Sajnos ritkán hallunk róla, de attól még igaz:
ha a jelenlegi tendencia folytatódik, a következő évtizedekben a világ növényfajainak nagy része végleg eltűnhet.
Az éghajlatban, a domborzatban és a környezetben bekövetkezett változások hatására a kihalás természetes folyamat, az evolúció része. A botanikusok szerint azonban a jelenlegi kipusztulási ráta, „hála" az emberi beavatkozásnak, legalább ezerszer nagyobb, mint a háttérben zajló, lassú, természetes kihalás.
A kihalás egyik fő oka a mértéktelen fogyasztás. A világ népességének leggazdagabb 20 százaléka rendelkezik a bevételek 83 százalékával, a legszegényebbek pedig csupán 1,4 százalékával. Mindez a gazdagabb országokban esztelen pazarláshoz vezet, míg a szegények kénytelenek kiirtani erdeiket, hogy megélhetéshez jussanak. Az értékes mahagónifát például már csaknem mind kivágták, Közép-Amerikában és a Karib-szigeteken kihaltnak tartják. Egy sor orchideát, kaktuszt, cikászpálmát és húsevőnövényt távolítanak el a vadonból és adnak el gyűjtőknek, akik a ritka és veszélyeztetett fajokért hatalmas összegeket fizetnek.
A kihalásért a sokat emlegetett üvegházhatás is felelős. Bolygónk gyorsabban melegszik, mint bármikor az utóbbi 10 000 évben. Az ásványi eredetű üzemanyagok égetése és az erdőirtások miatt a hővisszatartó gázok koncentrációja az atmoszférában hatalmas mértékben megnőtt.
Sok klimatológus úgy gondolja, hogy ez 2030-ra mintegy 2 C-fokkal fogja megemelni a Föld átlaghőmérsékletét, miközben a tengerszint 30-50 cm-rel magasabb lesz.
Víz alá kerülhetnek a partmenti ökorendszerek, sok faj nem lesz képes elvándorolni, egyesek pedig, mint az alpesi növények egyszerűen élőhely nélkül maradnak, amikor már a legmagasabb pontokon is meleg lesz.
Szerencsére évek óta egyre többen ismerik fel, hogy a kertek biztonságos menedéket jelentenek azoknak a növényeknek, amelyek természetes élőhelyükön veszélyeztetettek.
A Füvészkert
A budapesti Füvészkert elődjét 1635-ben alapította Pázmány Péter Nagyszombatban. (Ma Trnava, Szlovákia) A kert 1847 óta működik a jelenlegi helyén, a Józsefvárosban, népszerűségét Molnár Ferenc regényének, a Pál utcai fiúknak köszönheti.
A botanikus kert több mint 7000 fajjal, trópusi és szubtrópusi növényekkel, gyógy- és dísznövényekkel várja a látogatókat.
Nemrégiben igazi ritkasággal, egy már kihaltnak hitt, a Földön 200 millió éve létező fenyővel lett gazdagabb a kert, az Euromédia kiadó jóvoltából.
A Füvészkert címe: 1083, Bp. Illés u. 25. Nyitva naponta 9-17 óráig.
(gyongy.hu)