HIRDETÉS
HIRDETÉS

HÍREK > BELFÖLD > Gyurcsány: '56 a szabadság forradalma volt, 2006 a demokratikus vitákról szól

t: 377

Gyurcsány: '56 a szabadság forradalma volt, 2006 a demokratikus vitákról szól

"1956 forradalma a szabadságról szólt. 2006-é a szabadság rendjéről, a demokráciáról. Nem arról, hogy legyen, vagy ne legyen demokrácia, hanem arról, milyen legyen a demokrácia. És ez a legfontosabb, ami 2006-ot megkülönbözteti 1956-tól" - mondta a kormányfő.

Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott, a szabadságfórumon elfogadandó nyilatkozat a szabadság értékéről, helyettesíthetetlenségéről és felelősségéről szól. Hozzátette: mindenkinek azt kívánja, legyen ereje nem megijedni a szabadság felelősségétől, időnként terhes, demokratikus vitáitól.

"1956-os vitáink nem a múltról, hanem a jelenről szólnak. Arról, hogy kik vagyunk, milyen világot szeretnénk" - mondta a miniszterelnök.

Gyurcsány: a szabadságnak emberarca van

A miniszterelnök felidézte, hogy a Time magazin 1956-os különszámának címlapján magyar szabadságharcosok szerepeltek. Hozzátette: arcuk egyben minden magyar ember arca, Nagy Imréé, Mansfeld Péteré, vagy Göncz Árpádé.

A szabadságnak emberarca van - fogalmazott Gyurcsány Ferenc. Hozzátette: a szabadságvágy összeköt, de a demokrácia teremt rendet.

Szili: a forradalom azt üzente a világnak, hogy a kommunizmus megdönthető

Szili Katalin beszédében a forradalom hősei előtt tisztelgett és köszönetet mondott a menekülő magyarokat egykor befogadó országoknak.

"A magyar forradalom azt üzente a világnak, hogy a kommunizmus megdönthető. Azt, hogy a totális diktatúra nem történelmi adottság, hogy ahol zsarnokság van, ott újraszülethet a szabadság és demokrácia" - mondta a házelnök.

Szili Katalin kiemelte: a szovjet rendszer szellemi, politikai befolyását, megrendíthetetlenségének mítoszát alapvetően a magyarországi forradalom gyengítette meg. A lelkesedésnek és a kiállásnak számos formája élt együtt 1956 őszi Magyarországán - tette hozzá.

Szili: 56 a világtörténelem részévé vált

"Múltunkat ismerni, azt bevallani kötelességünk. Az 1956-os forradalom és szabadságharc a maga tisztító erejével visszahelyezte Magyarországot Európa és a világ erkölcsi térképére" - mondta, hozzáfűzve: hogy erről az erkölcsi térképről többé sose csússzon le az ország, látnunk kell és egyben be is kell látnunk, hogy e reális múltkép nélkül nem lehet a jövőt építeni, szolgálni.

Szili Katalin szerint 1956 olyan, ritka fejezete a magyar történelemnek, amely kétségtelenül a világtörténelem részévé vált. Erre legyünk büszkék - szólított fel. Hozzátette, arra is büszkék lehetünk, hogy a "sokszínű, sokhangú '56" reményeiből mégis megvalósult a demokratikus köztársaság.

Barroso: a forradalom meggyújtotta a szabadság fáklyáját

Mindannyiunknak hálásnak kell lennünk az 1956-os magyar forradalom hőseinek örökségéért - mondta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.

Mint mondta, a forradalom meggyújtotta a szabadság fáklyáját. A tűz újra fellángolt 1968-ban a prágai tavasz idején, jelen volt, amikor diktatúrák megbuktak Görögországban, Portugáliában, Spanyolországban, és később inspirálta azokat is, akik a szabadságért küzdöttek és előidézték 1989-ben a berlini fal leomlását.

Barroso: 56 hőseinek bátorsága Európa újraegyesüléséhez vezetett

José Manuel Barroso kiemelte: 1956 forradalma nyitotta meg az utat és alapozta meg az Európai Unió létrejöttét; korábban a kommunista diktatúrák megakadályozták Közép-Európa országait, hogy elfoglalják méltó helyüket az európai közösségben.

A politikus kijelentette: '56 hőseinek bátorsága új demokráciák megalapozásához és Európa újraegyesüléséhez vezetett, "sikerült begyógyítanunk a sebeket Európa arcán".

Barroso: Magyarországra szüksége van Európának

José Manuel Barroso hozzátette, hogy Magyarország megtalálta saját magát, helyét az Európai Unióban, az ország által az elmúlt tizenhat évben elért érdemek alapvető fontosságúak. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a reformoknak folytatódniuk kell; új lehetőségek állnak Magyarország előtt, amelyeket egységes célok alapján meg kell ragadni.

"Magyarországra szüksége van Európának" - hangsúlyozta. Megfogalmazása szerint együtt kell lépnünk, hogy Európa nyitott, nagylelkű, eltökélt legyen, szembe tudjon nézni a kihívásokkal, meg tudja mutatni a világnak: lehetséges egy jobb jövőt építeni.

"Ez olyan üzenet, amelyet az ,56-os hősök is magukénak vallhatnának" - mondta az Európai Bizottság elnöke, magyar nyelven hozzátéve: az Európai Unió köszönti a magyar hősöket.

Elfogadták a Budapest '56 Szabadság Nyilatkozatot

Az országgyűlés ünnepi ülésén elfogadták a Budapest '56 Szabadság Nyilatkozatot. A beszédek után először magyarul Schell Judit színművész, majd angol nyelven Kulka János színművész olvasta fel a Budapest ,56 Szabadság Nyilatkozatot, amelyet a vendégek tapssal köszöntöttek. Ezt követően Szili Katalin bejelentette, hogy elfogadottnak tekinti a nyilatkozatot. A vendégek ezt szintén tapssal nyugtázták.

A Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) vezetői az előre jelzettnek megfelelően nem jelentek meg az eseményen.


Budapest '56 Szabadság Nyilatkozat
"Az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulóján kiáltvánnyal fordulunk a népekhez, nemzetekhez, az országok vezetőihez, véleményformáló személyiségeihez. Az a közös elhatározás vezérel bennünket, hogy ezen az ünnepen emléket állítsunk 1956 hőseinek és idézzük a forradalom történelmi mondanivalóját.

Fél évszázada Magyarországon erőszakkal, félelemmel, mérgező hazugsággal telt be a pohár, s egy történelmi másodperc - néhány nap - elég volt ahhoz, hogy szétvesse az összeomlásra érett kommunista diktatúrát.

Egy szabadságvágytól fűtött ország lépett fel a szovjet katonai jelenléttel támogatott totalitárius rendszer ellen s nyilvánította ki emberi méltóságát. Egyetlen, egybehangzó "nem!" elég erőt adott a munkásoknak, hogy a munkástanácsokat, forradalmi bizottságokat alakítva saját kezükbe vegyék sorsukat, elég ösztönzést a falvaknak, hogy minden központi irányítás nélkül ellássák a fegyveres harcok súlyát viselő Budapestet élelemmel, elég bátorságot fiatal srácoknak, hogy megállítsák a szovjet tankokat és egyetemista lányoknak, hogy golyózáporban is gondoskodjanak valamennyi oldal sebesültjeiről.

Egy nép nőtt önmaga fölé a szabadságért vívott harcban, s mutatott példát a világnak halált megvető bátorságból, emberségből.

Ötvenhat szelleme arra tanít, hogy egy ország, ha talpra áll önmaga védelmében, ha közösnek érzi a haza ügyét, képes felülemelkedni minden megosztó érdeken, nemzetté válik, és példát tud mutatni az egész világnak.

A nemzetközi közvélemény, kivált a fiatalok, szívvel-lélekkel a magyar ügy mögé álltak. Számukra a magyar forradalom alapélmény volt, a szabadság élménye. A világ tudatában a magyar név a szabadság és demokrácia elemi erejű szinonimájává lett.

Aztán jött a megtorlás: százak kivégzése, ezrek bebörtönzése, tízezrek meghurcoltatása, százezernyi magyar - jórészt fiatal - menekülése. Akikre itthon üldöztetés várt, odakint magány. Még ha azt a befogadó országok szeretete és megbecsülése nagyban oldotta is.

Kiáltványunk tisztelgés a neves és névtelen hősök előtt. A forradalom 13 napig, az utóvédharcokkal együtt másfél hónapig tartott, de 50 éven keresztül - közvetve vagy közvetlenül - hatott mindarra, ami Magyarországon, Európában és a világon történt. Bár a forradalmat leverték, végül a szabadság győzött az egész régióban!

Kiáltványunk - 1956-ból is táplálkozóan - kifejezi bizonyosságunkat és mély meggyőződésünket abban, hogy a szabadság legyőzhetetlen, hogy minden ember és minden nemzet szabadnak születik és egész életében szabadságra vágyik. Szabadság és emberség - a gondolat szabadsága és a cselekvés embersége - kiegészítik egymást.

Kiáltványunk közös felelősségre és közös munkára bíztat: szabadnak születni ajándék, de szabadon élni és mások szabadságát tiszteletben tartani közös felelősség, közös kötelesség."

inforádió

2006.10.23. 15:24

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb hirek