
Szakmai vitát kezdeményez az igazságügyi tárca a legsúlyosabb büntetés eltörléséről - írja a Magyar Nemzet, amely úgy tudja, a új büntető törvénykönyv szankciórendszerének jelenleg is tartó kidolgozásakor a minisztérium jogászai körében komolyan felvetődött, hogy megszüntetik a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést. Ha a módosítás két év múlva hatályba lép, akkor a már elítéltek büntetését felülvizsgálják. A szakemberek a leghosszabb fogva tartást huszonöt évben határoznák meg.
A szaktárca államtitkára, Kondorosi Ferenc a lapnak megerősítette az értesülést, azzal a kiegészítéssel, hogy a témát szakmai vitára bocsátják, s csak azután döntenek a szankció megszüntetéséről vagy fenntartásáról. Elmondta: a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztéssel összefüggésben számos kétely fogalmazódott meg hét évvel ezelőtti hatálybalépése óta, főleg a rendelkezés emberiességét illetően.
Az államtitkár szerint az európai államok jogrendszerei többségében már nem alkalmazzák a büntetés e formáját, s általánosságban 15 évi szabadságvesztés után megnyílik a lehetőség a feltételes szabadulásra. Több külföldi állam alkotmánybírósága elvi éllel mondta ki, hogy az elítélt csak akkor őrizheti meg emberi méltóságát, ha van reménye a szabadulásra - jegyezte meg Kondorosi Ferenc. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tényleges életfogytiglan jogintézménye a kiemelkedően kegyetlen, a társadalom rendjét alapjaiban veszélyeztető cselekmények okán indokolt lehet.
Eddig 11 jogerős és két nem jogerős tényleges életfogytiglani szabadságvesztést szabtak ki a bíróságok. Az érintettek többségét a Szegedi Fegyház és Börtönben helyezték el. Külön körletük van, biztonsági fokozatukat személyre szabottan bírálják el. Az átlagosnál szigorúbban őrzik őket, s ehhez mérten dolgozhatnak. Köztük van a móri bankrablás miatt elítélt Kaiser Ede vagy a négyszeres gyilkos Nemeskéri Gusztáv, illetve a Balástyán öt nőt megölő Szabó Zoltán. Elsőként 1999-ben szabtak ki tényleges életfogytiglanig tartó fegyházbüntetést Boi Gyulára, aki a családját irtotta ki. A rendőrgyilkosságért elítélt Engel Zoltán viszont megúszta a legsúlyosabb büntetést: első fokon tényleges szabadságvesztést szabtak ki rá, jogerősen azonban csak 33 évet kapott.
hirado
2007.01.25. 10:10