HIRDETÉS
HIRDETÉS

MAGAZINOK > AKI A VIRÁGOT SZERETI... > Díszkert > Néhány szó a puszpángokról (Buxus)

t: 10685

Néhány szó a puszpángokról (Buxus)









Midász király 1957-ben felfedezett sírjában találtak egy szinte sértetlen állapotban lévő fatáblát, melynek alapja puszpáng, boróka berakással és diófa díszítéssel a tetején. A görög Theophtastus (i.e. 372-287) írt először tudományos munkáiban a puszpáng előnyeiről a fafeldolgozásban. Augustus császár uralkodásának idején (i.e. I. sz.) a római villák kertjeiben már igen gyakori a különböző alakokra nyírt puszpáng (topiary). Pliny, a római kertészek legismertebbike már nemcsak dísznövényként ajánlotta a puszpángot, hanem fáját hangszerkészítésre is használta. Kedvelt növénye volt a reneszánsz és barokk kerteknek és népszerűsége töretlen a mai napig is.

A puszpángoknak mintegy 70 faja ismert. A nálunk is kedvelt, D-Európa, É-Afrika, Ny-Ázsia elterjedt növényét Karl Linné svéd tudós írta le és nevezte el a mai napig is használatos latin nevén: Buxus sempervirens (buxus = doboz, "box", sempervirens = örökzöld).

Leggyakrabban az alapfajt ültetik, mely 4-6 m magas, sűrűn ágas cserje. Hajtásai négyélűek, levelei elliptikusak vagy tojásdadok, 1-3 cm-esek, épszélűek, bőrszerűek, sötétzöldek. A levélcsúcs tompa vagy kicsípett. Virágai jelentéktelenek, zöldessárga színűek és április-májusban nyílnak. Igen jó mézelő növény. Elsőrendűen alkalmas sövénynek, de ültetik csoportosan és szoliternek is. A virágkötészet is gyakran használja lombját.

Az alapfajon kívül több változata is elterjedt. A fatermetű puszpáng (B. s. var. arborescens) nagy bokorrá vagy kis fává fejlődik, igen alkalmas magas sövény nevelésére. Alacsony sövénynek leggyakrabban a lassú növekedésű 'Suffruticosa' fajtáját ültetik, mely szabályos gömb alakú és kb. 1 m magasra növő. Lombszíne kicsit világosabb. Tarka levelű változatai közül talán az 'Elegantissima' ('Elegans') a legszebb sárga szegélyű, középen zöld leveleivel. Érdekes a 'Rosmarinifolia' lombozata, mely - mint neve is mutatja (rosmarinifolia = rozmaringlevelű) - egészen keskeny leveleivel díszít. Mindkettőből nevelhetük sövényt, de ültethetjük egyesével vagy kisebb csoportokban is.

A különlegességek kedvelői is megtalálják a puszpángok között a nekik tetszőt. A B. rugulosa és a B. rugulosa var. intermedia igazi csemege a törpe növekedésű, sziklakerti növények rajongói számára. Mindkettő rendkívül lassú fejlődésű, kb. 50 cm magasra nőnek. Az alapfaj levelei aprók, fényes sötétzöldek, az intermedia-é szintén kicsik, de szürkék A hongkongi puszpáng (B. harlandii) féltörpe növekedésű, kb. 1 m magas bokor. Levelei fényesek, keskenyek. A kislevelű puszpáng (B. microphylla) sem tartozik a fatermetű puszpángok közé, szintén csak 1 m magasra növekszik. Egyik termesztett fajtája a 'Betlér, mely a B. s. 'Suffruticosa'-hoz hasonló, de annál kisebb (50 cm), szabályos gömb alakú. Fényes, ovális levelei nagyon szépek. Különlegességnek számít a baleári puszpáng (B. balearica) is. Növekedési erélye közepes, 10 m magasra is megnőhet idővel. Levelei nagyok, fényes sötétzöldek.

A puszpángok talajokban nem válogatósak, de a humuszos, üde talajokban fejlődnek a legszebben. Az öntözést, a párásabb klímát meghálálják. Félárnyékba vagy árnyékba ültessük, mert a téli napsütés miatt a levelek fagyfoltosak lehetnek. A metszést, a szennyezett levegőt jól tűrik.

A közönséges puszpángot és fajtáit (B. sempervires) száraz helyen gyakran károsíthatja a levelek kanalasodását okozó puszpáng-levélbolha (Psylla buxi). Előfordulhat a puszpángrozsda is, mely a levél színén világossárga, a fonákon fehéres foltosodást okoz. Megfelelő szerekkel védekezzünk ellenük.
Mészáros Melinda

(www.kertpont.hu)

Linkajánló:


Dísznövények




2006.09.01

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

A CIKK KÉPGALÉRIÁJA
Buxus sempervirens 'Elegantissima'
Buxus sempervirens 'Elegantissima'
Buxus sempervirens 'Suffruticosa'
Buxus sempervirens 'Suffruticosa'
Buxus sempervirens 'Suffruticosa' nyíratlan sövény
Buxus sempervirens 'Suffruticosa' nyíratlan sövény
Nyíratlan Buxus sempervirens
Nyíratlan Buxus sempervirens

Legfrissebb magazinok