
Szakértők szerint rövid távú kompromisszum született azzal, hogy a jegybank a gyengülő forint és a romló inflációs kilátások ellenére nem emelte meg a kamatot, a kormány ennek fejében ment bele az MNB által egy éve szorgalmazott forintsáveltörlésbe - olvasható a Népszabadságban.
Mától semmi nem korlátozza a forint árfolyamának mozgását, a kormány és a Magyar Nemzeti Bank tegnap eltörölte a 2001-ben bevezetett 30 százalékos árfolyam-ingadozási sávot, mely akkor a csúszó leértékelés rendszerét váltotta fel. A forint elvileg addig erősödik és gyengül, míg a piac akarja, a jegybank a kamat változtatásával avatkozhat be. A döntést Simor András jegybankelnök az árstabilitás eléréséhez és az euró bevezetéséhez szükséges lépésnek nevezte.
Az intézkedéssel az inflációt könnyebb lenyomni, ez viszont kedvezőtlenül hat az exportőrökre. Örülhetnek azonban a tőzsdei cégek, így ugyanis valamennyi forintban jegyzett eszköz keresettebbé válhat.
Simor András a Magyar Nemzeti Bank elnöke Az Estében azt mondta, hogy a döntés alacsonyabb inflációt és árstabilitás eredményezhet. Az elnök szerint ez hosszú távon akár a devizaalapú hitelek törlesztőterhének csökkenését is jelentheti. Elemzők többsége azonban most még arra számít, hogy a forint ingadozva ugyan, de erősödik, azaz egyelőre nem változnak az ilyen típusú hitelek törlesztőrészletei.
A forint árfolyama az év eleje óta hat százalékot gyengült, spekulációs nyomás nélkül ilyen helyzetben lehetett a döntést meghozni - mondta a Népszabadságnak Lányi Bence, a Raiffeisen szakértője, aki hozzátette: a sáv eltörlése megfelel a nemzetközi gyakorlatnak. A forint azonban nem erősödik a következő időszakban a nemzetközi pénzügyi zavarok, a magyarországi politikai fejlemények miatt.
Hasonlóan érvelt a lapnak Barcza György, a K&H vezető közgazdásza is, aki szerint a csehek és a lengyelek is kezelni tudják kamatemelésekkel, illetve -csökkentésekkel az árfolyam-ingadozásokat.
Surányi Gyögy, az Intesa Sanpaolo közép- és kelet-európai regionális igazgatója, volt jegybankelnök örül annak, hogy MNB és a kormány bízik egymásban, ám leszögezte: szerinte a lépésnek semmi köze sincs az euró bevezetéséhez. A sáv eddig sem akadályozta a gazdasági fundamentumok és a józan várakozások által meghatározott inflációmérséklést. S figyelmeztetett: ha a jegybank él, s nem visszaél a sáv eltörlésével, akkor ez neutrális döntésnek tekinthető.
Az árfolyamsáv eltörlése volt az ára annak, hogy ne kelljen kamatot emelni - ezt már Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője nyilatkozta a Napi Online-nak. A szakember szerint a döntés a jegybank hitelességét erősíti az infláció elleni küzdelemben. Az időzítés pedig kiváló, hiszen az euró árfolyama távol az erős sávszéltől, a piaci szereplők pedig nem számítottak a döntésre. Az elemző ennek ellenére úgy látja, a jegybank hosszabb távon az inflációs előrejelzés és kamatemelésre kényszerülhet.
Bod Péter Ákos, volt jegybankelnök a Napi Gazdaságnak azt mondta: örül a forintsáv eltörlésének, de nem hanyagolható el emögött a szomorú realitás, hogy reménytelenül messze vagyunk az eurócsatlakozástól. Véleménye szerint a monetáris tanácsnak az a döntése, hogy nem nyúl az irányadó kamatszinthez, a jelenlegi stagflációs helyzetben célszerű volt.
Az üzleti napilapnak nyilatkozó Járai Zsigmond, volt MNB-elnök is helyeselte a döntést. Hangsúlyozta: a jelenlegi és a régebbi kormányok is azért tartottak ettől a lépéstől, mert aggasztotta őket versenyképességük romlása a várható felértékelődés miatt. Örömmel látja, hogy ez elmúlt - tette hozzá Járai.
hirado
2008.02.26. 09:56