HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Ősztől jelentős változások várhatók a közoktatásban
Több ponton módosul a szeptemberi tanévkezdésre a közoktatási törvény: eltörlik a különdíjazás nélküli órákat, bevezetik a szakiskolások és szakközépiskolások esetében a pályakövetési rendszert, s változik a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók fogalma is - közölte az oktatási tárca az MTI-vel.
A tárca által az MTI megkeresésére összeállított tájékoztató szerint a közoktatási törvény közelmúltban elfogadott módosítása értelmében megszűnnek a különdíjazás nélküli órák, tehát nem lesz többé lehetőség a heti kötelező óraszám felett, tanórán kívüli, egyéni és szabadidős foglalkozásokat külön óradíj nélkül elrendelni heti két órában.
A módosítás előírja azt is, hogy a teljesítményértékelés eredményeit a munkáltatónak figyelembe kell vennie a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítása során.
Bevezetik a pályakövetési rendszert a szakiskolások és a szakközépiskolások esetében, amely arra irányul, hogy figyelemmel lehessen kísérni, milyen módon hasznosítható szakképesítésre készít fel a szakiskola, illetve a szakközépiskola. Így információt kaphatnak az iskolába jelentkezni kívánó tanulók, illetve szüleik, s magának az iskolának is visszajelzéssel tudnak szolgálni.
Módosul a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók fogalma, a jelenleg hatályos szabályozás ugyanis nem veszi figyelembe, hogy a hátrányos helyzet akkor is fennáll, ha szülők a gyermekük tanulmányainak megkezdése után maguk is tovább folytatják tanulmányaikat. Ezért az új értelmező rendelkezés a tankötelezetté válás időpontjában vizsgálja a szülő iskolai végzettségének meglétét.
Sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos változás, hogy rendezik a korábban a pszichés fejlődés zavarai miatt sajátos nevelési igényű tanulók felülvizsgálatával kapcsolatos eljárást. A módosítás újrafogalmazza a sajátos nevelési igényű tanulók körét is, s változnak a nevelési tanácsadók feladatai. A nevelési tanácsadás feladata lesz - többek között - annak megállapítása, hogy a gyermek a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzd-e, míg a korábbiakban ebben a kérdésben a szakértői és rehabilitációs bizottságok döntöttek.
Az önkormányzatok intézményfenntartó mozgásterét bővítő módosítás, hogy egyes többcélú intézmények egyre több feladatot, köztük nem közoktatási ágazatban tartozó feladatot is elláthatnak, tehát az önkormányzatok egy szervezet keretében több feladatot tudnak ellátni. A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás a munkaerő-piaci tanácsadással közösen is megszervezhető, együtt is ellátható lesz, s ebbe a körbe tartozik a "közös napközi" megszervezésének lehetősége.
A módosult jogszabály rögzíti a közös szakképzési évfolyamokkal működő szakközépiskolák és szakiskolák létrejöttének lehetőségét, ennek keretében az általános műveletséget megalapozó pedagógiai szakasz lezárása után a szakképzéssel összefüggő felkészítés megvalósulhat közös szakképzési évfolyamokon.
Változás a nem állami intézmények bevonása az önkormányzati feladatellátás rendszerébe. A módosítás rendezi azt a kérdést, hogy a kiegészítő hozzájárulásra jogosult intézményfenntartók milyen mértékben kötelesek az önkormányzati kötelező feladatokban közreműködni. A nem állami fenntartású iskola (óvoda) az önkormányzattal történő megállapodás függvényében a körzetébe tartozó meghatározott számú gyermeket fel kell hogy vegyen, ez minimum 25 százaléka az iskola által maximálisan felvehető létszámnak.
Hatékony eszköz lehet a szegregációs törekvésekkel szemben, hogy a bíróság kötelezheti a fenntartót az iskola felvételi körzethatárának magállapítására, illetve módosítására, továbbá, hogy meghatározott időre vagy meghatározott feltétel teljesítéséig megtilthatja az adott óvoda, iskola vagy kollégium, illetve annak tagintézménye részére, hogy új gyermeket, új tanulót fogadjon, amennyiben a településen ez másik intézményben megoldható.
Újdonság még a szakképzés szervezés, szakképzés szervezési társulás létrehozásának lehetősége, amely a szakképzéssel összefüggő önkormányzati feladatok végrehajtására hozható létre.
A módosítás bővíti az áltagostól eltérő speciális oktatási formák, módszerek, illetve tartalmak bevezetésének a lehetőségét. Új lehetőség az ismeretek elektronikus adathordozóra történő rögzítése és távközlési eszközön történő továbbítása, melynek lényege, hogy a pedagógus és a tanítványa közvetett úton tartja a kapcsolatot.
Tartalmazza jogszabály azt is: a 8-nál kevesebb évfolyammal működő általános iskoláknak a továbbműködési engedélyüket 4 évente meg kell, hogy hosszabbítsák.
Ha a helyi önkormányzat a 8-nál kevesebb évfolyammal működő általános iskola fenntartói jogát nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartónak adja át, az átadást követő tanévben, valamint az azt követő 4 tanéven át saját forrásaiból köteles az átvevőnek az iskola működéséhez, az éves költésvetésről szóló törvényben meghatározott egyházi kiegészítő támogatásnak megfelelő összeget megfizetni
hirado
2007.07.31. 10:11
t: 95
Ősztől jelentős változások várhatók a közoktatásban
Több ponton módosul a szeptemberi tanévkezdésre a közoktatási törvény: eltörlik a különdíjazás nélküli órákat, bevezetik a szakiskolások és szakközépiskolások esetében a pályakövetési rendszert, s változik a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók fogalma is - közölte az oktatási tárca az MTI-vel.A tárca által az MTI megkeresésére összeállított tájékoztató szerint a közoktatási törvény közelmúltban elfogadott módosítása értelmében megszűnnek a különdíjazás nélküli órák, tehát nem lesz többé lehetőség a heti kötelező óraszám felett, tanórán kívüli, egyéni és szabadidős foglalkozásokat külön óradíj nélkül elrendelni heti két órában.
A módosítás előírja azt is, hogy a teljesítményértékelés eredményeit a munkáltatónak figyelembe kell vennie a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítása során.
Bevezetik a pályakövetési rendszert a szakiskolások és a szakközépiskolások esetében, amely arra irányul, hogy figyelemmel lehessen kísérni, milyen módon hasznosítható szakképesítésre készít fel a szakiskola, illetve a szakközépiskola. Így információt kaphatnak az iskolába jelentkezni kívánó tanulók, illetve szüleik, s magának az iskolának is visszajelzéssel tudnak szolgálni.
Módosul a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók fogalma, a jelenleg hatályos szabályozás ugyanis nem veszi figyelembe, hogy a hátrányos helyzet akkor is fennáll, ha szülők a gyermekük tanulmányainak megkezdése után maguk is tovább folytatják tanulmányaikat. Ezért az új értelmező rendelkezés a tankötelezetté válás időpontjában vizsgálja a szülő iskolai végzettségének meglétét.
Sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos változás, hogy rendezik a korábban a pszichés fejlődés zavarai miatt sajátos nevelési igényű tanulók felülvizsgálatával kapcsolatos eljárást. A módosítás újrafogalmazza a sajátos nevelési igényű tanulók körét is, s változnak a nevelési tanácsadók feladatai. A nevelési tanácsadás feladata lesz - többek között - annak megállapítása, hogy a gyermek a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzd-e, míg a korábbiakban ebben a kérdésben a szakértői és rehabilitációs bizottságok döntöttek.
Az önkormányzatok intézményfenntartó mozgásterét bővítő módosítás, hogy egyes többcélú intézmények egyre több feladatot, köztük nem közoktatási ágazatban tartozó feladatot is elláthatnak, tehát az önkormányzatok egy szervezet keretében több feladatot tudnak ellátni. A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás a munkaerő-piaci tanácsadással közösen is megszervezhető, együtt is ellátható lesz, s ebbe a körbe tartozik a "közös napközi" megszervezésének lehetősége.
A módosult jogszabály rögzíti a közös szakképzési évfolyamokkal működő szakközépiskolák és szakiskolák létrejöttének lehetőségét, ennek keretében az általános műveletséget megalapozó pedagógiai szakasz lezárása után a szakképzéssel összefüggő felkészítés megvalósulhat közös szakképzési évfolyamokon.
Változás a nem állami intézmények bevonása az önkormányzati feladatellátás rendszerébe. A módosítás rendezi azt a kérdést, hogy a kiegészítő hozzájárulásra jogosult intézményfenntartók milyen mértékben kötelesek az önkormányzati kötelező feladatokban közreműködni. A nem állami fenntartású iskola (óvoda) az önkormányzattal történő megállapodás függvényében a körzetébe tartozó meghatározott számú gyermeket fel kell hogy vegyen, ez minimum 25 százaléka az iskola által maximálisan felvehető létszámnak.
Hatékony eszköz lehet a szegregációs törekvésekkel szemben, hogy a bíróság kötelezheti a fenntartót az iskola felvételi körzethatárának magállapítására, illetve módosítására, továbbá, hogy meghatározott időre vagy meghatározott feltétel teljesítéséig megtilthatja az adott óvoda, iskola vagy kollégium, illetve annak tagintézménye részére, hogy új gyermeket, új tanulót fogadjon, amennyiben a településen ez másik intézményben megoldható.
Újdonság még a szakképzés szervezés, szakképzés szervezési társulás létrehozásának lehetősége, amely a szakképzéssel összefüggő önkormányzati feladatok végrehajtására hozható létre.
A módosítás bővíti az áltagostól eltérő speciális oktatási formák, módszerek, illetve tartalmak bevezetésének a lehetőségét. Új lehetőség az ismeretek elektronikus adathordozóra történő rögzítése és távközlési eszközön történő továbbítása, melynek lényege, hogy a pedagógus és a tanítványa közvetett úton tartja a kapcsolatot.
Tartalmazza jogszabály azt is: a 8-nál kevesebb évfolyammal működő általános iskoláknak a továbbműködési engedélyüket 4 évente meg kell, hogy hosszabbítsák.
Ha a helyi önkormányzat a 8-nál kevesebb évfolyammal működő általános iskola fenntartói jogát nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartónak adja át, az átadást követő tanévben, valamint az azt követő 4 tanéven át saját forrásaiból köteles az átvevőnek az iskola működéséhez, az éves költésvetésről szóló törvényben meghatározott egyházi kiegészítő támogatásnak megfelelő összeget megfizetni
hirado
2007.07.31. 10:11
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
