság körében is meggyengülhet. Ez esetben megnő az esélye a miniszterelnök-cserének.
A vizsgálat megjegyzi, a 2008. januári pénzpiaci események megmutatták, minden hír, amely a kormányfő meggyengülését jelzi, azonnali reakciót vált ki a forintárfolyamban. Ha a miniszterelnök pozíciója tartósan gyengül, akkor a piac előbb-utóbb "beárazza" a kormányfőváltást, vagyis ha a következő hónapokban nem változik az MSZP és a kormányfő támogatottsága, akkor év végére a piac pozitívan fogadna egy olyan személycserét a miniszterelnöki poszton, amely garantálná a reformok folytatását és a költségvetési szigort.
A 2008. március 9-i magyarországi népszavazás egyedi a demokratikus országok történetében, hiszen nagyon ritka az olyan eset, amikor valamilyen kivetett díj eltörlését népszavazásra bocsátották volna. A közelmúltban Szlovákiában történt hasonló népszavazás az ottani reformok visszafordításáról, de szomszédunknál a referendum érdektelenségbe fulladt és kudarcot vallott.
Más országokban vagy az Alkotmány, vagy a törvények, vagy a politikai elit önmérséklete, a szokásjog az akadálya, hogy ilyen népszavazásokat tarthassanak. Tehát a március 9-i magyar népszavazásnak már a puszta ténye is meglepetés volt a külföld számára, miközben a váratlanul magas részvétel is komoly következményekkel jár a jövőre nézve.
A következő kockázat, hogy a koalíciós feszültségek felerősödnek. Mint írják, a koalíciós kapcsolatokért felelős államtitkár, Horn Gábor "elszólása" felerősítheti azt az álláspontot az MSZP-ben, hogy a kormány és a reformok népszerűtlenségéért elsősorban az SZDSZ által irányított egészségügyi reform vélt vagy valós hibái tehetők felelőssé. Továbbra sem valószínű, de a népszavazást követő koalíciós válságkezelés súlyos elhibázottsága esetén immár elképzelhetővé vált az a forgatókönyv, hogy a koalíció felbomlik, és az előrehozott választások elsöprő - akár kétharmados - jobboldali győzelemhez vezetnek. Ennek jelenleg felmérhetetlen közép- és hosszú távú gazdaságpolitikai következményei lennének.
A harmadik rövidtávú politikai kockázat, hogy a Fidesz politikai stratégiája nem fog változni: a párt a jóléti típusú osztogató, illetve antikapitalista üzenetekre építi majd politikáját, és a párton belül a konzervatív ideológiai vonal tartósan meggyengül.
Húzd meg, ereszd meg
A középtávú politikai kockázatok között szerepel, hogy a referendum után - amennyiben a hatályos népszavazási törvényt nem változtatják meg - az ország kormányozhatósága kérdésessé válik. A jövőben ugyanis bármilyen kormány kerül hatalomra, a választókra nézve anyagi terhet jelentő intézkedések egy referendummal érvényteleníthetők.
Emellett az ún. "választási költekezési csapda" 2010-ben is érvényesülhet, amennyiben a kormány a népszerűség emelése érdekében fellazítja a költségvetési szigort. Az újra elszabaduló költségvetés instabilitást hozhat a forint árfolyamában, az inflációban, továbbá elbizonytalanítja a külföldi befektetőket és pénzpiaci szereplőket.
Demagóg választási kampányok
A népszavazásból a politikai elit azt a következtetést vonta le, hogy a magyar választókat kiadási, jóléti jellegű ígéretekkel lehet megnyerni - írják a középtávú kockázatokmközött. Így aki eséllyel akar indulni a 2010-es választáson, annak ígérnie kell, és ami még kockázatosabb, a költekezési ígéreteket be is kell tartani.
Mint írják, az Alkotmánybíróság döntése fokozta a jogi bizonytalanságot, mivel az olyan szektorokban tevékenykedő magánbefektetők, ahol az állami szerepvállalás jelentős, magasabb jogi és politikai kockázatokkal kénytelenek szembesülni.
A 22-es csapdája
A hosszú távú politikai kockázatok között szerepel a tartós magántőke- és piacgazdaság-ellenesség. A referendum további tanulsága, hogy a magyar közvélemény továbbra is fogékony az antikapitalista, etatista demagógiára, vagyis az ilyen jellegű társadalmi attitűdök az elmúlt 20 évben alig változtak.
Ezt a továbbélő attitűdöt erősíti a politika szavazatmaximalizáló logikája: a választáson győzni kívánó pártnak az az érdeke, hogy erre az attitűdre reagáljon, olyan üzeneteket fogalmazzon meg, amelyeket a választók szívesen hallanak. Ez egy 22-es csapdája, mivel a társadalom attitűdje magától nem változik, a politikai elit pedig, amely ezen változtathatna, nem érdekelt abban.
Állami függőség versus öngondoskodás
Az öngondoskodás tartósan alacsony szintje prognosztizálható Magyarországon. A megtakarítási és befektetési szokásokkal kapcsolatos mutatók szerint ezen a téren aggasztó a helyzet. A népszavazás eredménye azt jelzi, hogy az etatizmus, az államtól való függőség széles választói kör igénye, és ezen a területen sem tapasztalható elmozdulás.
Az elemzők végül a parlamentáris berendezkedéssel szembeni bizalmatlansággal zárják az összeállítást. Mint írják, ha a közvetlen demokratikus eszközök tartós elemeivé válnak a mindenkori kormányokkal szemben kialakított politikai gyakorlatnak, úgy a kormányozhatóság kérdésén túl, a képviseleti rendszer egészének legitimitása gyengülhet meg.
hirado
2008.03.12. 11:48
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
