HIRDETÉS
HIRDETÉS

HÍREK > BELFÖLD > Gyurcsány évértékelője a politológusok és frakcióvezetők szemszögéből

t: 94

Gyurcsány évértékelője a politológusok és frakcióvezetők szemszögéből

Gyurcsány Ferenc évértékelő beszédével kezdődött tegnap a parlament tavaszi ülésszaka. A miniszterelnök a politológusok szerint a 40 perces felszólalásában nem mondott semmi újat.

Nem országértékelő beszédet, hanem egy pillanatkép felvázolását hallhattuk a magyarországi állapotokról - Kiszelly Zoltánnak ez volt a benyomása Gyurcsány Ferenc beszéde kapcsán. A politológus a Népszavának nyilatkozva úgy vélte, a kormányfő beszéde a személyes felelősséget szőnyeg alá söprő, inkább a jövőbe tekintő, feladatkijelölő szónoklat volt. A tiszta lap politikája érthető és racionális lépés a miniszterelnöktől, hiszen az ország, a nemzet és a tőke érdeke ugyanaz: kezdődjenek el a reformok, legyen kiszámítható a gazdasági és politikai környezet.

Fekete Sándor szerint a kormányfő beszédének legfontosabb üzenete, hogy túl kell lépni az elmúlt időszakon és főként a pártpolitikai csatározásokon. Az elemző úgy látja: Gyurcsány a békére vágyó közeghez szólt, s bár érezhető volt, hogy nem ez az igazi gyurcsányi habitus, most tudatos és célzatos volt a visszafogottság.

Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Kör munkatársa álláspontja az: Gyurcsány Ferenctől kevésbé évértékelő, sokkal inkább konkrétumoktól mentes programadó beszédet hallottunk. A beszéd legfontosabb üzenete, hogy nincs szükség újabb megszorító csomagra, a kormány pedig kiáll a reformok mellett, ugyanakkor sem a miniszterelnöki beszédben, sem a frakcióvezetői reakcióban nem látszik az a kitörési pont, ami kimozdíthatná a politikát a mai állóháborús helyzetből, miközben a közvélemény egyre határozottabban jelzi: elégedetlen a konfrontációra épülő politika teljesítményével.

Budai Bernadett, a Vision Consulting szakembere a Magyar Hírlapnak azt mondta: erőteljesebb volt a kormányfői beszéd magyarázó jellege, ami vélhetően a korábban kaotikus kormányzati kommunikáció megújításának előszele lehet. Mint mondta, a kormánynak új módszereket is ki kellene találnia, hogy közérthetőek legyenek a reformok.

Kern Tamás, a Századvég elemzője úgy fogalmazott: egy olyan miniszterelnök tartott évértékelő beszédet, akit megviseltek az utóbbi hetek belpolitikai konfliktusai. Úgy tűnt, a miniszterelnök csak kényszerűségből szólalt meg, erre utal az is, hogy nem kért viszontválasz - hangoztatta Kern, aki kifogásolta, hogy Gyurcsány nem nyilvánult meg szakpolitikai kérdésekben, nem beszélt a nyugdíjreformról, nem tudjuk egy-, vagy több-biztosítós rendszer lesz, nem tudjuk, mi a kormány elképzelése a következő fél évre, mitől javul az életszínvonal 2009-ig.

Gyulai Attila, a Political Capital elemzője szerint nem szab új irányt a politikai vitáknak Gyurcsány fölszólalása. A miniszterelnök ugyanakkor a pártpolitikai viták fölé pozícionálja magát, hasonló törekvései voltak miniszterelnökként Orbán Viktornak is - jegyezte meg az elemző, aki szerint a beszéd visszatérési kísérlet a kordonbontás által megszakított konszolidációhoz.

Gyurcsány: nem kell újabb kiigazítás

Nem politikai háborúskodásra, hanem nyugodt reformpolitikára van szükség. A háborúskodás elől kitérek, az ország rendjét, nyugalmát minden törvényes eszközzel biztosítani fogom - így kezdte harmadik évértékelő beszédét tegnap az Országgyűlés tavaszi nyitónapján a miniszterelnök.

Itt elolvashatja, vagy megnézheti Gyurcsány Ferenc beszédének teljes szövegét!

Gyurcsány Ferenc szerint a szükségszerű kiigazítás sikeres volt, további megszorításokra, pusztán a költségvetés szempontjaira tekintettel nincs szükség. A kormányfő egyúttal kifejezte köszönetét Magyarország valamennyi polgárának, amiért tudomásul vették a kiigazítások szükségességét. Hozzátette: 2007 a legnehezebb év, 2008-ban már nem csökkennek a reáljövedelmek, 2009-től pedig rá lehet állni arra a pályára, hogy a gazdasági növekedés felét a jövedelmekre fordíthatjuk, a többit pedig befektetjük. A miniszterelnök hangsúlyozta a reformok fontosságát, részletesen beszélt az egészségügy átalakításáról, és öt kiemelt programot, úgynevezett "zászlóshajót említett": a kormány célja visszaszorítani a gyermekszegénységet, 2013-ig a mai 20 százalékos arányról 15 százalékra; növelik a bölcsődék számát, az óvodai kötelező korhatárt négy évre csökkentik; a hátrányos helyzetű kistérségeket 120 , a leggyorsabban haladó fejlődési központokat városonként átlagosan 60-80 milliárd, a kis- és középvállalkozásokat 3 ezer milliárd forinttal támogatják.

Még mindig kivonul a Fidesz és a KDNP

A Fidesz és a KDNP képviselői változatlanul kivonulnak a parlamenti ülésteremből, ha Gyurcsány Ferenc felszólal a T. Házban. Tegnap ugyanis így határoztak a két ellenzéki párt zárt frakcióülésén. Navracsics Tibor frakcióvezető tájékoztatása szerint minderről három tartózkodás és két ellenszavazat mellett szavaztak. Hírek szerint két kereszténydemokrata képviselő, Hoffmann Rózsa és Lanczendorfer Erzsébet szavazott nemmel, a tartózkodók pedig: a KDNP-ből Simicskó István és Salamon László, a Fideszből Horváth János.

Válaszoltak a frakcióvezetők

Az igazságos kormányzati politika arról szól, hogy a rászorulók számára segítő kezet nyújt a kormány, a tehetségesek elől elhárítja az akadályokat, a Gyurcsány-kormány ezzel szemben magára hagyta a szegényeket, a középosztálynak az elszegényedés rémét festik fel, a tehetségesek elé gátakat emelt - reagált Gyurcsány Ferenc tegnapi évértékelőjére Navracsics Tibor, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője. Az ellenzéki politikus szerint a miniszterelnök évértékelőjét az útirajz műfajába sorolta. Mint mondta: idejött egy nadrágos úriember valamely távoli országból, egy darabig ismerkedett a magyarországi viszonyokkal, néhány tanácsot hátrahagyott, aztán mintha távozni akarna. Megemlítette azt is, hogy 2002-ben Magyarország a régió éllovasa volt, ma azt sem tudni, mikor vezetik be az eurót. Nem PR-akciókra van szükség - szögezte le Navracsis, felvetve: Veszprém a pólusprogramból csupán annyit látott, hogy reggel nyolctól lezárták szinte az egész várost, mert délután kettőkor Gyurcsány Ferenc egy hátsó lépcsőn másfél órára besurrant a városházára. (Szocialista képviselők később cáfolták, hogy mindez így történt volna.)

Semjén Zsolt, a KDNP frakcióvezetője a botrányok botrányának nevezte, hogy a miniszterelnök gróf Batthyány Lajoshoz hasonlította magát. Ez a kormány ugyanis szöges ellentétét teszi, mint Batthyány: elárulta a határontúli nemzetrészeket és fiktív szervezeteket hoz létre annak érdekében, hogy rátehesse a kezét az uniós pénzekre, fiktív veszélyre hivatkozva korlátozza a szólás szabadságát és a gyülekezési jogot. A kormányfő eposzi jelzője, hogy hazudós - mondta Semjén, hozzátéve: ez neki fáj.

Dávid Ibolya, az MDF elnöke szerint a kormányfő nem említett elég konkrétumot felszólalásában. Hangsúlyozta: a miniszterelnök retorikai légvárakat épít, gyönyörű terveket fogalmaz meg, de tettek nem követik. Az MDF-nek elvi ellenvetése nincs a reformok ellen, de a párt szerint a jelen sürgető problémáira kellene koncentrálni.

Lendvai Ildikó az MSZP frakcióvezetője azt hangsúlyozta: több idő, figyelem és türelem kell a reformok folytatásához, időt kell hagyni a szakmai felkészülésre, és szükség van az együttműködésre. Navracsics felszólalására reagálva azt mondta: nem jó, hogy egy idegen utazó körbetekintéséhez hasonlította a miniszterelnök beszédét, mert ez az idegenszívűség vádját eleveníti fel.

Kuncze Gábor, a liberálisok elnöke szerint úgy nő a kormánypártok cselekvési felelőssége, illetve a demokratikus intézményrendszer védelmének felelőssége, ahogy az ellenzék radikalizálódik. Hozzátette: a szélsőséges erők a magyar történelem legsötétebb lapjaira tartozó időszak restaurációját tűzék ki célul.

A miniszterelnök nem kívánt válaszolni a frakciók felszólalásaira.

hirado

2007.02.13. 09:55

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb hirek