HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Uniós források nélkül jobban állt a gazdaság
Bár kiemelkedően sikeresnek nevezte az uniós pénzek felhasználását Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter, a valóságban a 2004 és 2006 között lekötött források mindössze 14 százaléka jutott el a hazai kis- és középvállalkozásokhoz. A mikrovállalkozások csupán a források 1,18 százalékát kapták meg, miközben a hátrányos régiók leszakadása tovább folytatódott – hangzott el az EU-pénzeket vizsgáló parlamenti bizottság tegnapi ülésén.
Amikor még nem álltak az ország rendelkezésére a felzárkóztatásra szánt uniós ezermilliárdok, addig – többek között a Széchenyi-terv fejlesztéseinek köszönhetően – négy és fél százalékos gazdasági növekedést produkált az ország, az európai uniós források lehívásával együtt viszont sikerült 0,7 százalékos mélypontot elérnünk – hangzott el az Új Magyarország fejlesztési terv végrehajtását felügyelő parlamenti bizottság tegnapi ülésén. A grémium az önkormányzati és területfejlesztési minisztert többek között a gazdaságfejlesztési programok, illetve a nagy projektek késéséről hallgatta meg. Bajnai Gordon szerint kiemelkedően sikeres volt Magyarország az uniós források felhasználásában, elsőként írt ki pályázatokat.
Elismerte azonban, egyelőre „tanulópályán haladunk”. A késéseket bürokratikus akadályokkal és a projektgazdák felkészületlenségével magyarázta, bár nem tagadta, hogy 2005 júniusától csaknem 20 milliárd forint állt rendelkezésre azoknak a nagy projekteknek az előkészítésére, amelyeket épp a gyenge háttér miatt a mai napig nem küldtek ki Brüsszelbe. A miniszter elmondta: érzékelhető gondok vannak a kiemelt projektek területén is. A gazdaságfejlesztési programokkal kapcsolatban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ) felügyelő tárcavezető hangsúlyozta: a tavaly kiírt pályázatokon mintegy háromezer nyertes pályázó volt, de csak 1500-zal tudtak eddig szerződést kötni.
– A 2007-es évet elvesztegette az ország, nincs leszerződve a nyertes pályázók többsége, a kifizetések is alig indultak meg, általánosságban pedig rosszabbul állunk, mint az EU-s források beérkezte előtt – mondta Nógrádi Zoltán. A Fidesz politikusa hangsúlyozta: az 50 millió euró feletti nagy projektek esetében nem lehet rátolni a felelősséget a projektgazdákra, mert itt előzetesen meghatározó feltétel volt az előkészítettség. Pelczné Gáll Ildikó, a bizottság elnöke az uniós pénzek szétosztásának gazdaságfejlesztési szempontból alacsony hatékonyságát emelte ki. – Az első fejlesztési tervben a megítélt források mindössze 14 százaléka került a hazai kis- és középvállalkozásokhoz, a mikrovállalkozásoknál ugyanez az arány csupán 1,18 százalék volt, a célcsoportokat tehát nem sikerült elérni – hangsúlyozta Pelczné. Hozzáfűzte: a felzárkóztatás sikertelenségét bizonyítja, hogy egy-egy kistérség között ma már akár 378-szoros különbség is lehet.
Magyar Nemzet
2008.02.20. 09:44
t: 61
Uniós források nélkül jobban állt a gazdaság
Bár kiemelkedően sikeresnek nevezte az uniós pénzek felhasználását Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter, a valóságban a 2004 és 2006 között lekötött források mindössze 14 százaléka jutott el a hazai kis- és középvállalkozásokhoz. A mikrovállalkozások csupán a források 1,18 százalékát kapták meg, miközben a hátrányos régiók leszakadása tovább folytatódott – hangzott el az EU-pénzeket vizsgáló parlamenti bizottság tegnapi ülésén.Amikor még nem álltak az ország rendelkezésére a felzárkóztatásra szánt uniós ezermilliárdok, addig – többek között a Széchenyi-terv fejlesztéseinek köszönhetően – négy és fél százalékos gazdasági növekedést produkált az ország, az európai uniós források lehívásával együtt viszont sikerült 0,7 százalékos mélypontot elérnünk – hangzott el az Új Magyarország fejlesztési terv végrehajtását felügyelő parlamenti bizottság tegnapi ülésén. A grémium az önkormányzati és területfejlesztési minisztert többek között a gazdaságfejlesztési programok, illetve a nagy projektek késéséről hallgatta meg. Bajnai Gordon szerint kiemelkedően sikeres volt Magyarország az uniós források felhasználásában, elsőként írt ki pályázatokat.
Elismerte azonban, egyelőre „tanulópályán haladunk”. A késéseket bürokratikus akadályokkal és a projektgazdák felkészületlenségével magyarázta, bár nem tagadta, hogy 2005 júniusától csaknem 20 milliárd forint állt rendelkezésre azoknak a nagy projekteknek az előkészítésére, amelyeket épp a gyenge háttér miatt a mai napig nem küldtek ki Brüsszelbe. A miniszter elmondta: érzékelhető gondok vannak a kiemelt projektek területén is. A gazdaságfejlesztési programokkal kapcsolatban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ) felügyelő tárcavezető hangsúlyozta: a tavaly kiírt pályázatokon mintegy háromezer nyertes pályázó volt, de csak 1500-zal tudtak eddig szerződést kötni.
– A 2007-es évet elvesztegette az ország, nincs leszerződve a nyertes pályázók többsége, a kifizetések is alig indultak meg, általánosságban pedig rosszabbul állunk, mint az EU-s források beérkezte előtt – mondta Nógrádi Zoltán. A Fidesz politikusa hangsúlyozta: az 50 millió euró feletti nagy projektek esetében nem lehet rátolni a felelősséget a projektgazdákra, mert itt előzetesen meghatározó feltétel volt az előkészítettség. Pelczné Gáll Ildikó, a bizottság elnöke az uniós pénzek szétosztásának gazdaságfejlesztési szempontból alacsony hatékonyságát emelte ki. – Az első fejlesztési tervben a megítélt források mindössze 14 százaléka került a hazai kis- és középvállalkozásokhoz, a mikrovállalkozásoknál ugyanez az arány csupán 1,18 százalék volt, a célcsoportokat tehát nem sikerült elérni – hangsúlyozta Pelczné. Hozzáfűzte: a felzárkóztatás sikertelenségét bizonyítja, hogy egy-egy kistérség között ma már akár 378-szoros különbség is lehet.
Magyar Nemzet
2008.02.20. 09:44
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
