
Sólyom László államfőhöz fordultak a gyógyszergyártók, hogy kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól, mielőtt aláírja a parlament által hétfőn elfogadott gyógyszer-gazdaságossági törvényt. A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (Magyosz) és a Generikus Egyesület szerint a jogszabály kedvezőtlenül érinti az olcsóbb, generikus termékek gyártóit, ráadásul rontja a magyar gyógyszeripar versenyképességét. A szaktárca tervei szerint a legtöbb népszerű és nagy forgalmú gyógyszer árusításának jogát nem kapnák meg a kereskedők.
Valamennyi nagy kereskedelmi lánc foglalkozik egyébként a vény nélküli gyógyszer-értékesítés lehetőségével, ám amíg nem biztos, hogy a törvényre a köztársasági elnök is áldását adja, addig nem szívesen beszélnek a tervekről. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint a vény nélküli készítmények forgalmazásának liberalizációja mérföldkő a piaci versenyhez vezető úton, hiszen eddig a patikák között nem alakult ki konkurenciaharc, csak a gyártók között volt árverseny. A gyógyszerforgalmazás egyébként jó üzletnek számít, a készítményeken általában nagyobb az árrés, mint a napi fogyasztási cikkek többségén, ugyanakkor a nagy élelmiszer-kereskedelmi láncoknál a gyógyszer-értékesítésből várható néhány millió forintos forgalom alig számít.
A Népszabadság közben arról ír, hogy a gyógyszerek kiskereskedelmi forgalmazását érintő konkrét rendelkezések a szaktárca hatáskörébe tartoznak, így minisztériumi rendelet határozza majd meg a forgalomba kerülő gyógyszerkészítmények listáját, és az árusítás konkrét feltételeit is. Nem dőlt tehát el, mekkora lehet a patikák falain kívülre is jutó gyógyszerek aránya. A szaktárca tervei szerint a legtöbb népszerű és nagy forgalmú gyógyszer (Algopyrin, Saridon, Aleve, Demalgon, Quarelin) árusításának jogát nem kapnák meg a kereskedők.
Richter, Egis: fizessen az, akinek nőtt a forgalma
Rossz a gyártóknak, de még rosszabb is lehetett volna - vélekednek a részvényelemzők a gyógyszer-gazdaságossági törvény tőzsdei gyógyszercégekre gyakorolt hatásáról.
A parlament által hétfőn elfogadott jogszabály a korábbi tervekben szereplő 14-16 százalék helyett 12 százalékos visszatérítést ír elő a gyógyszergyártók számára a tb-támogatásból. A Concorde elemzése szerint a 12 százalékos rabatt és az éves szinten minden egyes orvoslátogató után fizetendő 5 millió forintos licencdíj a Richter adó előtti profitját 3,25 milliárd, az Egisét pedig több mint 3 milliárd forinttal csökkenti jövőre.
Gondot okozhat a gyártóknak, hogy egyelőre nem tisztázott, ha a kassza kiürül, akkor a túllépést milyen arányban és milyen módon - a támogatás vagy a forgalom arányában - kellene viselniük. A Richter és az Egis már régebb óta hangoztatja álláspontját: fizessen az, akinek a forgalma nőtt.
hirado
2006.11.22. 09:37