
A kormányprogramban szerepel, hogy a ciklus közepére, azaz 2008 nyarára teljesíti Magyarország maastrichti kritériumokat - áll a kijelölt miniszterelnök internetes naplójában. Gyurcsány Ferenc írása szerint a kormányprogramban nincs benne a pontos kormányszerkezet, az egészségügy átalakításának részletes törvényszöveg-mélységű programja, a szöveg csak utal az államreform fő irányaira, és a költségvetésről is csak a legfontosabbakat rögzíti.
Ez derül ki abból a dokumentumból is, amelyről - mint a kormányprogram kivonatos változatáról - a hét végén szavazott az SZDSZ. A végleges változat csak hétfőn készült el, mert sok módosító javaslat hangzott el az MSZP balatonőszödi frakcióülésén - írja a Magyar Hírlap, amely szerint a kormányprogram az euró bevezetését meg sem említi.
A lap értesülése szerint az egészségügyben vége szakad a szabad orvos- és kórházválasztásnak, az orvos által javasolttól eltérő szolgáltató igénybevétele a díjfizetős kategóriába kerül, és ösztönzik az egészségügyi intézmények gazdasági társasággá alakítását, a verseny erősítését.
Az oktatásban a koalíció esélyteremtő, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását elősegítő rendszert alakítana ki, a piaci követelményekhez igazítaná a szakképzést, és folytatná a felsőoktatási reformot. Ugyanakkor nincs markáns javaslat a programban kisiskolák fenntartására. Arról már a Népszabadság ír, hogy a tervbe vett intézkedések egy része, például a 20 százalékos közalkalmazotti létszámleépítés vagy a tízezres pedagógus-elbocsátás az idei költségvetésen nem segítene.
A készülő tervekben a minisztériumi kiadások 5 százalékos csökkentése szerepel, és a közalkalmazotti bérek emelésre elkülönített összeget is befagyasztanák. Ha a gyógyszerkasszának előírják az idei gazdálkodási tervek szigorú betartását, akkor a gyógyszertámogatások csökkentése, a készítmények árának emelése is szóba kerülhet.
A gázár-kompenzációs rendszer júliustól tervezett szigorítása is hozhat a konyhára. A legtöbbet ugyanis a szociális támogatási rendszer átalakításán, az ellátások csökkentésén spórolhatna a kormány. Nagyot megtakarítani még az infrastruktúra-építésen lehetne: a gazdasági támogatások a kiadásoknak csaknem a 15 százalékát jelentik. Az állam a legkevesebbet tulajdonképpen arra költi, amin a legtöbbet akar megspórolni: a közigazgatás költsége a kiadások mindössze 6,6 százalékát teszi ki.
Minden tizedik ember kételkedik a reformokban
Az emberek kevesebb mint fele hisz abban, hogy valóban jelentős változások lesznek hazánkban, és minden tizedik választó úgy véli, nem valósulnak meg a Gyurcsány Ferenc kormányfő által ígért reformok - derül ki a Marketing Centrum felméréséből.
A szocialista szimpatizánsok kétharmada hisz az átfogó reformokról szóló ígéreteknek, az SZDSZ és az MDF támogatóinak fele, a Fidesz szavazói közül pedig minden hatodik látja úgy, hogy valódi változásokra számíthatunk a közeljövőben. A válaszadók 54 százaléka szerint érdemes több területen egyszerre elindítani a reformokat, tízből négyen azonban egy időben csak egyetlen területet bolygatnának meg.
A Népszava és a Fotex Research által végzett közös kutatás eredményeiből az derül ki, hogy a választók egy része aggodalommal tekint a megszorítások elé. Valamennyi párt táborában a többség elutasítja a diploma utólagos megfizetését, de megoszlanak a vélemények a tanárok kötelező óraszámának növeléséről.
A kormánypárti szavazók ezt helyeslik, míg az ellenzékiek helytelenítik. Nagyobb a félelem az ellenzék szavazóbázisában a gázárak tervezett 14-15 százalékos emelésétől, de a koalícióra voksolók körében is úgy ítélik meg, hogy ez közepesen megterheli a családokat. Sokan érzik veszélyben a munkahelyüket is: ez az arány ugyan egyetlen táborban sem éri el az 50 százalékot, de jelentősnek tekinthető mind a Fidesz, mind az MDF szavazói körében, ahol a válaszadóknak legalább a 30 százaléka aggódik a munkájáért.
hirado
2006.05.30. 11:32