HIRDETÉS
HIRDETÉS

HÍREK > BELFÖLD > Kísérti a múlt Horn Gyulát - dokumentumok láttak napvilágot

t: 159

Kísérti a múlt Horn Gyulát - dokumentumok láttak napvilágot

Horn Gyula nemcsak a karhatalmisták, a "pufajkások" valódi szerepét ferdíti el a Heti Válasz csütörtökön megjelent száma szerint, a volt miniszterelnök következetesen valótlanságot állít a karhatalomba való belépésének időpontjáról is. Az egykori miniszterelnök titkársága a cikkre reagálva az MTI-vel azt közölte: a Heti Válasz Horn Gyulával foglalkozó cikke nem tartalmaz új tényeket, a hazugságok újabb, más csoportosítású csomagját állította csupán össze.

Horn Gyula volt miniszterelnök múltjából származó dokumentumokat tett közzé honlapján a Heti Válasz. A hetilap szerint a dokumentumok azt bizonyítják, hogy Horn Gyula valótlanságokat állít a kádári karhatalomba való belépésének körülményeiről. A Heti Válasz Horn Gyula önéletrajzát idézve leírja, hogy a volt miniszterelnök 1956. december 15-én lépett be a "Kádár-huszárokhoz".

A hetilap honlapján közzétett dokumentumok közül Horn Gyula tiszti szolgálati adatlapjában az szerepel: 1956. november 15-től 1957. júniusáig teljesített karhatalmi szolgálatot a Hunyadi János Zászlóaljban. A volt miniszterelnök tehát önéletrajzában a december 15-i időpontot jelölte meg a belépésre, míg a dokumentumok szerint november 15-től volt tagja a zászlóaljnak.

A Heti Válasz kitér arra is, hogy "bár Horn Gyula mindent elkövet, hogy önnön érdemének tüntesse fel az osztrák-magyar határ 1989-es megnyitását, a valóságban ő csak az egyik, s nem is feltétlenül legmeghatározóbb közreműködője volt a Németh-kormány döntésének".

A cikk felidézi Németh Miklós Heti Válasznak adott 2004-es nyilatkozatát, amelyben a volt miniszterelnök elmondta: a döntés az ő dolgozószobájában született meg két tanácsadója, valamint Horváth István belügyminiszter, Horn Gyula külügyminiszter, illetve Kulcsár Kálmán igazságügy-minisztert helyettesítő államtitkár jelenlétében. Ugyancsak a belügy meghatározó szerepét jelzi, hogy amikor szeptember 10-én az első két menekült átlépte a határt, hálájukat nem Horn Gyulának, hanem Horváth Istvánnak fejezték ki - írja a lap.

Az egykori miniszterelnök titkársága a cikkre reagálva az MTI-vel azt közölte: a Heti Válasz Horn Gyulával foglalkozó cikke nem tartalmaz sem új gondolatokat, sem új tényeket, a hazugságok újabb, más csoportosítású csomagját állították csupán össze.

Thurzó Tibor, a volt kormányfő szakértője szerint a címlapon beharangozott kérdések már a hamisítás részei. Hozzátette: a szerkesztők vehették volna a fáradságot, hogy legalább az ide vonatkozó jogerős bírói ítéleteket áttekintik. "Nincs más hozzáfűznivalónk. Mi nem akarjuk a már korábban, több ízben elmondottakat ismételni. Egyébként köszönet a rokonszenves fotóért" - mondta Thurzó Tibor.



Gorbacsov budapesti kijelentéseiről, a Horn 1956-os szerepével kapcsolatos vitáról ír az FAZ:

Felháborodás Gorbacsov miatt címmel bécsi keltezésű tudósításban foglalkozott csütörtökön a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) az egykori Szovjetunió utolsó államfőjének, illetve pártvezetőjének budapesti, 1956-tal kapcsolatos kijelentéseivel, illetve azzal a vitával, amely Horn Gyula 1956-os szerepével kapcsolatban bontakozott ki Magyarországon.

A konzervatív német napilap cikkének bevezetőjében arról írt, hogy miközben Gorbacsovról Oroszországban ma alig beszélnek, Budapesten ezekben a napokban annál több szó esik róla. A cikkíró, Reinhard Olt ezzel összefüggésben emlékeztetett arra, hogy Gorbacsov a közelmúltban a magyar fővárosban a volt miniszterelnök és külügyminiszter, Horn Gyula 75. születésnapja alkalmából mondott köszöntő beszédében az 1956-os szovjet beavatkozást szükségesnek nevezte. A szovjet hadsereg verte le akkoriban a felkelést - fűzte hozzá a FAZ, utalva arra, hogy a magyar parlamenti pártok bírálták Gorbacsov nyilatkozatát.

A lap szerint az, hogy az ellenzék "történelemhamisításról" beszél, senkit nem lep meg. Ehhez az állásfoglaláshoz azonban csatlakozott a kormányzó szocialisták liberális koalíciós partnere is. Sőt, - mint a cikkíró fogalmazott - maga a szocialista párt, az 1948 és 1989 között hatalmon lévő kommunista párt utóda is bírálta Gorbacsovot, még ha visszafogottan is. A liberálisok ugyanakkor felháborodásuknak adtak hangot amiatt, hogy a születésnapi ünnepségen jelen lévő Gyurcsány Ferenc miniszterelnök "nem lépett fel Gorbacsov megengedhetetlen kijelentése ellen" - írta a FAZ.

Az ellenzék - mint arról az újság beszámol - tiltakozott azon kijelentések ellen is, amelyekkel Horn Gyula "igazolta" az 1956-os eseményekben játszott szerepét. Ennek kapcsán a lap idézte Hornt, azt, hogy "a közrend biztosításához" járult hozzá. A "pufajkások brigádja" - amelyhez Horn tartozott és amelyet az ellenforradalmárok üldözésére vetettek be - "a lakosságot védte a bűnözőktől" - írta a német lap, részben idézve a szocialista politikust. Mindehhez a FAZ hozzáfűzte: a kormánypárt számára ugyanakkor (a születésnapi ünnepségen elhangzott) Horn-beszéd "egyetlen olyan momentumot" sem tartalmazott, amellyel a szocialisták ne tudnának egyetérteni.

A történteket - mint a FAZ írta - megelőzte a Horn múltjával kapcsolatos vita. Magyarországon kívül a korábbi külügyminiszternek az 1989-es határnyitásban szerzett érdemei vitathatatlanok. Ugyancsak elismerik hozzájárulását Magyarország NATO-, illetve EU-felvételéhez.

Otthon azonban Sólyom államfő elutasította, hogy magas állami kitüntetésében részesítse - emlékeztetett a lap. A cikkíró idézte az elutasítás indoklását, egyebek között azt, hogy "saját múltjával kapcsolatban ma is vallott álláspontja nem egyeztethető össze a magyar alkotmányos értékekkel." Végezetül a német konzervatív újság emlékeztetett arra, hogy Horn kitüntetését 70. születésnapja alkalmából már Sólyom elődje, Mádl Ferenc is elutasította. Idézte továbbá Horn Gyulát, aki a kétszeri elutasítással kapcsolatban azt hangoztatta, hogy "Magyarországnak vannak ennél komolyabb problémái".



hirado.hu

2007.07.12. 15:07

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb hirek