HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > AKTUÁLIS > Kiss Péter: a népszavazás nem választás
Kiss Péter szerint az Alkotmánybíróság által csütörtökön átengedett három népszavazási kérdés közül kettő nem, de legalábbis nehezen értelmezhető. A politikus azt mondta, akármilyen válaszok is születnek a Fidesz és a KDNP által feltett kérdésekre, az nem eredményezheti a kormány távozását, ahogyan azt Orbán Viktor Fidesz-elnök állítja, a népszavazás ugyanis nem választás.
A politikus a legalábbis nehezen értelmezhető népszvazási kérdések közé sorolta patikán kívüli gyógyszervásárlásra vonatkozó kérdést, amely gyakorlatilag megszüntetné a szabad választás lehetőségét a medicínák vásárlásakor. A földvásárlásról azt mondta, első hallásra furcsán hangzik, hogy kijelölünk egy "elsődleges" kört, amelyik földet vásárolhat. A tandíjkérdés szerinte nem szól másról, mint arról, hogy megmaradjon-e a most létező lehetőség a jól teljesítőknek "átzsilipelni" a támogatott tanulók közé.
Három ellenzéki kérdést engedett át az Alkotmánybíróság
A Fidesz és a KDNP által kezdeményezett hét népszavazási kérdés közül háromban, a termőfölddel, a kórházprivatizációval és a patikán kívüli gyógyszerárusítással kapcsolatos népszavazási kezdeményezésekben megkezdődhet az aláírásgyűjtés - jelentette be tegnap Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke.
A taláros testület két kérdésben, a kormánytagok felelősségére és a nyugdíjasok munkavállalására vonatkozó kezdeményezések ügyében helybenhagyta az Országos Választási Bizottság (OVB) határozatát, amelyben a testület megtagadta az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, további két kérdést, a vizitdíjra vonatkozót formai, a tandíjra vonatkozót pedig tartalmi okok miatt visszautalta az OVB-hez.
Az Ab döntése szerint az OVB-nek 30 napon belül kell határozatot hoznia, amely ellen azonban kifogást lehet benyújtani. A Népszabadság azt írja: vélhetően két voksolás lesz, először a már jóváhagyott három, majd a fennmaradó egy-két kérdésben. A referendumok költsége így az előzetesen becsült 3-3,5 milliárd forint kétszerese lesz.
Az alkotmánybírósági döntésre a pártok különbözőképp reagáltak. Nyakó István, az MSZP szóvivője azt mondta: a bosszú vezérelte a népszavazási kérdések megfogalmazásakor a Fideszt, nem pedig a szakszerűség, az ellenzéki pár még kérdezni sem tud alkotmányosan, ami elgondolkodtató kormányzóképességét illetően.
Kuncze Gábor, a liberálisok elnöke szerint azzal, hogy az eredeti hét kérdés közül csak háromban gyűjthet aláírást a Fidesz, elbukott Orbán Viktor szándéka, miszerint népszavazással megbuktassa a kormányt.
Dávid Ibolya, az MDF elnöke úgy vélte: a Fidesz napi kampánycélokra használja fel a népszavazást, ami nem egyeztethető össze az alkotmány szellemével.
A Fidesz egyébként "négyigenes" népszavazásra készül, Áder János, az ellenzéki párt politikusa szerint bizonyos, hogy a tandíjra vonatkozó kérdésük is átmegy majd az alkotmányossági rostán.
A Kormányszóvivői Iroda szerint a kormánynak nincs teendője az Alkotmánybíróság (Ab) döntése után, hiszen egyelőre egyetlen kérdésben sem dőlt még el, lesz-e népszavazás. A kormány a jogszabályoknak megfelelően biztosítja a népszavazás lebonyolításának feltételeit, ha a kérdések jogszerűnek bizonyulnak, és a választópolgárok megfelelő számú aláírással támogatják őket.
Ami a szakembereket illeti, Lövétei István álláspontja az, hogy a Fidesz majdani állva maradó kérdéseiről legkorábban nyáron szavazhatunk, de a kifogások miatt a procedúra elhúzódhat, így az is elképzelhető, hogy csak jövő tavasszal. Az alkotmányjogász szerint az állva maradt kérdések nem mozgatják meg az embereket, és ha eredményes is lesz egy-egy kérdést tekintve a voksolás, az nem jelenti majd, hogy a kormánynak távoznia kell, legfeljebb csak módosítania kell néhány jogszabályt.
Ezzel a hálóval nem lehet halat fogni, az alkotmánybírósági döntés a kormányt hozta jobb helyzetbe - fogalmazott Hack Péter. Az alkotmányjogász úgy vélte, mire szavazhatunk majd a vizitdíjról és a tandíjról, addigra mindkettőt megszokja az ország.
Dr. Chronowski Nórát, a Pécsi Tudományegyetem alkotmányjogi tanszékének vezetőjét meglepte, hogy a gyógyszerárusítás liberalizációjára vonatkozó kérdés nem akadt fenn a rostán. Mindez - véleménye szerint - felveti a kérdést, hol húzódik a népszavazásra bocsátható kérdések komolysági határa. Mert ha a gyógyszerek árusításának helyéről is szavazhatunk, akkor akár arról is kiírható voksolás, hogy a patikák árulhatnak-e cukorkát, rágógumit, kozmetikumokat - érvelt a szakember.
hirado
2007.03.09. 09:29
t: 165
Kiss Péter: a népszavazás nem választás
Kiss Péter szerint az Alkotmánybíróság által csütörtökön átengedett három népszavazási kérdés közül kettő nem, de legalábbis nehezen értelmezhető. A politikus azt mondta, akármilyen válaszok is születnek a Fidesz és a KDNP által feltett kérdésekre, az nem eredményezheti a kormány távozását, ahogyan azt Orbán Viktor Fidesz-elnök állítja, a népszavazás ugyanis nem választás. A politikus a legalábbis nehezen értelmezhető népszvazási kérdések közé sorolta patikán kívüli gyógyszervásárlásra vonatkozó kérdést, amely gyakorlatilag megszüntetné a szabad választás lehetőségét a medicínák vásárlásakor. A földvásárlásról azt mondta, első hallásra furcsán hangzik, hogy kijelölünk egy "elsődleges" kört, amelyik földet vásárolhat. A tandíjkérdés szerinte nem szól másról, mint arról, hogy megmaradjon-e a most létező lehetőség a jól teljesítőknek "átzsilipelni" a támogatott tanulók közé.
Három ellenzéki kérdést engedett át az Alkotmánybíróság
A Fidesz és a KDNP által kezdeményezett hét népszavazási kérdés közül háromban, a termőfölddel, a kórházprivatizációval és a patikán kívüli gyógyszerárusítással kapcsolatos népszavazási kezdeményezésekben megkezdődhet az aláírásgyűjtés - jelentette be tegnap Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke.
A taláros testület két kérdésben, a kormánytagok felelősségére és a nyugdíjasok munkavállalására vonatkozó kezdeményezések ügyében helybenhagyta az Országos Választási Bizottság (OVB) határozatát, amelyben a testület megtagadta az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, további két kérdést, a vizitdíjra vonatkozót formai, a tandíjra vonatkozót pedig tartalmi okok miatt visszautalta az OVB-hez.
Az Ab döntése szerint az OVB-nek 30 napon belül kell határozatot hoznia, amely ellen azonban kifogást lehet benyújtani. A Népszabadság azt írja: vélhetően két voksolás lesz, először a már jóváhagyott három, majd a fennmaradó egy-két kérdésben. A referendumok költsége így az előzetesen becsült 3-3,5 milliárd forint kétszerese lesz.
Az alkotmánybírósági döntésre a pártok különbözőképp reagáltak. Nyakó István, az MSZP szóvivője azt mondta: a bosszú vezérelte a népszavazási kérdések megfogalmazásakor a Fideszt, nem pedig a szakszerűség, az ellenzéki pár még kérdezni sem tud alkotmányosan, ami elgondolkodtató kormányzóképességét illetően.
Kuncze Gábor, a liberálisok elnöke szerint azzal, hogy az eredeti hét kérdés közül csak háromban gyűjthet aláírást a Fidesz, elbukott Orbán Viktor szándéka, miszerint népszavazással megbuktassa a kormányt.
Dávid Ibolya, az MDF elnöke úgy vélte: a Fidesz napi kampánycélokra használja fel a népszavazást, ami nem egyeztethető össze az alkotmány szellemével.
A Fidesz egyébként "négyigenes" népszavazásra készül, Áder János, az ellenzéki párt politikusa szerint bizonyos, hogy a tandíjra vonatkozó kérdésük is átmegy majd az alkotmányossági rostán.
A Kormányszóvivői Iroda szerint a kormánynak nincs teendője az Alkotmánybíróság (Ab) döntése után, hiszen egyelőre egyetlen kérdésben sem dőlt még el, lesz-e népszavazás. A kormány a jogszabályoknak megfelelően biztosítja a népszavazás lebonyolításának feltételeit, ha a kérdések jogszerűnek bizonyulnak, és a választópolgárok megfelelő számú aláírással támogatják őket.
Ami a szakembereket illeti, Lövétei István álláspontja az, hogy a Fidesz majdani állva maradó kérdéseiről legkorábban nyáron szavazhatunk, de a kifogások miatt a procedúra elhúzódhat, így az is elképzelhető, hogy csak jövő tavasszal. Az alkotmányjogász szerint az állva maradt kérdések nem mozgatják meg az embereket, és ha eredményes is lesz egy-egy kérdést tekintve a voksolás, az nem jelenti majd, hogy a kormánynak távoznia kell, legfeljebb csak módosítania kell néhány jogszabályt.
Ezzel a hálóval nem lehet halat fogni, az alkotmánybírósági döntés a kormányt hozta jobb helyzetbe - fogalmazott Hack Péter. Az alkotmányjogász úgy vélte, mire szavazhatunk majd a vizitdíjról és a tandíjról, addigra mindkettőt megszokja az ország.
Dr. Chronowski Nórát, a Pécsi Tudományegyetem alkotmányjogi tanszékének vezetőjét meglepte, hogy a gyógyszerárusítás liberalizációjára vonatkozó kérdés nem akadt fenn a rostán. Mindez - véleménye szerint - felveti a kérdést, hol húzódik a népszavazásra bocsátható kérdések komolysági határa. Mert ha a gyógyszerek árusításának helyéről is szavazhatunk, akkor akár arról is kiírható voksolás, hogy a patikák árulhatnak-e cukorkát, rágógumit, kozmetikumokat - érvelt a szakember.
hirado
2007.03.09. 09:29
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
