HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Az „oktatás csendes forradalma”: internet van, vécé nincs
Magyar Bálint továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a következő két évben 35 milliárd forintot költsenek digitális táblákra, miközben az iskolák egynegyedében nincs radiátoros fűtés, több mint felében nem megfelelő a vécék állapota, és az épületek 85 százalékát fel kellene újítani.
Már a baloldali médiának is csípi a szemét, hogy a kormány milliárdokat költ az iskolák méregdrága intelligens táblákkal való felszerelésére, miközben már több intézményben van internet, mint vezetékes gáz. Az MTV Nap-kelte című műsorának múlt pénteki adásában az egyik újságíró azt kérdezte Magyar Bálinttól, a Miniszterelnöki Hivatal fejlesztéspolitikai államtitkárától: vajon nem kellene-e előbb székeket és asztalokat beszerezni, mielőtt milliárdokat költenek digitális táblákra. Tudni szerették volna azt is, hogy vajon miért fontosabb az internet, mint a fűtés. A volt SZDSZ-es oktatási miniszter azonban továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy 35 milliárd forintból 40 ezer tantermet szerelnek fel intelligens táblákkal. (Számításaink szerint ez azt jelenti, hogy egy digitális tábla a beszereléssel együtt 875 ezer forintba kerül.) Magyar szerint nem az fogja elősegíteni egy gyerek pályáját, ha van vezetékes gáz az iskolában. Hozzátette: ez nagyjából olyan, mintha 100 évvel ezelőtt arról vitatkoztak volna, hogy minek könyvet adni a diáknak akkor, amikor még a fűtés sincs megoldva az iskolákban.
A politikus az iskolák digitalizálását az oktatás csendes forradalmának nevezte. Hozzátette: saját minisztersége idejéig az oktatásban a technológiai környezet az utóbbi 120–150 évben nem sokat változott. Akkor megtették az első lépést, mert 2005-ig Magyarország összes iskoláját rákötötték az internethálózatra. A cél az, hogy Szabolcs–Szatmár–Bereg megyétől kezdve a Zala megyei kisfalvakig legyenek olyan eszközök, amelyek „beviszik” a világot a tantermekbe, és száraz tankönyvek helyett élményszerűvé teszik az oktatást – tette hozzá. A miniszter cáfolta azt a sajtóhírt, amely szerint az ígért 40 milliárd forintból csak tizenegy áll rendelkezésre a digitális táblákra, igaz, most már csak 35 milliárd forintról beszélt. A liberális politikus szerint a szerkezet jelentősen megkönnyíti a tanulást és a tanítást, illetve segíti a digitális tananyagok megjelenítését. A készüléket összekapcsolják egy laptoppal, ami a táblára vetíti a tananyagot, ráadásul elektronikus tollal írni is lehet rá.
Magyar Bálint ragaszkodása a digitális táblákhoz annak fényében is elgondolkodtató, hogy múlt csütörtökön Hiller István oktatási miniszter maga hozta nyilvánosságra azt a felmérést, amely szerint az iskolák nyolcvanöt százalékát fel kell újítani. A Szonda Ipsos által végzett kutatás szerint az iskolák 27 százalékában nincs radiátoros fűtés, két százalékában pedig még meleg víz sem jut a gyerekeknek. A villamos berendezések állapota minden második iskolában rossz, a vécék, mosdók 45 százaléka nem megfelelő, a tantermek 43 százalékában gyenge a megvilágítás. Mindeközben az intézmények 91 százalékában van számítógépterem, 92 százalékában pedig internet.
Magyar Nemzet
2007.09.03. 11:22
t: 68
Az „oktatás csendes forradalma”: internet van, vécé nincs
Magyar Bálint továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a következő két évben 35 milliárd forintot költsenek digitális táblákra, miközben az iskolák egynegyedében nincs radiátoros fűtés, több mint felében nem megfelelő a vécék állapota, és az épületek 85 százalékát fel kellene újítani.Már a baloldali médiának is csípi a szemét, hogy a kormány milliárdokat költ az iskolák méregdrága intelligens táblákkal való felszerelésére, miközben már több intézményben van internet, mint vezetékes gáz. Az MTV Nap-kelte című műsorának múlt pénteki adásában az egyik újságíró azt kérdezte Magyar Bálinttól, a Miniszterelnöki Hivatal fejlesztéspolitikai államtitkárától: vajon nem kellene-e előbb székeket és asztalokat beszerezni, mielőtt milliárdokat költenek digitális táblákra. Tudni szerették volna azt is, hogy vajon miért fontosabb az internet, mint a fűtés. A volt SZDSZ-es oktatási miniszter azonban továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy 35 milliárd forintból 40 ezer tantermet szerelnek fel intelligens táblákkal. (Számításaink szerint ez azt jelenti, hogy egy digitális tábla a beszereléssel együtt 875 ezer forintba kerül.) Magyar szerint nem az fogja elősegíteni egy gyerek pályáját, ha van vezetékes gáz az iskolában. Hozzátette: ez nagyjából olyan, mintha 100 évvel ezelőtt arról vitatkoztak volna, hogy minek könyvet adni a diáknak akkor, amikor még a fűtés sincs megoldva az iskolákban.
A politikus az iskolák digitalizálását az oktatás csendes forradalmának nevezte. Hozzátette: saját minisztersége idejéig az oktatásban a technológiai környezet az utóbbi 120–150 évben nem sokat változott. Akkor megtették az első lépést, mert 2005-ig Magyarország összes iskoláját rákötötték az internethálózatra. A cél az, hogy Szabolcs–Szatmár–Bereg megyétől kezdve a Zala megyei kisfalvakig legyenek olyan eszközök, amelyek „beviszik” a világot a tantermekbe, és száraz tankönyvek helyett élményszerűvé teszik az oktatást – tette hozzá. A miniszter cáfolta azt a sajtóhírt, amely szerint az ígért 40 milliárd forintból csak tizenegy áll rendelkezésre a digitális táblákra, igaz, most már csak 35 milliárd forintról beszélt. A liberális politikus szerint a szerkezet jelentősen megkönnyíti a tanulást és a tanítást, illetve segíti a digitális tananyagok megjelenítését. A készüléket összekapcsolják egy laptoppal, ami a táblára vetíti a tananyagot, ráadásul elektronikus tollal írni is lehet rá.
Magyar Bálint ragaszkodása a digitális táblákhoz annak fényében is elgondolkodtató, hogy múlt csütörtökön Hiller István oktatási miniszter maga hozta nyilvánosságra azt a felmérést, amely szerint az iskolák nyolcvanöt százalékát fel kell újítani. A Szonda Ipsos által végzett kutatás szerint az iskolák 27 százalékában nincs radiátoros fűtés, két százalékában pedig még meleg víz sem jut a gyerekeknek. A villamos berendezések állapota minden második iskolában rossz, a vécék, mosdók 45 százaléka nem megfelelő, a tantermek 43 százalékában gyenge a megvilágítás. Mindeközben az intézmények 91 százalékában van számítógépterem, 92 százalékában pedig internet.
Magyar Nemzet
2007.09.03. 11:22
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
