
Ma kezdődik a kormányprogram országgyűlési vitája, amely két napon keresztül, összesen tíz órán át tart. Pénteken megalakul az új kormány: a miniszterelnök és a kabinet tagjai leteszik a hivatali esküt.
A vitát Gyurcsány Ferenc kijelölt kormányfő kezdte el, aki 50 percben ismertette programját. A miniszterelnök felszólalásában újabb ötpárti egyeztetést kezdeményezett a kétharmados törvényekről. "Arra hívom mind az öt parlamenti párt képviselőit, hogy a közigazgatás, önkormányzati világ, az államigazgatás átalakításában fontos kétharmados ügyekben vasárnap délután, az első kormányülés előtt új tárgyalásokat folytassunk" - mondta a kormányfő.
Hivatalba lépése után a kormány azonnali intézkedéseket hoz, így nyolc százalék lesz idén a költségvetés hiánya - mondta a kormányprogram vitájában Gyurcsány Ferenc a parlamentben. "Nem titkolom: (...) már az idén is hozzá kell nyúlni a költségvetéshez. (...) Nagyjából nyolc százalék körül lesz a költségvetés, az államháztartás idei konszolidált és összevont hiánya" - fogalmazott a kijelölt és ügyvezető miniszterelnök expozéjában.
Hozzátette: államreformra van szükség, aminek eredményeképpen szolgáltató, fejlesztő és beruházó államot kell létrehozni. Ehhez csökkenteni kell az állam kiadásait, és meg kell teremteni a pénzügyi egyensúlyt.
A reformok azt jelentik, hogy Magyarország képes változni a világgal - hangsúlyozta a kormányfő. Kiemelte, az Új Magyarország programjának az a célja, hogy az országban jó minőségű munkahelyek, modern ipar és szolgáltatások jöjjenek létre, felszámolják a gyermekszegénységet.
Gyurcsány Ferenc további célként fogalmazta meg új tudásközpontok létrehozását, új utak és vasutak építését, térség- és kistérségfejlesztő programok elindítását, a mezőgazdaság átalakítását, illetve a környezetszennyezés felszámolását.
Az öt frakció vezérszónokainak fejenként harminc perce lesz reagálni. A mai vitát a tervek szerint dél körül rövid időre megszakítja a parlamenti alelnökökről tartandó szavazás. A szerda esti megállapodás értelmében a Tisztelt Háznak két fideszes alelnöke lesz, MDF-es viszont nem. A rendszerváltás óta eltelt 16 év alatt még nem fordult elő, hogy egy frakció ne kapott volna a házvezetésben pozíciót.
Az MDF frakcióvezetője szerdán este, a többnapos egyeztetés utolsó fordulója után elmondta: pártja nem írta alá a jelölésről szóló megállapodást. Herényi Károly ezt azzal magyarázta, hogy van egy 1998-as alkotmánybírósági határozat a bizottság- és a frakcióalakításról, és véleményük szerint a másik négy párt figyelmen kívül hagyta ezt az állásfoglalását a frakciók közötti egyenlőségről. (Az AB határozata nem ismeri el az erőfölényt, tehát azt, hogy ha egy frakciónak nagyobb a létszáma, akkor az erősorrend alapján több lehetőség illeti meg.)
Alkotmánybírósághoz fordul az MDF
Alkotmánybírósághoz fordul az MDF amiatt, hogy a frakciók megállapodása értelmében nem jelölhet parlamenti alelnököt - közölte Herényi Károly frakcióvezető. A négy frakció által aláírt szerdai megállapodás házszabály- és alkotmányellenes, ezért az MDF csütörtökön nem vesz részt a parlamenti alelnökök megválasztásán - jelentette ki Herényi Károly. Az MDF szerdán nem írta alá az alelnökök jelöléséről szóló megállapodást.
Az biztos, hogy az Országgyűlésnek öt alelnöke lesz, erről a pártok már korábban megállapodtak. A május 16-i alakuló ülésén a parlament Szili Katalin házelnök mellett Áder Jánost (Fidesz) és Világosi Gábort (SZDSZ) választotta alelnöknek. Rajtuk kívül a KDNP Harrach Pétert, az MSZP Mandur Lászlót javasolta, és lapértesülés szerint a Fidesz Lezsák Sándort jelöli a még üres alelnöki székbe.
hirado
2006.06.08. 11:19