
A forradalom bölcsőjének tekintett Műegyetemen délután két órakor felavatják az októberi szabadságharc emlékművét. A Csikszentmihályi Róbert művész készítette emlékmű előtt Vizi E. Szilveszter, az Akadémia elnöke mond beszédet.
A forradalmat követő megtorlás áldozatainak nyughelyén, a Rákoskeresztúri sírkert 301-es parcellájánál délután fél háromkor helyezik el a külföldi vendégek a tisztelet virágait.
Fáklyás megemlékezéssel veszi kezdetét kora este, fél hatkor a Parlament épületénél az az ünnepi műsor, melynek kezdetét a történelmi zászlók bevonulása jelzi. A műsorban felidézik október 23-a történelmi pillanatait, majd egy 6,5 méter átmérőjű fehér gömb felemelkedik a téren állók fölé. A gömbön egy táncművész egy 2-szer 7 méteres lyukas nemzeti zászlót emel a tér fölé, a Forradalom lángjának meggyújtása pillanatában.
A láng fellobbanásakor a Himnusz, majd tűzijáték zárja az ünnepséget, miközben a Parlament Kossuth tér felőli homlokzatát fényekkel festik át.
Az 1956-os központi emlékmű avatási ünnepsége a Felvonulás téren este fél nyolckor kezdődik. A rendezvényen Bocskai T. József az 56-os szervezetek képviseletében, valamint Kosáry Domokos, az 56-os Emlékbizottság elnöke mond ünnepi beszédet.
Az emlékművet jelképes időpontban, pontban "19.56"-kor, a "szabadság percében" avatják fel. Ekkor a téren egy ünnepi harang 56-szor kondul meg, és erre az időre szerte az országban egyperces megemlékezéseket tartanak. A jelenlévők egy-egy szál virágot helyezhetnek el az emlékmű talapzatánál.
A Felvonulási téren este tíz órától éjfélig filmvetítést tartanak a Forradalom 13 napja címmel. A produkció korabeli híradó- és amatőr felvételek alapján idézi fel a forradalom napjait.
hirado
2006.10.23. 14:18