HIRDETÉS
Képfeltöltő
KIEMELT HÍREK
HIRDETÉS

HÍREK > BELFÖLD > Nem tettek csodát az uniós források

t: 57

Nem tettek csodát az uniós források

Alig nőtt a foglalkoztatottság az ezredforduló óta, a népességcsökkenés és a költségek növekedése aláássa Magyarország befektetővonzó képességét, sürgős termelékenységnövekedésre van szükség - írja friss tanulmányában a Centre for European Reform elnevezésű szervezet.

A CER évente kiadott listáján Magyarország három helyet lépett hátra, most 22. a 27 tagországból.

Úgy tetszik: a foglalkoztatási helyzet javítására és a versenyképesség növelésére az uniós felzárkóztatási források vagy az infrastruktúrafejlesztések is elégtelenek. Uniós tagságunk első két esztendejében a fejlett Budapest és környéke javított a felzárkózási mutatóján, míg az ország többi részében romlott a helyzet.

Átfogó statisztika ugyan még nincs a további évekről, de a munkaügyi adatok már elérhetők. Ezek pedig azt mutatják, 2007-ig sem változott a helyzet, a leszakadás csak nagyobb lett. Pedig öt év alatt már a fejlesztéseknek is be kellett érniük, és külső támogatások is bőven érkeztek. Ráadásul azokat nem is használta rosszul az ország: arányosan jóval több pénz ment a fejletlenebb térségekbe, ám az nem látszik, hogy ez segített volna.

Az uniós statisztikai hivatal nemrégiben tette közzé legfrissebb regionális GDP-számait, amelyek a lassú adatfeldolgozás miatt 2005-re vonatkoznak. Ebből az derült ki, hogy Magyarországon az első, teljes egészében uniós tagként eltöltött esztendőben nemhogy tompultak volna, inkább növekedtek a régiók közötti jövedelmi különbségek: nagyobbak voltak 2005-ben, mint 2004-ben.


Az ország három részre szakadt: a nagyon fejlett közép-magyarországi régióra, a tőle legkevésbé elmaradt Nyugat- és Közép-Dunántúlra (itt 2005-ben is az uniós átlag 60 százaléka körül alakult az egy főre jutó GDP), illetve a leszakadó (az uniós átlag 40 százaléka körül teljesítő) déli és keleti területekre.

Közép-Magyarországon az egy főre jutó GDP az uniós átlag 101,6 százalékáról 104,9-ére emelkedett 2004-ről 2005-re - vagyis a régió gyorsabban nőtt, mint az uniós átlag, amit egyébként is meghaladott. A többi hat térség azonban még abban az évben sem tudott felzárkózni, amikor a gazdasági növekedés - országos átlagban - 4,1 százalékos volt.

2005-ben csak nőtt a lemaradás, volt olyan régió - Nyugat-Dunántúl - ahol egyenesen a gazdasági teljesítmény csökkenését regisztrálta a statisztika. De az abban az évben a leginkább fejlődő - 3 százalék körüli növekedést produkáló - Közép-Dunántúl sem tudott olyan gyorsan bővülni, hogy ne növekedjék a lemaradása az uniós átlagtól. Jellemző: az országos növekedés döntő része Közép-Magyarországon keletkezett: itt 8 százalékkal nőtt a kibocsátás (Budapesten 9 százalékkal).

hirado

2008.03.05. 10:06

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb hirek