
Az elmúlt napokban jelentősen gyengült a forint, az euróhoz mért árfolyama a közös deviza bevezetése óta egyszer volt ennyire drága, 2003 végén, átmenetileg, előtte és utána erre nem volt példa.
A forintgyengülés miatt tavalyhoz képest 10 százalékkal drágább lesz a külföldi nyaralás az idén. Az előre befizettet utakat ez nem érinti, de azok, akik külföldön fizetik ki a szállás díját, vagy nem fizették be az étkezés árát, többletkiadással számolhatnak. Rosszul járnak azok is, akik az elmúlt két évben devizahitelt vettek fel, ők egyébként már a januári forintgyengülés után is tapasztalhatták a törlesztőrészletek emelkedését. A forint mostani mélyrepülése miatt a részlet tízezer forintonként újabb öt-hatszázzal forinttal emelkedik.
Jövőre jön a negatív reálkamat?
Nem ült el a forint hétfőn elindult újabb gyengülési hulláma. Az euró árfolyama hétfőn nem sokkal nyitás után áttörte a 270 forintos szintet, majd 271,48-ig erősödött, s nem sokkal zárás előtt ismét 270 alá került.
Szakértők azzal magyarázták az esést, hogy a hétvégén bejelentett kormányzati intézkedések híján vannak a strukturális reformoknak, és a nemzetközi környezet is rendkívül kedvezőtlen. Ezt bizonyítja, hogy eladási hullám söpört végig az állampapírpiacon: az egy évnél rövidebb lejáratokon a referenciahozamok 20-30, a hosszabb lejáratokon 6-15 bázisponttal emelkedtek, így az egy- és tízéves futamidő közötti lejáratok ismét 7 százalék fölött állnak. A 3 hónapos lejáratú papírok aukciójára szokatlanul kevés, 60 milliárd forintnyi ajánlat érkezett, a 35 milliárd forintos értékű csomag végül 6,42 százalékos átlaghozam mellett kelt el.
Hegedűs Csaba, az IEB elemzője szerint a forint árfolyamának további alakulása attól függ, miként értékeli a piac a tervezett kiigazítási lépéseket. A jelek szerint egyelőre nem vevő a Gyurcsány-csomagra, mivel a strukturális intézkedések hiányoznak belőle, valamint túl hangsúlyosak a bevételi oldalt érintő tervek, s ez együtt így kevés a bizalom visszaszerzéséhez. Hegedűs úgy látja, hogy a monetáris tanácsnak ellentétes irányú hatások között kell ügyeskednie. Kamatemelést indokolna ugyanis a magyar pénzügyi instrumentumok vonzerejének megőrzése és a hitelesség visszaállítása, ám a másik irányba mutat a reálbérek csökkenése, ami mérsékli az inflációs nyomást.
Lányi Bence, a Raiffeisen szakértője szerint az augusztus végi inflációs jelentésig aligha változik az alapkamat, hacsak nem borul meg a forint árfolyama. A következő egy évben több lépésben 100 bázisponttal szigoríthat az MNB, s azt is figyelembe kell venni, hogy a jelenlegi inflációs kilátások mellett átmenetileg negatívba fordulhat a reálkamat, például 6-6,5 százalékos alapkamat és 7-7,5 százalékos fogyasztói árindex esetén.
hirado
2006.06.14. 10:42