
Éles kritikát fogalmazott meg Járai Zsigmond és Kupa Mihály a második Gyurcsány-kormány reformintézkedései kapcsán, amelyeket a kabinet részéről Draskovics Tibor igyekezett védelmébe venni egy pénteki szakmai konferencián. Járai kétségét fejezte ki, hogy a jelenlegi politikai vezetéssel felzárkózik az ország az EU-hoz.
Sóhivatal vagy fontos független intézmény?
Járai Zsigmond a létrehozni tervezett Költségvetési Hivatalt sóhivatalnak tartja, a kormány pedig az intézmény felállításával elismeri, hogy képtelen irányítani a költségvetési folyamatokat. „Elég haver van már Audi A6-ossal költségvetési intézményben" - hozott fel egy érvet a hivatal ellen Járai.
Kupa Mihály is szemfényvesztésnek tartja a Költségvetési Hivatalt. Kifogásolta, hogy erősebb jogkörrel bírna az intézmény, mint a köztársasági elnök vagy a kormány. Hozzátette: a költségvetés előzetes vizsgálatának jogosítványát vissza kell adni az Állami Számvevőszéknek.
Draskovics ugyanakkor védelmébe vette a Költségvetési Hivatal tervét. Szerinte az ugyanis olyan független intézmény lehet, amely meg tudja majd mondani a közvéleménynek, hogy a politikusok által tett tetszetős ígéretek mennyibe is kerülnek rövid és hosszú távon.
(napi.hu)
A gazdaság lassulása jórészt a végrehajtott, jelentős makrogazdasági kiigazító lépésekkel magyarázható, konkrétan az állam által támasztott kereslet (magas bázishoz viszonyított) apadásával, valamint az állami intézmények teljesítményének csökkenésével - fogalmazott Draskovics Tibor, a kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) és az ICEG European Center konferenciáján.
Hozzátette: a kisebb költségvetési kiadások okán felszínre kerülnek korábban rejtett szerkezeti problémák is. A volt pénzügyminiszter szerint az intézkedések nyomán az ország végre elindulhat kifelé a hullámvölgyből.
Járai: „Ilyen bandával soha nem fogunk felzárkózni"
Járai Zsigmond, volt jegybankelnök szerint a lassulás nagyrészt a rossz reformokkal, alapvetően a rossz kormányzással magyarázható. Nem kellett volna hat éve elrontani, most nem kellenének reformok sem - mondta. „A politikusok jelentős hányada nagy teljesítményt mutat fel a ripacskodás terén (...) ilyen bandával soha nem fogunk felzárkózni" - fogalmazott.
Az egykori MNB-elnök szerint miközben a kormány nem csökkentette a kiadásokat, az adókat emelte, a bürokrácia pedig tovább nőtt. A kerekasztal-beszélgetés során többször hangsúlyozta, hogy nagy szükség van a korrupció megfékezésére, a kiadásokat pedig nem az egészségügyben és az oktatásban, hanem a közigazgatásban kell csökkenteni, ráadásul az előbbi területekre inkább többet kellene költeni. Hozzátette: túl sokan vesznek fel jogtalanul szociális ellátást és túl sokat is lopnak el belőlük, különböző szinteken.
Kupa: Fejreállt az agrárium
Kupa Mihály, az Antall-kormány volt pénzügyminisztere szerint a jelenleginél jóval több pénzt kellene fordítania az országnak a kutatás-fejlesztésre, hogy a versenyképességünk szinten maradjon vagy javuljon. Megítélése szerint „túl jól sikerült" a kiigazítás, drasztikus lépések történtek, amelyek jelentős mértékben „megvágták a lakosságot, a vállalkozókat". Kupa Mihály kiemelte: az agrárium gyakorlatilag „fejre állt", és jövőre is nagyon nehéz helyzetben lesz.
Stumpf: az állam leépítése a probléma
Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke, az Orbán-kormány volt kancelláriaminisztere szerint napjainkban nemhogy le kellene építeni az állami szerepvállalást, hanem éppen egy intelligens, erős államra van szükség. A volt miniszter aláhúzta: az állam leépítése, a közszolgáltatások feltétlen alárendelése a piaci logikának nem a megoldást jelenti napjainkban, hanem ellenkezőleg, éppen magát a problémát.
Stumpf szerint a jövőben meg kell erősíteni az állam szerepvállalását, a jó kormányzást, és nem az a cél, hogy az állam a gazdasági csoportok „érdekhálójában" maradjon. Stumpf István úgy vélte, a jelenlegi gondok igénylik az aktív és erős államot. Véleménye szerint erősíteni kell a magyar cégek versenyképességét, a hazai munkaerőpiac befogadóképességét növelni kell, és olyan gazdaságpolitikát kell kialakítani, amely a magyar vállalkozások tőkefelhalmozó képességét, szerepét erősíti.
Magyar Hirlap
2007.08.31. 17:12