Szelíden, mint a gesztenye

MAGAZINOK > AKI A VIRÁGOT SZERETI... > Díszkert > Szelíden, mint a gesztenye

t: 7863

A Szelidgesztenye (Castanea sativa Mill.), más néven édes gesztenye, jóféle gesztenye, európai gesztenye a Bükkfafélék (Fagaceae) családjába tartozó fa, amely a neve ellenére nem rokona a vadgesztenyének. Terebélyes koronája, fényeszöld lombja és ízletes termése miatt az egyik legkedveltebb dísz- és csonthéjas gyümölcsfánk. Nyugat-Európában, Dél-Európa, hegyvidékein és párás völgyeiben valamint a Kaukázusban őshonos. Európa más részein csak a történelmi időkben honosodott meg. A rómaiak az egész birodalmukban előszeretettel telepítették, fontos táplálék volt, terméséből lisztet őröltek. Valószinű, hogy Pannóniába valamint Angliába is ők vitték el. Magyarországon 1969 előtt gesztenye ültetvényekről és minősített fajtákról nem beszélhetünk. A hazai fajtaelőállítás Szentiványi Péter nevéhez fűződik, aki az 1950-es években kezdte meg nemesítő munkáját. Hazánkban a Mecsekben, a Dunántúl nyugati részén és Nagymarosnál ma igazi gesztenyések vannak. Mészszegény talajon az erdő más fáival egyetemben bőségesen terem. Vaskos ágaival télen is remek látványt nyújt. Hazánkban a leghosszabb életű gyümölcsfa. Előfordulnak többszáz éves egyedek, Kőszegen és környékén 600-700 éves példányokat is találhatunk.

Jellemzői:

Hatalmasra, 30 m magasra is megnövő, terebélyes koronájú fa. Bordás törzse fiatalon sokáig sima, később sötétbarna, repedezett. Hosszú oldalgyökerei gyakran kiemelkednek a talajból. Keskeny fűrészes-fogas 10-25 cm-es levelei fényesek, bőrszerűek, a fonákukon bolyhosak. Június-júliusban nyíló igen dekoratív virágai egybefüggő sárga virágtömeget alkotnak. Sajnos a virágpora allergiát okozhat. Virágzata kétnemű füzér, ahol a termős virágok alul, a virágzat nagyrészét adó fehér porzósvirágok felül helyezkednek el. A gesztenyefa különböző ivarú virágai nem egyidőben nyílnak, a hímvirágok gyakran megelőzik a nővirágok kinyílását. Megporzását a szél végzi, de a rovarok is besegítenek. Virágai jó mézelők, a gesztenyeméz pedig a mézféleségek között is különlegességnek számít. A megporzás után a termős virágok zöld, tövises kupaccsá (cupula) fejlődnek, bennük 2-3 makktermés-gesztenye-fejlődik, amelyek - fajtától függően - szeptember közepétől október végéig érnek be.

Igényei és ültetése:

A szelidgesztenye közepesen melegigényes. A mi klímánk alatt mindenhol megél, a téli zord időjárást valamint a nyári hőséget egyaránt elviseli. A savanyú, mély rétegű, szellős, jó vizellátottságú talajt kedveli, azonban köves, kavicsos talajon is megél. A sok meszet nem tűri. Meszes területeken csak akkor fejlődik megfelelően, ha káliummal ellensúlyozzák a talaj mésztartalmát. A szelidgesztenyét a termesztésben magról ültetik a nemes fajtákat pedig ezekre a magoncokra oltják. Ha saját kertünkbe szeretnénk szelidgesztenyét ültetni, mindenképpen vegyük figyelembe, hogy hatalmasra megnő, ezért igen nagy a helyigénye. A facsemetéket általában nagyobb választékkal rendelkező faiskolákban szerezhetjük be. Tavasszal vagy ősszel telepítsük. A tavaszi ültetéshez célszerű még a fagyok beállta előtt megásni a gödröt, így a talaj szerkezete a tél folyamán kellően fellazul. Az ültetőgödör ideális mérete 80x80 cm. A gödör körül mintegy 5 négyzetméteres területen érdemes a talajt két ásónyomnyira fellazítani, így az oldalirányba fejlődő gyökerek is könnyen áthatolnak a talajon. Több facsemete ültetése esetén, két egyed között ajánlatos legalább 15 méteres távolságot hagyni. Metszeni nem kell, termőkorban azonban mérsékelt, gyenge ritkítása szükséges.

Fajták:

A fajták remekül jellemzik a magyarországi termesztőtájakat. Dél-Dunántúlt az Iharosberényi fajták, Alpokalja vidékét a Kőszegszerdahelyi fajta, míg Észak-Magyarországot a Nagymarosi fajták képviselik.

Iharosberényi 2 - erős növekedésű, szétterülő koronájú, nagy terméssel rendelkező, bőtermésű, amely szeptember 15 és október 15 között érik.
Iharosberényi 29 - közepesen erős növekedésű, gömbkoronás, október 5 - 30 között beérő, közepes méretű terméssel rendelkező, bőven termő fajta.
Kőszegszerdahelyi 29 - erős növekedésű, szétterülő koronájú, bőségesen termő, közepes méretű terméssel bíró fajta, amelynek termése október közepén-végén érik be.
Nagymarosi 22 - Közepes növekedésű, gömbkoronás, korán, szeptember 15-október 15 között beérő, közepes méretű terméssel rendelkező fajta.
Nagymarosi 37, Nagymarosi 38 - Erős növekedésű, októberben bőséges, nagyméretű termést hozó fajták.

Növényvédelem:

A szelidgesztenye szerencsére a fertőzésekkel szemben ellenálló. Kártevője nem igazán van, azonban súlyosabb lombkártétel esetén célszerű permetezni. Betegsége a kéregrák, amelynek korokozója mikroszkopikus gomba. Ez a fa törzsén, ágain vagy sarjhajtásain idéz elő kéregpusztulást. Amennyiben mindez a fa vegetációs időszakában történik, a levelek hirtelen elszáradnak, és még ősszel sem hullanak le. Hatásos kémiai védekezés ellene sem külföldön, sem hazánkban nem ismert. A fa nyugalmi állapotában végzett rendszeres és szakszerû mechanikai védekezéssel azonban a betegség elterjedése lelassítható, ezzel a fa élete is átmenetileg meghosszabbítható.

Felhasználása:

A szelidgesztenye amellett, hogy az egyik legdekoratívabb fa, igen sokoldalúan felhasználható. Hajlékony, puha, könnyű, de mégis nagyon tartós, fája a tölgyfáéhoz hasonlóan igen értékes. Angliában és Franciaországban a földműveléshez szükséges eszközöket, hajót stb. készítettek belőle, de kedvelt alapanyag az asztalosok és esztergályosok számára is. Hazánkban bútorokat készítenek belőle valamint bányaoszlopoknak is használják.

Ízletes termése nyersen fogyasztva nem élvezhető, viszont megfőzve vagy megsütve remek csemege. A külső kemény burkolatán kívül el kell távolítani a belső hártyás bőrt is. A héjakból szárítás és megőrölés után kiváló, ízletes tea készíthető. A szelidgesztenye remekül helyettesítheti a gabonaféléket, a dióféléket valamint a burgonyát. Néhány vidéken különösen előszeretettel fogyasztják, még kenyérfélét is sütnek belőle. Magas majdnem 50 %-os keményítő tartalommal rendelkezik, valamint káliumtartalma is jelentős, ami a téli vitaminszegény időszakban nagyon fontos a szervezet számára. A szelidgesztenye kedvelt alapanyaga a süteményeknek, és bátran állíthatom, hogy nagyon sokunknak kedvenc csemegéje a gesztenyepüré. A különleges ételek közé sorolhatóak a gesztenyével töltött húsféleségek.

A szelidgesztenye gyógyhatással is rendelkezik. Magas ásványianyag tartalommal bíró, különleges ízű méze az ínyencek számára igazi csemege. Rendszeres fogyasztása megakadályozza a trombózisok kialakulását valamint alkalmas a visszértágulatok mérséklésére is. Teája, amely nyálkahártyát megnyugtató hatású, hörghurut, valamint szamárköhögés esetén, görcsös köhögési rohamoknál, asztmánál használatos. Nyersen fogyasztva hasmenés ellen kiváló.

Gesztenyefőzet elkészítése:

1 liter vízbe beleteszünk fél csésze összetört gesztenyét, és fél órán át főzzük. Azután hozzáadunk egy fél csésze görögszéna (lepkeszeg) magot, és újabb fél órát főzzük. Letakarva, langyosra hűtjük, majd ízlés szerint elkészítve fogyasszuk, szükség szerint minden órában egy fél csészével. A legerősebb köhögést is kiválóan csillapítja.

(gazlap.hu)

Linkajánló:

Dísznövények

2006.10.20

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

A CIKK KÉPGALÉRIÁJA

Szelíden, mint a gesztenye

Legfrissebb magazinok