HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Brutálisan drágultak a gyümölcsök – Ennyivel nőttek a fogyasztói árak júliusban
- Gáspár Győző újra bíróság elé áll – A Kúria perújítást rendelt el a sikkasztási ügyében
- Brokkolis szendvics okozhatta egy olasz férfi halálát, többeket az intenzíven ápolnak
- Harmadik napja tombol a tűz Dél-Olaszországban – Megállás nélkül folyik az oltás
- Éremeső a magyar csapatnál! Két aranyat is szereztek az úszók a világjátékokon, és ez nem minden
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Adóprés alatt: jön a présadó is?
A GDP 3-4 százalékával mérséklődhet jövőre az államháztartási deficit, ha a kormány elhalasztja az ötéves adócsökkentési programot, s egyes adóknál emeli a kulcsokat, illetve új adókat vezet be.
Míg az adóprogram ugyanis 2007-ben 215 milliárd forinttal csökkentette volna az adófizetők terheit, a most tervezett lépések, az áfa középső kulcsának, az evának és az ekho magánszemélyre jutó részének 20 százalékra való emelése összesen 300 milliárd forintos, a munkavállalói járulék 3 százalékpontos növelése 180 milliárd forintos pluszt jelentene az államkasszának, az szja-kedvezmények szigorítása és az ingatlanadó pedig összesen 250 milliárd forint többletet eredményezhet. Figyelembe kell venni ugyanakkor, hogy az adószigorítás miatt mérséklődik a gazdasági teljesítményt, így a várható adóbevételek apadnak, tehát a valós GDP-arányos hiánycsökkentés mértéke közelebb lesz a 3 százalékhoz - teszik hozzá az elemzők.
Az már biztos, hogy pakkot kapunk
Gyurcsány Ferenc kijelölt miniszterelnök ígérete szerint még idén bevezetnek egy 300-350 milliárd forintos csomagot, amelynek fele a bevételi oldalon jelenne meg. Ez problémás feladat, mivel az adózót kedvezőtlenül érintő adómódosításra nem kerülhet sor, a szakértők szerint azoknál az adófajtáknál nem jön szóba a változtatás, amelyekhez éves bevallási kötelezettség kapcsolódik, így csak a forgalmi adók jöhetnek szóba, amin a legkönnyebb változtatni.
Az áfa már biztos ...
A Népszabadság úgy tudja, az áfa 15-ről 20 százalékra való emelésére szeptemberben vagy októberben kerülhet sor, és ezzel a Napi Gazdaság számításai szerint az utolsó négy hónapban 70 milliárd forintos pluszbevételt produkálhatna az államkassza. A Magyar Nemzet szerint az adóemelési bejelentés nyomán biztosra vehető, hogy nem volt semmi alapja az ötéves adócsökkentési programmal kapcsolatos, törvénybe foglalt kampányígéretnek, és a tervezett intézkedések elsősorban az élelmiszerek és a gáz árának emelkedését vetítik előre. Erdős Gabriella, a PriceWaterhouseCoopers (PWC) adópartnere ennek kapcsán ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet a Népszavában, hogy egy kétkulcsos (!) adórendszerben a 15 százalékos kategóriában az uniós direktívák alapján lehetőség lenne arra, hogy néhány tételnél - például az élelmiszereknél -, 5 százalékos legyen a kulcs, a többségnél, így a szolgáltatásoknál, az áramnál és a gáznál pedig 20 százalékos lehetne a mérték.
... de jöhet évközi eva-, ekho- és társaságiadó-emelés is
A Népszabadság szerint, bár aggályos lehet, de mégis szóba kerülhet egy évközi eva- és ekhoemelés is, igaz, itt csak néhány milliárdos, de legfeljebb tízmilliárdos pluszbevétel érhető el, csakúgy, mint a társasági adó 16-ról 18 százalékra aló emelésével, ami szeptemberi bevezetéssel számolva 25 milliárdot hozhat. Utóbbit egyébként már most bírálják a vállalkozók, akik szerint a "befektető-csalogató" adófajta megemelése sokkal több kárt okoz a gazdaságnak, mint amennyi hasznot hoz a költségvetésnek.
Zara László adószakértőszerint az eva kulcsának 5 százalékpontos emelése nyomán a magas költséghányaddal rendelkező cégek egy része átmehet a társasági adót fizetők táborába és tevékenységének szürkítésével próbálkozhat. Hozzáfűzte: nem tudja elképzelni, hogy mivel lehetne vonzóbbá tenni az ekhót, ami szerinte elhibázott adónem, mert a színlelt szerződéssel foglalkoztatott közel 1 millió fős körből mindössze 5-8 ezret érint.
Széles Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének elnöke a Magyar Hírlapnak azt mondta, a váratlan társaságiadó-emelés sok, magyarországi beruházást fontolgató céget elbizonytalaníthat, és arra ösztönözhet, hogy termelésüket keletebbre vigyék. Az üzletember emellett "matematikai képtelenségnek" is tartja azt a PM-számítást, hogy a társasági adó 2 százalékpontos emelése évi 60 milliárd forint többletbevételt hozna, szerinte legfeljebb tízmilliárd forintról lehet szó, de csak akkor, ha egyetlen cég sem dönt úgy, hogy kivonul az országból.
A Magyar Hírlap által megszólaltatott szakértők úgy látják, a cégek többsége valahogyan ki tudná gazdálkodni a többletterhet, ám az adórendszer foltozgatása mindenképp rossz üzenet lehet a régióban most beruházást tervezőknek. Lőre Péter, az Audi Hungária kommunikációs vezetője is azt mondta a lapnak, hogy egy ilyen lépés biztosan növelné Magyarország hátrányát a régiós versenyben, bár a győri gyárat egyelőre nem érintené, az ugyanis 2011-ig gyakorlatilag nem fizet társasági adót egy korábbi adómentesség alapján. A Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához érkezett vélemények szerint nem kell a cégek tömeges kivándorlásától tartani, a vállalkozások ugyanis, ha ezen múlnak a hosszabb távú reformok, a stabil gazdaság és stabil valuta, vállalják az átmeneti tehernövekedést, de az Dirk Wölfer kommunikációs igazgató szerint is elijesztheti Magyarországot most beruházói szemmel méregetőket.
Ismét megadóztatják a tőkejövedelmeket is
A hatályos szja-törvény szerint 2007. január 1-jétől a tőzsdei árfolyamnyereséget 10 százalék adó terheli majd. Az adó számítási módja a nettó többletre vonatkozik, vagyis a veszteség mértékével a nyereséget csökkentik majd, és ez lesz az adózás alapja. Az ötéves program szerint - az eurócsatlakozás tervezett időpontját alapul véve - 2010-től 18 százalékra emelkedne az árfolyamnyereség-adó. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök korábban arról nyilatkozott, hogy ugyancsak 2007-től az átlagot jóval meghaladó mértékű, több milliós (konkrét összeget nem jelölt meg) betétek után is visszaállítanák a kamatjövedelem adóját, mégpedig 10 százalékos mértékkel. Számítások szerint a tőkejövedelmek adóztatása évi 8-10 milliárd forintos bevételt hozhat a költségvetésnek.
A megszorító csomag nagyságától függ a forintárfolyam?
Elemzők szerint ha a kiigazító csomag a 350-400 milliárd forintnál kisebb lesz, akkor várhatóan negatívan reagál majd a piac, vagyis a forint jó eséllyel gyengülni fog, ellenkező esetben viszont erősödésre lehet számítani. A miniszterelnök honlapján vasárnap közzétett törvénymódosítási javaslatok szerint egyebek mellett jelentős karcsúsítás várható a kormányzati és képviseleti struktúrában egyaránt. Az önkormányzati és vállalkozói szféra üdvözölte a kormány racionalizációs terveit, ám ezt csak az első lépésnek tartják.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, Vadász György közölte: a szervezet támogatja az olcsóbb államigazgatás és a szolgáltató állam létrehozására irányuló intézkedéseket, kérdés ugyanakkor, hogy az államháztartási reform hogyan fog illeszkedni a konvergenciaprogramhoz és az uniós pénzek felhasználásához.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara első embere a kormány karcsúsítást célzó terveit értékelve közölte: ez még nem az a csomag, amire várunk, ezzel együtt pozitívan ítéljük meg az elképzeléseket. A megyerendszerrel kapcsolatos változások fontos lépést jelentenek, ha az oktatás és az egészségügy finanszírozásában is végigviszi a kabinet ezt a folyamatot - tette hozzá az MKIK elnöke.
hirado
2006.05.30. 11:33
t: 165
Adóprés alatt: jön a présadó is?
A GDP 3-4 százalékával mérséklődhet jövőre az államháztartási deficit, ha a kormány elhalasztja az ötéves adócsökkentési programot, s egyes adóknál emeli a kulcsokat, illetve új adókat vezet be.Míg az adóprogram ugyanis 2007-ben 215 milliárd forinttal csökkentette volna az adófizetők terheit, a most tervezett lépések, az áfa középső kulcsának, az evának és az ekho magánszemélyre jutó részének 20 százalékra való emelése összesen 300 milliárd forintos, a munkavállalói járulék 3 százalékpontos növelése 180 milliárd forintos pluszt jelentene az államkasszának, az szja-kedvezmények szigorítása és az ingatlanadó pedig összesen 250 milliárd forint többletet eredményezhet. Figyelembe kell venni ugyanakkor, hogy az adószigorítás miatt mérséklődik a gazdasági teljesítményt, így a várható adóbevételek apadnak, tehát a valós GDP-arányos hiánycsökkentés mértéke közelebb lesz a 3 százalékhoz - teszik hozzá az elemzők.
Az már biztos, hogy pakkot kapunk
Gyurcsány Ferenc kijelölt miniszterelnök ígérete szerint még idén bevezetnek egy 300-350 milliárd forintos csomagot, amelynek fele a bevételi oldalon jelenne meg. Ez problémás feladat, mivel az adózót kedvezőtlenül érintő adómódosításra nem kerülhet sor, a szakértők szerint azoknál az adófajtáknál nem jön szóba a változtatás, amelyekhez éves bevallási kötelezettség kapcsolódik, így csak a forgalmi adók jöhetnek szóba, amin a legkönnyebb változtatni.
Az áfa már biztos ...
A Népszabadság úgy tudja, az áfa 15-ről 20 százalékra való emelésére szeptemberben vagy októberben kerülhet sor, és ezzel a Napi Gazdaság számításai szerint az utolsó négy hónapban 70 milliárd forintos pluszbevételt produkálhatna az államkassza. A Magyar Nemzet szerint az adóemelési bejelentés nyomán biztosra vehető, hogy nem volt semmi alapja az ötéves adócsökkentési programmal kapcsolatos, törvénybe foglalt kampányígéretnek, és a tervezett intézkedések elsősorban az élelmiszerek és a gáz árának emelkedését vetítik előre. Erdős Gabriella, a PriceWaterhouseCoopers (PWC) adópartnere ennek kapcsán ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet a Népszavában, hogy egy kétkulcsos (!) adórendszerben a 15 százalékos kategóriában az uniós direktívák alapján lehetőség lenne arra, hogy néhány tételnél - például az élelmiszereknél -, 5 százalékos legyen a kulcs, a többségnél, így a szolgáltatásoknál, az áramnál és a gáznál pedig 20 százalékos lehetne a mérték.
... de jöhet évközi eva-, ekho- és társaságiadó-emelés is
A Népszabadság szerint, bár aggályos lehet, de mégis szóba kerülhet egy évközi eva- és ekhoemelés is, igaz, itt csak néhány milliárdos, de legfeljebb tízmilliárdos pluszbevétel érhető el, csakúgy, mint a társasági adó 16-ról 18 százalékra aló emelésével, ami szeptemberi bevezetéssel számolva 25 milliárdot hozhat. Utóbbit egyébként már most bírálják a vállalkozók, akik szerint a "befektető-csalogató" adófajta megemelése sokkal több kárt okoz a gazdaságnak, mint amennyi hasznot hoz a költségvetésnek.
Zara László adószakértőszerint az eva kulcsának 5 százalékpontos emelése nyomán a magas költséghányaddal rendelkező cégek egy része átmehet a társasági adót fizetők táborába és tevékenységének szürkítésével próbálkozhat. Hozzáfűzte: nem tudja elképzelni, hogy mivel lehetne vonzóbbá tenni az ekhót, ami szerinte elhibázott adónem, mert a színlelt szerződéssel foglalkoztatott közel 1 millió fős körből mindössze 5-8 ezret érint.
Széles Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének elnöke a Magyar Hírlapnak azt mondta, a váratlan társaságiadó-emelés sok, magyarországi beruházást fontolgató céget elbizonytalaníthat, és arra ösztönözhet, hogy termelésüket keletebbre vigyék. Az üzletember emellett "matematikai képtelenségnek" is tartja azt a PM-számítást, hogy a társasági adó 2 százalékpontos emelése évi 60 milliárd forint többletbevételt hozna, szerinte legfeljebb tízmilliárd forintról lehet szó, de csak akkor, ha egyetlen cég sem dönt úgy, hogy kivonul az országból.
A Magyar Hírlap által megszólaltatott szakértők úgy látják, a cégek többsége valahogyan ki tudná gazdálkodni a többletterhet, ám az adórendszer foltozgatása mindenképp rossz üzenet lehet a régióban most beruházást tervezőknek. Lőre Péter, az Audi Hungária kommunikációs vezetője is azt mondta a lapnak, hogy egy ilyen lépés biztosan növelné Magyarország hátrányát a régiós versenyben, bár a győri gyárat egyelőre nem érintené, az ugyanis 2011-ig gyakorlatilag nem fizet társasági adót egy korábbi adómentesség alapján. A Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához érkezett vélemények szerint nem kell a cégek tömeges kivándorlásától tartani, a vállalkozások ugyanis, ha ezen múlnak a hosszabb távú reformok, a stabil gazdaság és stabil valuta, vállalják az átmeneti tehernövekedést, de az Dirk Wölfer kommunikációs igazgató szerint is elijesztheti Magyarországot most beruházói szemmel méregetőket.
Ismét megadóztatják a tőkejövedelmeket is
A hatályos szja-törvény szerint 2007. január 1-jétől a tőzsdei árfolyamnyereséget 10 százalék adó terheli majd. Az adó számítási módja a nettó többletre vonatkozik, vagyis a veszteség mértékével a nyereséget csökkentik majd, és ez lesz az adózás alapja. Az ötéves program szerint - az eurócsatlakozás tervezett időpontját alapul véve - 2010-től 18 százalékra emelkedne az árfolyamnyereség-adó. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök korábban arról nyilatkozott, hogy ugyancsak 2007-től az átlagot jóval meghaladó mértékű, több milliós (konkrét összeget nem jelölt meg) betétek után is visszaállítanák a kamatjövedelem adóját, mégpedig 10 százalékos mértékkel. Számítások szerint a tőkejövedelmek adóztatása évi 8-10 milliárd forintos bevételt hozhat a költségvetésnek.
A megszorító csomag nagyságától függ a forintárfolyam?
Elemzők szerint ha a kiigazító csomag a 350-400 milliárd forintnál kisebb lesz, akkor várhatóan negatívan reagál majd a piac, vagyis a forint jó eséllyel gyengülni fog, ellenkező esetben viszont erősödésre lehet számítani. A miniszterelnök honlapján vasárnap közzétett törvénymódosítási javaslatok szerint egyebek mellett jelentős karcsúsítás várható a kormányzati és képviseleti struktúrában egyaránt. Az önkormányzati és vállalkozói szféra üdvözölte a kormány racionalizációs terveit, ám ezt csak az első lépésnek tartják.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, Vadász György közölte: a szervezet támogatja az olcsóbb államigazgatás és a szolgáltató állam létrehozására irányuló intézkedéseket, kérdés ugyanakkor, hogy az államháztartási reform hogyan fog illeszkedni a konvergenciaprogramhoz és az uniós pénzek felhasználásához.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara első embere a kormány karcsúsítást célzó terveit értékelve közölte: ez még nem az a csomag, amire várunk, ezzel együtt pozitívan ítéljük meg az elképzeléseket. A megyerendszerrel kapcsolatos változások fontos lépést jelentenek, ha az oktatás és az egészségügy finanszírozásában is végigviszi a kabinet ezt a folyamatot - tette hozzá az MKIK elnöke.
hirado
2006.05.30. 11:33
Legfrissebb hirek
- Nagy Ervinnel, lovas amazonokkal, életre kelő oroszlánszoborral kilőtt a TISZA Párt kampánydala
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Meghalt Schmuck Andor - hónapok óta küzdött súlyos betegségével
- Az USA is beszállt, egyre durvább a helyzet – Minket is tönkrevág az iráni háború?
- Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
- Orbán Viktor reggeli interjúja: „Beszéljünk egyenesen, Brüsszelben háborút akarnak”
- Szijjártó: Izraelben 787, Iránban 14 magyar regisztrált konzuli védelemre
- Kitört a pánik Izraelben, megrohanták az emberek a boltokat
- Izraeli légicsapások: már két hete F-15-ösök állomásoznak Jordániában, hogy segítsenek elfogni az iráni rakétákat
- Válaszcsapás: Irán 100 drónt indított Izrael felé
- Izrael lefejezte az iráni hadvezetést: katonai vezetők és atomtudósok az áldozatok között
- Kiszivárgott, milyen nagy dobással készül Orbán Viktor: „Ha megfeszülök, sem tudok jobbat kihozni”
HIRDETÉS
