
Az oktatási minisztérium nem kommentálta azt a sajtóértesülést, hogy 2008-tól megszűnnek a nyolcosztályos gimnáziumok. A döntés indoka, hogy a tehetséges gyermekek korai kiválogatása rontja a korosztály átlagos teljesítményét, az alapkészségeket pedig négy helyett hat évig érdemes fejleszteni a használható tudás későbbi megszerzéséhez. Az elenzők szerint ebben van igazság, de a megszüntetés nem jó megoldás.
Lapinformáció szerint a koalíció már rábólintott Magyar Bálint szakminiszter javaslatára, így 2008-tól megszűnnek a nyolcosztályos gimnáziumok. Úgy tudni, a lépés mellett az merült fel érvként, hogy a nyolcosztályos gimnázium rendkívül korai szelekcióhoz vezet, hiszen már a felvételin a legjobb diákokat válogatják ki, másfelől az lenne kívánatos, hogy az ötödik és a hatodik évfolyamokon visszaszorítsák a szaktárgyi oktatást, és az alapkészségeket erősítsék meg, ami viszont a 4+8-as szerkezetben lehetetlen. Nemzetközi vizsgálatok, felmérések is azt mutatják: azon országok diákjai teljesítenek jól, ahol hosszabb az alapozó szakasz, vagyis nem hagyják abba az írás-olvasás tanulását negyedik osztályban. A szaktárca ezért egyértelműen a 6+6-os iskolaszerkezet mellett tette le voksát.
Halász Gábor, az Országos Közoktatási Intézet főigazgatója úgy ítéli meg, hogy az iskolatípus megszüntetésével járó szerkezeti átalakításhoz nincsenek meg a feltételek.
Pokorni Zoltán szerint megoldást az iskolatípusok tantervi követelményének, a tanárok képzettségének és a finanszírozási normáknak az egységesítése jelentene. A Fidesz alelnöke úgy véli, valóban nem jó a nyolcosztályos gimnáziumi oktatási forma, de kérdés, hogy megszüntetésük nem sértené-e a szabad iskolaválasztás jogát.
Hoffmann Rózsa fideszes képviselő szerint a megszüntetés azt jelentené, hogy hazánkban nincs szükség tehetséggondozásra. Az érintett iskolaigazgatók szerint a többszörös túljelentkezés és a kiváló egyetemi felvételi eredmények bizonyítják a képzésforma létjogosultságát.
Minden diák alanyi jogon tanulhatna angolul?
A kormány oktatási programja szerint alanyi jogon tanulhatna minden diák angolul, és beiratkozhatna nyelvi előkészítő évfolyamokra is. A fenntartóknak fel kell mérniük, mekkora igény mutatkozik az angol nyelv tanulására, és hányan szeretnének beiratkozni az emelt óraszámban informatikát és idegen nyelvet oktató nulladik évfolyamokra. Az oktatási program a szükséges feltételek megteremtését 2010-re ígéri.
Több óraszám, kevesebb pedagógus
Több kötelező óra, tízezres leépítés, a pedagógusok az eddiginél differenciáltabb bérezése - úgy tudni, nagyjából ezt tartalmazza a koalíciós pártok oktatási programja.
Két lépcsőben emelnék a tanárok kötelező óraszámát: a következő tanévtől a jelenlegi heti 20 kötelező tanóra mellett az iskolák igazgatói további két, nem tanítási jellegű óra ledolgozására kötelezhetik pedagógusaikat, jövő szeptembertől pedig további két tanórát is előírhatnának az oktatóknak. Szakértők szerint az óraszámemelés következtében a jelenlegi 150 ezres pedagógusgárdát akár tízezer fővel is leépíthetik. Nemzetközi összehasonlításban egyébként hazánkban a legalacsonyabb a pedagógusok éves óraszáma: egy tanévben 555 órát tanítanak, míg más országokban ennél legalább százzal többet.
A kormányzati oktatási program a jövőben lehetővé teszi, hogy a nem pedagógiai munkát végzőket az iskolák ne közalkalmazottként alkalmazzák, emellett bevezetik a differenciált béremelési rendszert, amelynek lényege, hogy a béremelésre kapott összegek felét kell csak az iskoláknak egyenlő arányban szétosztaniuk pedagógusaik között, a fennmaradó 50 százalékot differenciáltan, munkájuk minőségének függvényében kapják meg a tanárok. A Magyar Hírlap úgy tudja, a koalíciós pártok megállapodtak a pedagógusok egy, de inkább két évig tartó bérstopjában is.
Tiltakoznak a szakszervezetek
A szakszervezetek tiltakoznak a pedagógusok kötelező óraszámának tervezett emelése ellen, azt mondják, a tanárok összességében így több mint heti 40 órát dolgoznak.
Árok Antal, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint a tanári feladatkörök átvizsgálásával végrehajtott reform eredményezhet hatékonyabb működést, önmagában az óraszámemelés nem. A PSZ a Közoktatási Érdekegyeztető Tanács összehívását kezdeményezi az ügy miatt. A szakember ugyanakkor egyetért a pedagógusok differenciált bérezésével.
hirado
2006.05.25. 09:30