
A Balatonnál is sok az engedély nélküli építés, tehát bőven lenne dolguk a bulldózereknek, ha a horvátokhoz hasonló szigorral lépnének fel a magyar hatóságok - írja a Magyar Hírlap.
Nálunk azonban főként a nádasok takarásában, részben a parti növényzet megcsonkításával készült illegális építményeket, meder-feltöltéseket kellene elbontani. Megközelítőleg 35-40 illegális csónakkikötő és 25-30 partfeltöltési ügyben volt szükség az utóbbi időben hatósági intézkedésre. A leggyakoribb szabálysértés, hogy a tulajdonosok engedély nélkül építenek bejárót és stéget a mederbe.
A Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság adatai szerint az elmúlt években több focipályányi területet vettek el így a tóból. A bontásokat nemcsak a bürokrácia, hanem a pénzhiány is akadályozza: az önkormányzatoknak se pénzük, se munkagépük nincs a bontások elvégzésére. Ugyanez vonatkozik a vízügyi hatóságra is: ha az önkormányzat nem előlegezi meg a bontási költséget és a tulajdonos sem tudja vállalni ezt, akkor marad az építmény.
A beszámolók szerint egyébként a horvátországi bontásokon felháborodott magyar tulajdonosok többsége tudta, hogy építési engedélyek nélkül felhúzott ingatlanban jut tulajdonhoz, ám döntésükben közrejátszott az a hazai tapasztalat, hogy ilyenkor a hatóságok részéről nem történik semmi. Magyarországon évente tíz-tizenkétezer engedély nélküli építkezésről döntenek a hatóságok, és az esetek több mint felében megadják a fennmaradási engedélyt.
Fejben jók vagyunk...
A Median 600 fő telefonos megkérdezése alapján készített felmérése szerint a horvátországi házrombolások megosztották a közvéleményt.
Akiket jobban foglalkoztatott az eset, lényegesen kedvezőbben ítélték meg a szigorú intézkedést, mint azok, akiket kevésbé érdekelt az ügy. A válaszadók ötöde kizárólag, 32 százaléka pedig nagyobb részben teszi a magyar tulajdonosokat felelőssé a kialakult helyzet miatt, de még az előző csoportban is kétharmados csupán azok aránya, akik teljesen egyetértenek a bontással, a többiek túl szigorúnak érzik az intézkedést. Magyarellenes diszkriminációra a válaszadók 6 százaléka utalt.
Öt magyar adriai tulajdonos perel
A zadari bíróság már vizsgálja a Vir-szigeti házrombolások ügyét. Öt magyar állampolgár nyújtott be keresetet, mert szerintük a horvát állam jogszerűtlenül bontotta le házukat, s ezért kártérítést követelnek.
A zágrábi magyar nagykövetség tájékoztatott: októberben ismét több épület lerombolása várható. A külképviselet arra kérte a horvát külügyminisztériumot: előzetesen értesítse őket, ha magyar állampolgárok tulajdona kerülne az őszi bontási listára.
Még mindig hirdetnek eladó Vir szigeti ingatlant
Az interneten egyébként még ma is kínálnak apartmanokat, házakat Vir szigetén, és aki nem fél a bontástól, az 30 ezer eurótól úgy 50 ezerig (8-13 millió forint) vásárolhat 50-70 négyzetméteres apartmant, vagy házat, körülbelül 100 ezer eurótól, igaz, a szigeten ingatlant kínáló cégek többségével nem lehet felvenni a kapcsolatot.
Az MTI-nek nyilatkozó, magát megnevezni nem kívánó forrás - aki több tucat Vir szigeti apartmant értékesített - úgy véli, hogy a szigeten lévő 12 ezer épület közül jó, ha tíznek van építési engedélye. Történtek már korábban is bontások, például Dubrovnikban magas rangú horvát személyek házait - egy teljes utcasort - bontottak le tavaly. A tengerparti rendcsinálást a helyiek nem nézik jó szemmel, így nem véletlenül égett le Rijekában egy épület, amelyben rengeteg tulajdoni lap lett a tűz martaléka.
A körülmények annyira szabadnak tűntek, hogy volt olyan háztulajdonos, aki saját kikötőt kerített le magának, sőt ha a partot nem tartotta megfelelőnek, akkor feltöltette, vagy éppen kimélyíttette. A helyi vállalkozók is profitáltak az építési lázból, csak Viren négy építőanyag-kereskedő működött. Az építtetőket, vásárlókat az sem tartotta vissza, hogy a szigeten nincs vezetékes víz. Az épületekhez kutakat fúrtak, de inni csak palackos ásványvizet lehetett és lehet a mai napig.
>Az a fránya bürokrácia...
Esküdt László, a Wandox Kft. munkatársa szerint Horvátországban 2004 előtt nem volt kötelező a használatbavételi engedély megszerzése egy ingatlan bejegyzéséhez. Sőt, építési engedély nélkül is bejegyeztek épületet, de a telekkönyben megjegyezték, hogy nincs építési engedélye. Ugyanilyen "széljegy" tanúsította, hogy nincs a háznak használatbavételi engedélye, de más nem történt. Ezért aztán sok fejlesztő nem is kért használatbavételi engedélyt, minthogy az pénzbe került. Még a bankok is adtak hitelt használatbavételi engedély nélküli ingatlanra, építési engedély nélkülire viszont nem.
A bontások úgy kezdődtek, hogy a - Horvátországban telekkönyvet vezető - bíróság értesítette a tulajdonosokat, hogy nincs építési engedélyük, ezért a házuk lebontatható. Miután tulajdonosnak a telek alapján az építtető cég volt bejegyezve, így az kapta a végzést, viszont a vevőit már nem biztos hogy értesítette. Amikor 15 nap elteltével jogerőre emelkedett a bíróság határozata, e tényről újabb értesítést kaptak az érintettek. Végül a harmadik értesítés akkor ment ki, amikor elrendelték a bontást, de a magukat tulajdonosnak tartó apartmanvásárlók ezt sem biztos hogy megkapták - mondta Esküdt László.
hirado
2006.05.26. 09:54