
Az adatvédelmi biztos tapasztalata szerint az aláírásgyűjtők nem tartják be a személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályokat, Péterfalvi Attila ezért a jogszabályi előírások betartására hívta fel a figyelmet szerdán az MTI-nek adott nyilatkozatában.
Országszerte megnőtt azoknak a kezdeményezéseknek a száma, amelyek során a polgárok aláírásgyűjtésekkel kívánják nyomatékosítani véleményüket, ám tapasztalata szerint a gyűjtést megelőzően és az adatok felvételekor nem tartják be az adatvédelmi törvény előírásait - mondta el Péterfalvi Attila.
Az ombudsman a távirati iroda kérdésére példaként hozta a kórházak osztályainak bezárása elleni aláírásgyűjtéseket, illetve korábban a tandíj bevezetése elleni aláírásgyűjtéseket, ahol a gyűjtők nem tartották, vagy nem tartják be a jogszabályi előírásokat. Ellenpéldaként pedig a patikusok aláírásgyűjtését említette, akik kikérték állásfoglalását az aláírásgyűjtésük előtt.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az adatvédelmi törvény alapján az érintetteknek részletes tájékoztatást kell adniuk többi között az adatkezelés céljáról, idejéről, a hozzáférők köréről, az adatfeldolgozók kilétéről és az esetleges adattovábbításról. Az aláírásgyűjtők csak úgy gyakorolhatják információs önrendelkezési jogukat, csak úgy adhatják önként hozzájárulásukat személyes adataik kezeléséhez, ha pontosan tudják, milyen kezdeményezésről van szó, kik és milyen célból kezelik az adatokat, s mi azok későbbi sorsa - tette hozzá.
Hangsúlyozta: az adatkezelésnek célhoz kötöttnek kell lennie, ennek értelmében a támogatók személyi azonosító jelének felvétele, kezelése csak a népszavazási és népi kezdeményezés támogatásához kapcsolódó aláírásgyűjtéseknél megengedett, más aláírásgyűjtésnél nem. Emellett valamennyi adatkezelésnél figyelemmel kell lenni az adatvédelmi törvény előírására, hogy az aláírásgyűjtés megkezdése előtt nyilvántartásba vételre be kell jelenteni az aláírásgyűjtés legfontosabb adatait az adatvédelmi biztosnak.
Így az aláírásgyűjtés célját, az adatok fajtáját, kezelésük jogalapját, az érintettek körét, az adatok forrását, a továbbítandó adatok fajtáját, címzettjét és a továbbítás jogalapját, valamint a törlési határidőt - magyarázta. Az adatvédelmi biztos nyilvántartási azonosítót ad a bejelentkezőnek, és ezt az azonosítót fel kell tüntetni minden adattovábbításnál, nyilvánosságra hozatalnál, kiadásnál. A nyilvántartásba vételért annak a személynek, szervezetnek kell jelentkeznie, aki az adatkezelést kezdeményezte, koordinálja, végzi.
A bejelentkezéshez szükséges formanyomtatvány letölthető az adatvédelmi biztos honlapjáról. Péterfalvi Attila szólt arról is: az aláírásgyűjtéseknél arra is oda kell figyelnie a gyűjtőknek, hogy az ívet aláíró ne láthassa, előtte kik írták alá az ívet.
hirado
2006.12.06. 11:44