HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
HÍREK > BELFÖLD > Gondolta volna? Itthon több a kutyaeledel, mint a sertéshús
A növénytermesztésre és állattenyésztésre kiválóan alkalmas országunk több kutya-macskaeledelt termel, mint sertéshúst.
Magyarországon a rendszerváltás előtt évente közel 5-6 millió sertést vágtak, ma pedig 4 milliónál is kevesebbet. Popp József, az Agrárgazdasági Kutatóintézet igazgatója a folyamatot nem csak a mennyiség csökkenésével szemlélteti, hanem a mai termelési eredményt összeveti a házikedvenceknek gyártott kutya-macskaeledelek forgalmával. "Összesen Magyarországon évente 4-5 millió tonna tápot állítunk elő, ami a haszonállat eledel és hobbyállat eledel kategóriába tartozik."
Ez azt jelenti, hogy ez a növénytermesztésre és állattenyésztésre kiválóan alkalmas ország több kutya-macskaeledelt termel, mint sertéshúst.E megdöbbentő helyzetet Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutatóintézet főigazgatója több okra vezeti vissza. "Az egyik, hogy a magyar állattenyésztés infrastruktúrája, elhelyezkedése korábban is előnytelen volt. Alapvetően az állattenyésztés felé, esetleg 60 % is a a háztáji gazdaágokra, a kisgazdaságokra épült. De a világ sajnos elment a globalizálódó kereslet felé. Tehát a nagy élelmiszerláncok nagytömegben, de nem a jó minőségű árut keresik." Ezen követelménynek tehát a hazai kisgazdaságokban termelt jó minőségű húskészítmények nem felelnek meg. Ehhez túl jók, és túl kicsik vagyunk. Ezért tapasztaljuk, hogy a szupermarketekben egyre több külföldi húst lehet olcsón kapni.
A másik, hogy gazdaságilag is bizonytalanságban vannak az állattartók, mert nap mint nap azt hallják, hogy milyen állatjóléti, környezetvédelmi előírásoknak kell megfelelniük, mert ha nem felelnek meg, bezárják az üzemüket. Márpedig az ezeknek való megfelelés nagyon sok-százmilliós beruházást jelent.
A nagy vízválasztó, az a mostani környezetvédelmi beruházások lesznek a tenyésztők szerint. A sertéshús ára a kötelező környezetvédelmi beruházások miatt kilónként 6-10 forinttal emelkedik majd. Udovecz Gábor a hazai állattenyésztés elsorvadásának harmadik okát az emberi lustaságban látja. Az állattenyésztők még a legtöbb munkanélkülit számláló vidéken sem találnak munkaerőt.
De nem csak a világgazdaság feltartóztathatatlan folyamatai és a trágyát hordani rest emberek vezettek a hazai állatállomány csökkenéséhez. A rendszerváltás hajnalán hozott felelőtlen politikai döntések miatt elvesztettük a szovjet utódállamok piacait.
Addig haragudtunk az oroszokra, míg az Európai Unión belül is, sőt a hazai piacon is háttérbe szorult a magyar hústermelő. Az Európai Unió gazdálkodóit az amerikai kontinens termelői, minket pedig uniós tagtársaink szorongatnak.
Magyarország nettó importőrré vált a sertéspiacon. Lengyelország, Hollandia és Dánia, Németország, Ausztria és Szlovákia nálunk értékesíti sertésfeleslegét is.
A szakemberek szerint a környezetvédelmi beruházások megvalósítása után a sertéstartók helyzete megszilárdulhat. A mádárinfluenza miatt gerjedt hisztéria elcsendesedésével pedig a hazai baromfitenyésztőkre és a juh ágazatra is fellendülés vár.
hirado.hu
2007.07.16. 08:59
t: 741
Gondolta volna? Itthon több a kutyaeledel, mint a sertéshús
A növénytermesztésre és állattenyésztésre kiválóan alkalmas országunk több kutya-macskaeledelt termel, mint sertéshúst.Magyarországon a rendszerváltás előtt évente közel 5-6 millió sertést vágtak, ma pedig 4 milliónál is kevesebbet. Popp József, az Agrárgazdasági Kutatóintézet igazgatója a folyamatot nem csak a mennyiség csökkenésével szemlélteti, hanem a mai termelési eredményt összeveti a házikedvenceknek gyártott kutya-macskaeledelek forgalmával. "Összesen Magyarországon évente 4-5 millió tonna tápot állítunk elő, ami a haszonállat eledel és hobbyállat eledel kategóriába tartozik."
Ez azt jelenti, hogy ez a növénytermesztésre és állattenyésztésre kiválóan alkalmas ország több kutya-macskaeledelt termel, mint sertéshúst.E megdöbbentő helyzetet Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutatóintézet főigazgatója több okra vezeti vissza. "Az egyik, hogy a magyar állattenyésztés infrastruktúrája, elhelyezkedése korábban is előnytelen volt. Alapvetően az állattenyésztés felé, esetleg 60 % is a a háztáji gazdaágokra, a kisgazdaságokra épült. De a világ sajnos elment a globalizálódó kereslet felé. Tehát a nagy élelmiszerláncok nagytömegben, de nem a jó minőségű árut keresik." Ezen követelménynek tehát a hazai kisgazdaságokban termelt jó minőségű húskészítmények nem felelnek meg. Ehhez túl jók, és túl kicsik vagyunk. Ezért tapasztaljuk, hogy a szupermarketekben egyre több külföldi húst lehet olcsón kapni.
A másik, hogy gazdaságilag is bizonytalanságban vannak az állattartók, mert nap mint nap azt hallják, hogy milyen állatjóléti, környezetvédelmi előírásoknak kell megfelelniük, mert ha nem felelnek meg, bezárják az üzemüket. Márpedig az ezeknek való megfelelés nagyon sok-százmilliós beruházást jelent.
A nagy vízválasztó, az a mostani környezetvédelmi beruházások lesznek a tenyésztők szerint. A sertéshús ára a kötelező környezetvédelmi beruházások miatt kilónként 6-10 forinttal emelkedik majd. Udovecz Gábor a hazai állattenyésztés elsorvadásának harmadik okát az emberi lustaságban látja. Az állattenyésztők még a legtöbb munkanélkülit számláló vidéken sem találnak munkaerőt.
De nem csak a világgazdaság feltartóztathatatlan folyamatai és a trágyát hordani rest emberek vezettek a hazai állatállomány csökkenéséhez. A rendszerváltás hajnalán hozott felelőtlen politikai döntések miatt elvesztettük a szovjet utódállamok piacait.
Addig haragudtunk az oroszokra, míg az Európai Unión belül is, sőt a hazai piacon is háttérbe szorult a magyar hústermelő. Az Európai Unió gazdálkodóit az amerikai kontinens termelői, minket pedig uniós tagtársaink szorongatnak.
Magyarország nettó importőrré vált a sertéspiacon. Lengyelország, Hollandia és Dánia, Németország, Ausztria és Szlovákia nálunk értékesíti sertésfeleslegét is.
A szakemberek szerint a környezetvédelmi beruházások megvalósítása után a sertéstartók helyzete megszilárdulhat. A mádárinfluenza miatt gerjedt hisztéria elcsendesedésével pedig a hazai baromfitenyésztőkre és a juh ágazatra is fellendülés vár.
hirado.hu
2007.07.16. 08:59
Legfrissebb hirek
- Egyre több magyar tartja pénzét külföldi számlákon és trezorokban
- Közúti ellenőrzéskor autókat vehet el a NAV
- A szesztilalom a trafikban nem érvényes
- Késelés Józsefvárosban
- Támogatja a zsebszerződések elleni lépéseket az LMP
- Magyar nap az Európa Ligában az M1-en és a telesport.hu-n
- Amerikai képviselő: A Tavares-jelentésnek nincs jelentősége
- Balog: A béremelés megfelel az ország teljesítőképességének
- Varga: Komoly lehetőség az uniós gazdaságfejlesztési támogatás
- Viharral érkezik a hidegfront
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
