
Több van benne, mint aminek elsőre látszik - ezt mondta Török Gábor a Népszabadságnak Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnap ismertetett Új tulajdonos programjáról. A Vision Consulting vezetője szerint a tervezet akár népszerű is lehet, hiszen a tulajdonszerzés kedvezményes lehetőségét csillantja meg olyanok előtt is, akik amúgy eddig csak a magánosítás veszteseinek gondolták magukat.
Krekó Péter szociálpszichológus, a Political Capital vezető elemzőjének véleménye az: egy olyan országban, ahol a lakosság kevesebb mint 3 százaléka tartja a pénzét részvényalapú értékpapírokban, ahol a kockázatvállalási hajlandóság minimális, ott egy ilyen bejelentés nem számíthat kedvező fogadtatásra. Magyarországon keveseket jellemez pénzügyi tudatosság, a megtakarítási hajlandóság alacsony. Ennek fényében nem valószínű, hogy a részvényvásárlás lehetőségével tömegek élnének - véli Krekó.
Gyurcsány Ferenc tegnap ismertetett programjának főbb elemei:
kevesebb 200 milliárd forinttal csökkennének az adóterhek. Elképzelhető, hogy akár 10-12 százalékpontos járulékkedvezményt kapnának a minimálbér másfél-kétszereséig a legfeljebb 10 főt foglalkoztató mikrovállalkozások
teljes járulékmentességet kaphatnak a hátrányos helyzetű térségekben tartósan állás nélkül lévőket alkalmazók a hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó pedagógusok 30-50 ezer forintos kiegészítést kaphatnak
50 milliárd forintot fordítanak művelődési házak felújítására az állami cégekben pár ezer forintos befizetéssel akár százezer forintos részvénycsomagot is lehet vásárolni részletfizetéssel, adókedvezménnyel
Jancsó Péter cégvezető az Új tulajdonosi program szándékát nagyszerűnek tartja, véleménye szerint ugyanis a 90-es évek munkavállalói részvényprogram tapasztalatai is azt mutatták: bármennyire kritizálható volt az a gyakorlat, felpezsdítette a vállalatok működését.
Bienerth Gusztáv, Az AmCham elnöke a Világgazdaságnak azt mondta: a miniszterelnök által említett privatizációs technikák 10-15 évvel ezelőtt voltak kedveltek. Véleménye szerint ezek nincsenek közvetlen hatással a versenyképességre.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arra hívta fel a figyelmet: más országokban már voltak hasonló privatizációs megoldások, de számos káros hatással jártak. A kistulajdonosoktól egyesek gyorsan felvásárolták a vagyonrészeket, s hatalmas vagyonok jöttek így létre.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke szerint a privatizációval kapcsolatos tervekkel kapcsolatban számos kérdés felmerül. Tisztázni kellene például, hogy osztalékra jogosult lesz-e az új tulajdonos, vagy a vállalat működésébe beleszólhat-e. És előfordulhat-e, hogy egyesek kicsemegézik a vagyont, mások viszont értéktelen tulajdonrészhez juthatnak csak. Borzasztó nagy különbségek keletkezhetnek. Ezért körültekintően kell eljárni, mindezt a legszélesebb körben kellene megvitatni.
Nagy Attila, Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója kijelentette: minden olyan megoldásra nyitottak, amely az esetleges privatizációban katalizátorszerepet tölthet be. Ha a most bejelentett program ezt elősegíti, akkor ezt is csak támogatni tudják.
Jaksity György, A Concorde Befektetési Zrt. vezérigazgatója kifejezetten okos ötletnek nevezte, hogy a magyar magánbefektetők számára ma még állami vállalatok részvényeit felajánlják vételre. Mint mondta: zene füleinek, hogy az állampolgárok részesedést szerezzenek például olyan cégekben, mint a Magyar Villamos Művek, a Magyar Posta vagy a Szerencsejáték Zrt., mivel ez azt is jelentené, hogy ezek a cégek tőzsdére lépnek, ami jót tesz a börzének is. Magyarország az az ország, ahol elhanyagolható a magánbefektetők részesedése a tőzsdén. Ha pedig az a cél, hogy a magánembereket tartósan tulajdonosként tartsák ezekben a cégekben, arra megoldás lehet a halasztott fizetés, például úgy, hogy a részvény ne legyen eladható a törlesztési időszak végéig - érvelt a szakember.
Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke azt nyilatkozta: a programnak köszönhetően a lakosság remélhetőleg olyan növekedési történetből kaphat részesedést, mint amilyen volt a kilencvenes évek közepén az OTP Bank, a Richter vagy a Mol. Egy ilyen lépés egyben a még állami kézben lévő vállalatokat is olyan növekedési pályára teheti, amelynek köszönhetően újabb regionális jelentőségű cégekkel gazdagíthatjuk nemzetgazdaságunkat és azon belül a tőkepiacunkat. Ezzel a költségvetés kétszeresen is jól járhat, s akár 1-2000 milliárd forinttal nőne a hazai tőzsde kapitalizációja. Ez segítene itthon tartani a hazai nyugdíjpénztárak, befektetési alapok és biztosítok kezelésében lévő közel 7000 milliárd forint lakossági megtakarítást.
A tőzsde elnöke tegnap az ATV Egyenes beszéd című műsorában arról beszélt: első körben 3-5 olyan állami vállalat van, amely tőzsdeképes, és akár regionális szerephez is juthat. Szalay-Berzeviczy Attila szerint a Magyar Villamos Művek Zrt., az Állami Autópályakezelő Zrt. és a Szerencsejáték Zrt. tőzsdei bevezetése lenne a legeredményesebb, de szóba jöhet még a Magyar Posta, a Volán társaságok és a MÁV-Start is.
A Napi Gazdaság a többi közt azt kérdezte Szalay-Berzeviczy Attilától, hogyan érinti a mostani bejelentés azt, hogy a tőkepiac szereplői a múlt héten azt kérték a pénzügyi kormányzattól, hogy az állam adómentességgel ösztönözze az öt évnél hosszabb megtakarításokat. A tőzsdeelnök erre azt válaszolta: jelenleg a nagy kérdés az, milyen mértékben és milyen technikával kívánja tulajdonrészhez juttatni a kormány a lakosságot. Utóbbihoz ugyanis - véleménye szerint - kitűnő lehetőség lenne a BÉT által már többször javasolt hosszú távú befektetési számla, mellyel egyszerűen biztosítható lenne, hogy a lakossági vásárlók több évig megtartsák papírjaikat, ezt az állam árfolyamnyereségadó-mentességgel honorálhatná.
A rendszerváltás óta először van olyan kormány, melynek lehetősége van megtervezni, mit tegyen a négyéves ciklusában - jelentette ki Desewffy Tibor a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában. Az első szakaszt valóban egy kicsit megnyomta a kormány, olyan intézkedések történtek, melye kissé felkavarták a közvéleményt, így lehetőség nyílt arra, hogy a következő két és fél évben egy nyugalmasabb kormányzás. Ez a két szakasz nem áll szembe egymással.
Van egy olyan társadalomfilozófiai megfontolás, mely az egyén, a választópolgár szerepének az újradefiniálásáról szól. Ez az egész, a harmadikutas, újbaloldali gondolatkörnek a legfontosabb eleme. A részvényprogram nem megszorításokat jelent természetesen, de ugyanúgy az egyéni felelősség, az egyéni szerepvállalás mentén mozog, mint ahogy az előző szakasznak a főbb intézkedései - tette hozzá Desewffy.
Benne állunk derékig a mocsárban, a miniszterelnök feleléssége kitüntetett mindezért. Aztán azon túl, hogy elismeri, csalódást okozott sokaknak, a saját szavazóinak is, bejelenti azt is, csak jövőre lesz adóemelés - érvelt a műsorban Stumpf István politológus, az Orbán-kormány kancelláriaminisztere. Emlékeztetett rá, az adócsökkentésre a kormány 2006-ban vállalt kötelezettséget. Stumpf szerint az emberek megélhetési problémákkal küzdenek, és nem segít rajtuk az újabb program. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Gyurcsány-kormány az utóbbi négy, illetve másfél évben összesen 10 programot jelentett be a jelenlegin kívül. Ráadásul azt üzenni a választóknak: a polgárosodás a szocialista oldalról közelítve azon alapszik, hogy majd a maradék állami vagyonhoz néhány százezer forint értékben a családok hozzájuthatnak, és ebből majd milliókat tudnak összegyűjteni, az több, mint félreismerése a jelenlegi magyar helyzetnek.
hirado
2008.02.19. 10:33