
Visy Zsolt pécsi régész a közelmúltban tartott előadása kapcsán ismét a figyelem középpontjába került a mesés Seuso-kincs.
A professzor szerint a 14 edény csak a töredéke a feltehetően 248 darabos teljes leletnek, amelynek nagy része valahol hazánkban lappang. Vezető honi és angol régészek is osztják azon véleményt, miszerint Magyarország a kincs legvalószínűbb származási helye.
Kétséget kizáró bizonyíték azonban nincs, mint ahogy a téma szakértője, Hajdú Éva szerint határozott kormányzati szándék sem a lelet visszaszerzésére, amire eddig százmilliókat költött az állam.
Számos szakmai érv ugyanakkor amellett szól, hogy a negyedik századból származó edények Magyarországról kerültek elő. A leleten található földmaradvány azonos a valószínűsíthető lelőhelyen, Szabadbattyánban vett földmintával. Az egyik ezüsttálon talált Pelso felirat a Balaton római kori neve, egyes jelenetek pedig arra utalnak, hogy azokat Seuso Balaton-parti birtokáról mintázták. A feltételezések szerint maga a gazdag és befolyásos pannóniai Seuso kapta a gazdagon díszített színezüst edényeket esküvője alkalmából.
hirado
2008.03.11. 10:22