HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
HÍREK > AKTUÁLIS > Az Egri csillagok lett Magyarország legkedvesebb regénye
Az Egri csillagok lett A Nagy Könyv. Gárdonyi Géza regénye a döntőben két másik remekmű, A Pál utcai fiúk és az Abigél felett diadalmaskodott.
Gárdonyi Géza (18631922) az ifjúság egyik legkedveltebb írója. Kedvenc hősei a falu szegényei közül kerülnek ki. Arany Jánossal vallja: a nemzet a köznépből fölemelkedő, tehetséges emberek által formálódik. Gárdonyi Gézát szenvedélyesen érdekli a nemzeti múlt. Stílusa egyszerű, könnyen érthető. Legszívesebben gyerekekről, fiatalokról ír (főleg történelmi regényeiben), akik a szegény nép soraiból küzdik fel magukat.
A regény a török időkben játszódik, s az egyik legfontosabb végvár, Eger védelméről szól. 1556-ban a törökök hatalmas erőkkel ostromolták a várat, de Dobó István és katonái sikeresen ellenálltak. Amikor az időjárás hidegebbre fordult, a török sereg visszavonult. Ennek a hadi sikernek híre kelt egész Európában. Az ostrom történetét dolgozta fel Gárdonyi, Bornemissza Gergely ifjúságának és férfikorának történetébe szőve.
A regényben Gárdonyi gondot fordított a történelmi hűségre. Sok forrásmunkát használt. Elzarándokolt a regény helyszíneire, bejárta Budától, Szigetvártól, Egertől Erdélyig, Sopronig és Konstantinápolyig azokat a helyeket, ahol hősei megfordulnak. Megismerkedett a törökök vallási szertartásaival, a korabeli életformával, az öltözködési, étkezési szokásokkal, a régi fegyverekkel. Valóságos alapja van az egri nők legendás hősiességének, akik forró vizet, szurkot zúdítottak a támadókra a várfalakról.
Sebestyén Márta a film "arcaként" mindvégig magabiztosan és fegyelmezetten állt a kamerák előtt, még azt is igazi, bátor egri nő módjára tűrte, hogy méternyi távolságra tőle robbanjanak fel a pirotechnikusok által beépített töltetek. (Pedig, mint elárulta - fél a tűztől.) S bár kezdetben furcsállotta a filmes munka menetét, - hiszen ha elénekel egy dalt, nem cseréli fel a versszakokat - mondta, egyre inkább hozzászokott ahhoz a "kuszasághoz", hogy a forgatáson nincs efféle kronológia, egy forgatókönyv jeleneteinek felvételét nem a történet határozza meg.
A műsor szerkesztői elegáns gálaműsorral zárták le a játék tíz hónapot átívelő időszakát. Ezalatt a nézők már bizonyították: az olvasás mégsem ment ki a divatból.
A műsor két házigazdája ezúttal is Varga Edit és Lévai Balázs volt. A top12-es listára bejutott regények képviseletében, a több mint száz meghívott vendég között jelen voltak a kampányfilmek arcai, és a korábbi filmes feldolgozások szereplői. Jöttek olyanok is, akik annak idején a százas listára kerültek alkotásukkal, például Rácz Zsuzsa és Böszörményi Gyula.
A kulturális tárca vezetője, Bozóki András éppúgy a vendégek között foglalt helyet, mint a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Vizi E. Szilveszter, és a Nemzeti Kulturális Alapprogram vezetője, Harsányi László.
A regényeket igen szigorú szabályok szerint ajánlották még egyszer, utoljára az olvasók kegyeibe. Három kritikus kapta azt a feladatot, hogy másodpercre pontosan ugyanannyi ideig érveljen mindhárom regény mellett.
Tarján Tamás, Réz András és Lator László együtt diskuráltak a műsorvezetőkkel és igyekeztek segíteni a lehetetlenben: eldönteni, hogy Szabó Magdát, Molnár Ferencet avagy Gárdonyi Gézát szeressük-e inkább.
Az adás során külső helyszíneket is kapcsoltak, Pécs és Kecskemét kapcsolódott be a műsorba. Mindkét városban a megyei könyvtárak épületében gyűltek össze a könyvek barátai, ott ahol immáron tíz hónapja a leginkább segítették a Nagy Könyv játékot.
Vizi E. Szilveszter a műsor végén azt mondta: időszerű a Gutenberg-galaxis reneszánsza, hiszen a könyv változatlanul nagyon fontos szerepet játszik az egyén fejlődésében. Az ember szinte együtt él és gondolkodik a szereplőkkel az olvasás heteiben; az olvasás tartós, a film ezzel szemben csak 1-2 órás, a nézőre kényszerített szerepeket kínáló élményt jelent.
Harsányi László elmondta: még nem tudja, milyen formában lesz folytatása A nagy könyv programnak, a könyvtárakat mindenesetre szeretnék ellátni a legnépszerűbb olvasmányokkal.
hirado
2005.12.16. 11:03
t: 2766
Az Egri csillagok lett Magyarország legkedvesebb regénye
Az Egri csillagok lett A Nagy Könyv. Gárdonyi Géza regénye a döntőben két másik remekmű, A Pál utcai fiúk és az Abigél felett diadalmaskodott.Gárdonyi Géza (18631922) az ifjúság egyik legkedveltebb írója. Kedvenc hősei a falu szegényei közül kerülnek ki. Arany Jánossal vallja: a nemzet a köznépből fölemelkedő, tehetséges emberek által formálódik. Gárdonyi Gézát szenvedélyesen érdekli a nemzeti múlt. Stílusa egyszerű, könnyen érthető. Legszívesebben gyerekekről, fiatalokról ír (főleg történelmi regényeiben), akik a szegény nép soraiból küzdik fel magukat.
A regény a török időkben játszódik, s az egyik legfontosabb végvár, Eger védelméről szól. 1556-ban a törökök hatalmas erőkkel ostromolták a várat, de Dobó István és katonái sikeresen ellenálltak. Amikor az időjárás hidegebbre fordult, a török sereg visszavonult. Ennek a hadi sikernek híre kelt egész Európában. Az ostrom történetét dolgozta fel Gárdonyi, Bornemissza Gergely ifjúságának és férfikorának történetébe szőve.
A regényben Gárdonyi gondot fordított a történelmi hűségre. Sok forrásmunkát használt. Elzarándokolt a regény helyszíneire, bejárta Budától, Szigetvártól, Egertől Erdélyig, Sopronig és Konstantinápolyig azokat a helyeket, ahol hősei megfordulnak. Megismerkedett a törökök vallási szertartásaival, a korabeli életformával, az öltözködési, étkezési szokásokkal, a régi fegyverekkel. Valóságos alapja van az egri nők legendás hősiességének, akik forró vizet, szurkot zúdítottak a támadókra a várfalakról.
Sebestyén Márta a film "arcaként" mindvégig magabiztosan és fegyelmezetten állt a kamerák előtt, még azt is igazi, bátor egri nő módjára tűrte, hogy méternyi távolságra tőle robbanjanak fel a pirotechnikusok által beépített töltetek. (Pedig, mint elárulta - fél a tűztől.) S bár kezdetben furcsállotta a filmes munka menetét, - hiszen ha elénekel egy dalt, nem cseréli fel a versszakokat - mondta, egyre inkább hozzászokott ahhoz a "kuszasághoz", hogy a forgatáson nincs efféle kronológia, egy forgatókönyv jeleneteinek felvételét nem a történet határozza meg.
A műsor szerkesztői elegáns gálaműsorral zárták le a játék tíz hónapot átívelő időszakát. Ezalatt a nézők már bizonyították: az olvasás mégsem ment ki a divatból.
A műsor két házigazdája ezúttal is Varga Edit és Lévai Balázs volt. A top12-es listára bejutott regények képviseletében, a több mint száz meghívott vendég között jelen voltak a kampányfilmek arcai, és a korábbi filmes feldolgozások szereplői. Jöttek olyanok is, akik annak idején a százas listára kerültek alkotásukkal, például Rácz Zsuzsa és Böszörményi Gyula.
A kulturális tárca vezetője, Bozóki András éppúgy a vendégek között foglalt helyet, mint a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Vizi E. Szilveszter, és a Nemzeti Kulturális Alapprogram vezetője, Harsányi László.
A regényeket igen szigorú szabályok szerint ajánlották még egyszer, utoljára az olvasók kegyeibe. Három kritikus kapta azt a feladatot, hogy másodpercre pontosan ugyanannyi ideig érveljen mindhárom regény mellett.
Tarján Tamás, Réz András és Lator László együtt diskuráltak a műsorvezetőkkel és igyekeztek segíteni a lehetetlenben: eldönteni, hogy Szabó Magdát, Molnár Ferencet avagy Gárdonyi Gézát szeressük-e inkább.
Az adás során külső helyszíneket is kapcsoltak, Pécs és Kecskemét kapcsolódott be a műsorba. Mindkét városban a megyei könyvtárak épületében gyűltek össze a könyvek barátai, ott ahol immáron tíz hónapja a leginkább segítették a Nagy Könyv játékot.
Vizi E. Szilveszter a műsor végén azt mondta: időszerű a Gutenberg-galaxis reneszánsza, hiszen a könyv változatlanul nagyon fontos szerepet játszik az egyén fejlődésében. Az ember szinte együtt él és gondolkodik a szereplőkkel az olvasás heteiben; az olvasás tartós, a film ezzel szemben csak 1-2 órás, a nézőre kényszerített szerepeket kínáló élményt jelent.
Harsányi László elmondta: még nem tudja, milyen formában lesz folytatása A nagy könyv programnak, a könyvtárakat mindenesetre szeretnék ellátni a legnépszerűbb olvasmányokkal.
hirado
2005.12.16. 11:03
Legfrissebb hirek
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
- Viharral érkezik a hidegfront
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
