
Nem a költségvetés helyzetére vonatkozó számításokat, hanem az év további részére vonatkozó becsléseket tiltotta a választás előtt a pénzügyi tárcánál Veres János. A pénzügyminiszter a Nap-keltében cáfolta a Süddeutsche Zeitung-ban megjelent kijelentést, de nem pereli be a lapot.
A müncheni liberális lap hétfői számában azt írta, hogy Veres János pénzügyminiszter beismerte: beosztottjainak megtiltotta, hogy a választás előtt megnevezzék a valós költségvetési számokat, mert az rossz hangulatot teremtett volna." A tárcavezető azt mondta, az olyan "prognózisra vonatkozó munkákat" tiltotta, amelyben becslések lettek volna, például az árvízre vagy más olyan tételekre, amelyeket csak becsülni lehet. Utalt arra is, hogy több százszor mondta azt a választások előtt is: az idei költségvetés intézkedésekkel lesz tartható.
A pénzügyminiszter egyébként elsősorban az Eurostatot, a statisztikusokat tartja felelősnek azért, hogy az idénre tervezett 4,7 százalékos GDP arányos, uniós normák szerint számított hiányt 8 százalékra kellett emelni. Szerinte a hiányt növelő tételek többsége szerepelt a költségvetésben, de az autópályák építési költségeinek elszámolási módjáról csak márciusban döntöttek az uniós statisztikusok és hasonló volt a helyzet a Gripen-beszerzés költségeivel is.
A tervezett intézkedésekről szólva elmondta, hogy az elvárt adót a cégeknek előzetes bejelentés alapján lehetőségük lesz nem megfizetni, ha valóban veszteségesek. "Tarthatatlan állapot és a világban példa nélküli, hogy a legálisan működő vállalkozások 40 százaléka tartósan nulla körüli nyereséggel vagy veszteséggel működik Magyarországon" - mondta a pénzügyminiszter, aki erről az adóról az adóhivatal egyfajta új ellenőrzési szempontjaként beszélt. "Legalább győződjünk meg, hogy nem a nyereségszerzés céljából, hanem karitatív okokból működnek ezek a cégek" - tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy az eva-kulcs 15-ről 25 százalékra növelése nem kényszerít-e majd ismét a feketegazdaságba olyan cégeket, amelyek korábban ezt az adózási formát választották, a miniszter úgy válaszolt, hogy a PM számításai szerint a 25 százalékos kulccsal is az eva alapján adózók kedvezményesebb helyzetben lehetnek a költségelszámolást választó vállalkozásoknál, mintegy 10 százalékkal.
A banki különadót a miniszter közlése szerint azért nem lehetett fenntartani, illetve kiterjeszteni a biztosítókra is, mert azzal kapcsolatban alkotmányos aggályok merültek fel. Ezért választották a tárcánál az állami kamattámogatás alapján számított járadékfizetési kötelezettséget, amely az előbbi megoldásnál kevesebbet, mintegy 25 milliárd forintot hozhat majd jövőre a költségvetésnek a pénzügyi szférában.
hirado
2006.06.13. 09:41