
Sólyom László köztársasági elnökként a tisztességet szeretné visszahozni a közéletbe. Az államfő ebbéli szándékáról a Magyar Televízió A szólás szabadsága című műsorának adott interjúban beszélt, ahol egyebek mellett részletesen indokolta, miért tagadta meg Horn Gyula kitüntetését, s elmondta: "hozomra" írta alá a Gyurcsány-csomagot, hogy végre el9induljon valami, de ami elindult, az szerinte elszomorító.
Botrányokkal van tele a közélet, és ez azt mutatja, hogy a normakövetés egyre lazább - fogalmazott Sólyom László, majd hozzátette: a tisztességet szeretné visszahozni a közéletbe.
Az államfő a szombaton rögzített, vasárnap sugárzott adásban azt mondta: két olyan esemény volt, ami a rendszerváltás utáni korszak két legsúlyosabb elvi kérdését veti fel. Az egyik a demokrácia természetét érinti, ez az őszödi beszéd és annak következményei, a másik Horn Gyula kitüntetésével kapcsolatos, azaz, mi az alapja ennek a rendszernek, forradalom volt 1956 vagy ellenforradalom, min alapszik ez az egész mostani rendszer.
A köztársasági elnök emlékeztetett arra is: az államfőnek nincs közjogi lehetősége arra, hogy új parlamenti választásokat írjon ki, hogy lemondassa a miniszterelnököt. Amire lehetősége van, az az, hogy az értékeket képviselje.
Hozzátette: a miniszterelnök az őszödi beszéde után nem kért bocsánatot, hanem magyarázta, hogy ezt miért tette, de ez az alapvető kérdést - mint mondta - nem oldja meg. "Ezen nem tudok túllépni, mindent amit mondtam ősszel, betű szerint továbbra is fenn kell tartanom" - jelentette ki.
A Gyurcsány-csomag kapcsán úgy fogalmazott: ahhoz, hogy ennek a sok "szenvedésnek", amit a megszorítások hoznak, értelme legyen, az szükséges, hogy legyen egy világos, hosszú terv, de ez a "levegőben lóg" azóta is. Az ellenzékről szólva megjegyezte: a másik oldalon azt látjuk, hogy az intézményrendszer hitelét vonják kétségbe.
Sólyom László szerint a magyar alkotmányos rendszerrel egy nagyon kitűnő demokratikus államot lehetne működtetni. Ez a szereplőkön múlik, nem az alkotmányon - tette hozzá.
Arra a kérdésre, mit gondol a kormány által elindított reformokról, úgy fogalmazott: "aláírtam hozomra a Gyurcsány-csomagot, hogy induljon meg valami. Ehhez képest, ami megindult, az elszomorító". Mint mondta, úgy látja, hogy az idei költségvetést rendbe fogja tenni a kormány, de véleménye szerint nem látszik, hogy a "sok rombolás" helyén, amivel a reform kezdődött, mi épül.
Az államfő a tervezett NATO-lokátor kapcsán közölte: a Tubes egy vállalható kompromisszum a honvédelmi érdek és a természetvédelmi érdek között. A Tubes egy értéktelen terület, már tönkre van téve, be van kerítve, ez egy katonai körlet, ha ott építenek egy radart az természetvédelmi szempontból teljesen közömbös. Mint mondta, az igaz, hogy a pécsieket "idegesíti", de hozzátette: népszavazást lehetett tartani, ott volt az óriási lehetőség, de nem mentek el elegen. Sólyom László megjegyezte: van még a Tubesen kívül is helyszín, ami alkalmas a NATO-lokátor felépítésére. Sólyom László nem nevezte meg a helyszínt, de azt mondta: ha megkérdezi a miniszter, neki megmondja. Mint hangsúlyozta, ezen a helyen "emberemlékezet óta titkos berendezések működnek".
Én azért nem tüntettem ki Horn Gyulát, mert a forradalom ötvenedik évfordulóján olyan nézetek vallott a saját szerepéről, és ezen keresztül magáról a forradalomról, ami ellentétben áll a mostani rendszerrel - mondta Sólyom László köztársasági elnök a Magyar Televízió A szólás szabadsága című műsorának nyilatkozva.
Az államfő Horn Gyula kitüntetése kapcsán azt mondta: "Ez nem az én konfliktusom Horn Gyulával, és nem az én konfliktusom a miniszterelnökkel. Ez az elnöknek, mint intézménynek a kötelességteljesítése abban az esetben, amikor az államnak az alapvető kérdései forognak kockán".
"Horn Gyula fönntartja azt, hogy az '56-os forradalom ellenforradalom volt" - mondta a köztársasági elnök.
Sólyom László kiemelte, mindig is meg volt győződve arról, hogy a köztársasági elnök megtagadhat kitüntetést, akkor, ha ez az alkotmány értékrendjével ellenkezik. "Ezt megtehettem volna tavaly is, de éppen azért, mert az Alkotmánybíróság elnöke voltam, és mert szeretnék úgy meghalni, hogy azt mondják rólam, hogy alkotmányos ember volt, én nem vettem azt magamra, hogy én így értelmezem az alkotmányt, és kész...
Sólyom László közölte azt is: azért nem konzultál a pártokkal például az ombudsmanok személyéről, mert azt szeretné, hogy ezek a független pozíciók ne váljanak pártalkuk martalékaivá.
Az ellenzéki párt népszavazási kezdeményezéséről szólva azt mondta: ebben a kérdésben még nem jött el az államfő ideje. Hangsúlyozta, a népszavazás egy alapvető politikai jog, amit nem lehet rögtön elítélni. Mindaz, ami történik, abba most az elnök nem szólhat bele. A köztársasági elnöknek a végén lesz szerepe, amikor ki kell írni a népszavazás időpontját - tette hozzá Sólyom László.
hirado.hu
2007.07.16. 13:03