
A működőképessége határán álló BKV-nak nincs forrása a béremelésre; a közlekedési vállalat járművezetői pedig jóval az országos átlag felett keresnek - közölte a főpolgármester szerdán újságírók előtt, miután a cég vezetésétől tájékozódott a jövő keddre tervezett sztrájk következményeiről.
Demszky Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a BKV nem tudja tartani az üzleti tervét, akkor a következő években még több dolgozót kell elbocsátaniuk, "leépítések lesznek és a szolgáltatások ellehetetlenülhetnek".
A főpolgármester elmondta, "2004 óta mintegy 41 százalékos béremeléssel lehet számolni a BKV-nál átlagosan". Magyarországon nincs még egy olyan közszolgáltató vállalat, ahol ilyen szintű béremelés történt ez idő alatt - tette hozzá.
A BKV-dolgozók átlagbére 220 ezer forint, a járművezetőké 226 ezer forint, míg az ugyanilyen munkát végző Volán-buszsofőrök átlagos bére 170 ezer forint - ismertette.
Mint mondta, a városnak óriási kárt okozna a tömegközlekedés leállása. "Ha a BKV leáll, akkor ez óránként egymilliárd forintos veszteséget okozhat az országnak" - figyelmeztetett.
A városvezető szerint számolni kell azzal is, hogy sztrájk esetén a tűzoltók, a rendőrök, a repülésirányítók, a tanárok, a kórházi dolgozók nem jutnak el a munkahelyükre.
A minimális szolgáltatás biztosítása azért fontos, hogy "kevesebb ember haljon meg, kevesebb vagyoni kár (...), katasztrófa keletkezzen a városban".
A szakszervezetek "nulla százalékos" szolgáltatási javaslatáról azt mondta, az "veszélyezteti az élet- és a vagyonbiztonságot".
Közölte, hogy számít az érdekképviseleti vezetők megértésére. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az üzemi tanácsi és a szakszervezeti vezetők érdekeltek az idei és a jövő évi újraválasztásukban is. "Ez nem érdekmentes eszmecsere, hanem az egyik fél azon túl, hogy szolgálja a szakszervezeti tagság érdekeit (...), a saját érdekeire is gondol" - fogalmazott.
A városvezető továbbá elismerését fejezte ki, és köszönetet mondott a BKV dolgozóinak azért a munkáért, amit "igen nehéz körülmények között" végeznek.
Kitért arra is, hogy nem tartja valószínűnek, hogy a főjegyző a sztrájk napjára kötelező iskolai szünetet rendelne el.
Egy újságíró azt vetette fel: a szakszervezetek szerint januárban azért maradt el a sztrájk, mert a BKV vezetése akkor vállalta a nyári béremelést, és most ennek az ígéretnek a be nem tartását kifogásolják.
Somodi László a BKV menedzsmentje képviseletében erre azt válaszolta: a dokumentumban csak az szerepelt, hogy július 1-jétől újabb bértárgyalási forduló kezdődik, ám nem szerepeltek a dokumentumban konkrét számok és ígéretek.
Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes kompromisszumkészséget és belátást kért a szakszervezetektől, és egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a postások a nyugdíjkifizetés idején nem fognak tudni elmenni a munkahelyükre.
BKV Zrt. vezérigazgatóját és Budapest főpolgármesterét terheli a felelősség a sztrájkhelyzetért- közölte Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) elnöke.
A közlemény szerint az ASZSZ nyomatékosan felszólítja Antal Attilát és Demszky Gábort, hogy folytassanak valódi, felelősségteljes és eredményes tárgyalást a konfliktus békés lezárása, az érintett munkavállalók munkájának ellenértékét kifejező béremelés érdekében.
A BKV Zrt. vezetése - személy szerint a vezérigazgató úr - bértárgyalási álláspontja tarthatatlan. A törvényességet sértő intézkedései (sztrájknévsor, toborzás) nagymértékben lerontotta a megállapodás esélyét - áll a közleményben.
Demszky Gábor magatartása, tétlensége is akadályozza a megállapodás létrejöttét, ezért a konfliktus miatti felelősségben kénytelen osztozni a város főpolgármestere.
A közlemény rámutat, hogy amennyiben záros határidőn belül nem születik megállapodás, szeptember 4-én üzemkezdettől, délután 13.00 óráig sztrájkolnak a BKV Zrt. munkavállalói.
hirado
2007.08.29. 19:11