HIRDETÉS
Képfeltöltő
KIEMELT HÍREK
HIRDETÉS

MAGAZINOK > AKI A VIRÁGOT SZERETI... > Díszkert > Előny és élmény - A télikertről

t: 2506

Előny és élmény - A télikertről

Múltjára a legszebb bizonyíték az 1851-ben Londonban épített, 1936-os tűzvészben leégett Kristálypalota. A váz alig néhányfajta öntöttvas elemből készült, így a többhektárnyi területet rekordnak számító idő (39 hét) alatt építteték be. Noha a hatalmas kiállítási csarnokban elsősorban a kor ipari termékeit mutatták be, az impozáns épületet azonban egy műkertész, Sir Joseph Paxton tervezte.

Egy autó néhány százalékos fogyasztáscsökkentése még ma is nagyobb szenzáció, mint egy ház alternatív (például nap-) energiával való fűtése. Kevesen tudják, hogy az ökoszisztémán alapuló, részben még kísérleti építési-üzemeltetési technológiák akár 40-50 százalékos energiamegtakarítást is eredményezhetnek. A télikert ugyanis, megfelelő kialakítással és mérettel, nemcsak hőtermelőként, hanem akár nyári klímaberendezésként is jól funkcionál.

A médiában egyre gyakrabban emlegetett, rossz hangzású üvegházhatás a valóságos üvegházban nagy szolgálatot tesz a lakóknak. A ház legfrekventáltabb déli vagy délnyugati oldalára telepítve, napcsapdaként járulnak hozzá télen a fűtési számláink csökkentéséhez. Az előmelegített levegővel átöblített nappali helyiségekben nem csak energiát spórolunk, de némiképp a közművektől is függetleníthetjük lakásunkat.

Az év legmelegebb hónapjaiban gyakran szenvedünk a légkondicionáló nélküli autókban. Ehhez hasonlóan a rossz tervezésű üvegépítmény könnyen teheti szó szerint pokollá a benne lévő helyiséget, ezért nem szabad megfeledkeznünk nyári hővédelméről. Bár az épület elé ültetett lombhullató fák megbízható megoldásnak tűnnek, csakhogy azt a jó néhány évet is ki kell bírnunk valahogy, míg azok megnőnek.

A homlokzat elé telepített télikertben a gondos számítások alapján tervezett és kialakított ablakok nyitott állapotban kürtőhatást idéznek elő, így a felmelegedés során egyre intenzívebbé váló légmozgás megfelelően hűti az érintett falakat.
A legtöbb ember számára a télikert nem holmi ''ökokazán'' vagy ''ökoventilátor'', nem ezért épít üvegházat. A városok egyre fogyó zöldje és a természettel való kapcsolat a fő motívum. A kísérleti házak futurisztikus képződményei helyett nyugalmat su-gárzó, organikus formákra vágynak, amelyeknek persze nem feltétlenül múlt századi anyagokból épülniük.

Hagyományosnak mondott anyagokból is készülhet korszerű üvegház, éppen úgy, mint bármilyen más könnyűszerkezetes bővítmény, ahol a váz elemei közé ez esetben természetesen fényáteresztő anyag kerül. Lakásoknál, családi házakban a szárított fa és a hőszigetelt üveg a legjellemzőbb tradicionális építőanyagok. Biztonsági üveg vízszintes vagy ferde felület esetében kötelező, függőleges falsíkoknál csak javasolt. ''Napkályhánk'' teljesítményét azzal fokozhatjuk, ha nagy tömegű sötét (pl. kerámia) padlóburkolatot alkalmazunk.

Összekapcsolása a meglévő épületszerkezettel hagyományos, bárhol beszerezhető fém kötőelemekkel, szigetelése-tömítése pedig a kereskedelemben megvásárolható tömítőanyagokkal, például poliuretán habbal történhet. Ez esetben nagy tér- és tömegformálói szabadságot nyerünk, eredeti megoldásokra is van mód, de a csomópontok kialakításánál sajnos számolnunk kell a hagyományos technológiáknál gyakrabban előforduló hibákkal is.

Ezzel szemben technikailag szinte tökéletes a jobbára nyílászárókat gyártó vállalkozások által fejlesztett és forgalmazott elemes üvegház/télikert-rendszer, amely mindent egybevetve egyben a legolcsóbb megoldás is. Ezek a konstrukciók nagyon jó hőszigetelők (kiváló ''k''-értékkel bírnak), illesztéseik minden elvárásnak megfelelnek. Technológiájuk kipróbált módon vezeti el a felesleges vizet, könnyen tervezhető és kivitelezhető a fix mezők közti nyíló- felület, így a hibalehetőségeket minimálisra csökkenthetjük. Hátránya ugyanakkor a kissé egyhangú megjelenés, bár olykor éppen a semleges külső az építészeti szándék.

Az optimális tájolás nem csak elhatározás, hanem építési jogszabályok kérdése is. Az üzemeltetés szempontjából fontos ugyanis, hogy a kapcsolódó lakóhelyiségek rendelkezzenek független, a külső légtérre nyíló ablakkal vagy ajtóval. Klasszikus és magától értetődő helye a télikertnek a tetőn vagy a tetőtér beépítése mellett van. Íly módon hasznosíthatók az egyébként kevésbé hasznosítható padlásterek. Az épület értékét fokozza, a benne élőknek különleges élmény, ha a lakáshoz saját zöldtető is tartozik. (Ez utóbbi kialakítása új, vízszintes tetősík kialakításakor az Európai Unió számos országában, így például Németország különböző tartományaiban is, már kötelező.)

Nem szorul különösebb magyarázatra, miért jelent nagy élményt a téli hónapokban zöld, lombhullató fák és virágok közt ebédelni. A nappali térhez kapcsolódó és fedett teraszként is funkcionáló télikertben viszonylag hűvös időben, a késő őszi vagy kora tavaszi hónapokban is magasabb a hőérzet, mint amit a hőmérő mutat, így al-kalmas huzamosabb tartózkodásra is. A lakás többi helyiségeivel azonban csak akkor célszerű egybenyitni, ha a bennük lévő levegő tényleges hőmérséklete megegyezik.

Áder József

(forrás: www.alomhaz-alomkert.hu)

LHP linkajánló: Dísznövények

2006.01.11

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

A CIKK KÉPGALÉRIÁJA

Legfrissebb magazinok