
A kamattámogatás utáni 20 százalékos járulék lesz a bankadó, ami 25 milliárdos bevételt jelent a költségvetésnek - jelentette be Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára a hétfői kormányülést követő tájékoztatón. Ez azt jelenti, hogy a kabinet gyakorlatilag két nap alatt visszavonult: a biztosítók megússzák a pluszterheket, a szektorból remélt bevétel pedig megfeleződött, hiszen szombaton még 50 milliárdot vártak egy, a biztosítókra is kiterjesztett és a korábbi ígéretek ellenére is fenntartani tervezett pénzintézeti adótól - írja a Népszabadság.
A mostani helyzet egyébként kísértetiesen hasonlít a másfél évvel ezelőttire, amikor a kormányalakítás után 10 nappal, a kivonulással fenyegetőző bankok - elsősorban az OTP - hatására táncolt a vissza a kabinet a pénzintézeti nyereséget megterhelő 8 százalékos különadótól, és végül éppen egy, az OTP-nek jóval kedvezőbb, milliárdos megtakarítást hozó adóváltozatot, a kamatnyereséget 2006 végéig 6 százalékkal megsarcoló konstrukciót választotta.
Igaz, a mostani változat éppen a lakáshitelezésben nagy bankokra utazik, a várt 25 milliárd forint nagy részét ugyanis ők - az OTP, az FHB és a HVB - fizetik majd be a költségvetésbe - már ha minden így marad. A bankszövetség ugyanis eleve alkotmányellenesnek és az európai versenyjogba ütközőnek tartja ezt a terhet, amely a tervezett 4 százalékos szolidaritási adóval megspékelve "elgondolkodtathatja" a hitelintézetek tulajdonosait, hogy érdemes-e Magyarországon pénzügyi tevékenységet végezniük és a nyereséget itt tartani.
Erdei Tamás, a szövetség elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a nagyobb teher jelentkezik majd a banki és a biztosítási termékek árában, vagyis azt a piacnak kell majd megfizetnie.
Ráadásul - teszi hozzá a szakember - a bankoknak még meg kell küzdeniük a szeptembertől bevezetni tervezett kamat- és tőzsdei árfolyam-nyereségadó keresletszűkítő hatásával is. Az adó szükségességét, illetve a tervezett, 20 százalékos mértékét Erdei egyébként elfogadja, de szerinte mindenféle kivétel erőszakos beavatkozást jelent a piaci versenybe, márpedig a tervek szerint a hosszú távú állampapírok, a nyugdíj-előtakarékossági és lakás-takarékpénztári betétszámlák adómentességet élveznének. (A kormány tegnap arról döntött, hogy a nyugdíj-előtakarékossági és a lakás-takarékpénztári befizetések mentesülnek majd az adó alól.)
A biztosítótársaságok egyébként meglepő módon nem is tartották volna indokoltnak a banki különadó rájuk való kiterjesztését, amelyet korábban azzal indokolt a kormányfő, hogy az adópreferencia-rendszer olyan keresletet gerjesztett a piacon, ami megalapozta a biztosítók nyereségét. A biztosítási piac szereplői szerint ez az állítás nem helytálló, mert az adókedvezmény igénybevétele szempontjából fontos életbiztosításokból származó bevétel a múlt évben csekély mértékben növekedett. Trunkó Barnabás, a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára azt is elmondta, hogy a piacon számos olyan cég működik, amelyik nem foglalkozik életbiztosítással, esetükben pedig a különadó kivetése végképp indokolatlan lett volna
hirado
2006.06.13. 09:42