
Az államreform-bizottság gőzerővel dolgozik a köz- és felsőoktatási reformon, amelynek, célja, hogy az oktatás színvonala elérje az uniós átlagot. Ehhez 2010-ig többlet költségvetési forrásokra nem számíthat az oktatási szféra, a pluszpénzeket uniós pályázatokból és magántőke bevonásával kell előteremteni.
A Magyar Hírlap birtokába jutott munkaanyag szerint jövőre 6 ezerrel csökken az egyetemeken az államilag finanszírozott helyek száma (az idei 62 ezerről 56 ezerre), a következő években pedig további 2-3 ezres kurtításra kell számítani. Különösen a bölcsész-, pedagógus-, jogász és közgazdászképzésben lesz kevesebb hely, növekedne viszont a természettudományos, informatikai és műszaki szakokra felvehető diákok száma.
Egy rövid türelmi időszak után már csak emelt szintű érettségivel lehetne bejutni a felsőoktatásba, az állam nem finanszírozná az esti és levelező képzést, a közoktatásban pedig kiemelt feladat lenne a pedagógusi létszám csökkentése, a pályán maradók differenciált bérezése. Fontos változások várhatóak a finanszírozásban is: az amerikai egyetemekhez hasonlóan a magyar intézményeknek is át kell térniük a gazdaságitársaság-szerű működési modellre.
A közoktatást illetően annak tartalmi megújítását és a hatékonyság növelését tartja szükségesnek az államreform-bizottság munkaanyaga, amely szerint megmaradnának a kis falusi iskolák, de azokat kistérségeken belül 12 osztályos iskolákba integrálnák. A különböző működtetésű iskolák közti finanszírozási különbségek megszűnnének, és ezt az egyházakkal kötött szerződések, valamint a vatikáni megállapodás módosítását követi majd.
hirado
2006.10.20. 10:53