Az MNB devizaárfolyamai
EUR: 308,35 USD: 229,32
HIRDETÉS
HIRDETÉS

MAGAZINOK > AKI A VIRÁGOT SZERETI... > Szobanövények > Orchideák III., Phalaenopsis gondozása

t: 100840

Orchideák III., Phalaenopsis gondozása

Szaporítás tőosztással
Az elvirágzást követően, de még a hajtásnövekedés kezdete előtt használhatjuk ezt a szaporítási módot. Általában 2-3 évenként kerülhet rá sor.
Nagyon fontos, hogy tisztán dolgozzunk és csak az arra alkalmas, fejlett, több éves növényeket szaporítsuk.
Általánosan érvényes szabályok a következők:
- Fertőtlenített vágóeszközök használata.
- A könnyen törő léggyökerekkel való óvatos bánásmód.
- A tőosztott növények sebfelületeit kezeljük faszénporral.
- A beültetés előtt a közeget alaposan nedvesítsük meg.
- A szaporítás után a növényeket az első néhány hétben meleg, világos, de nem napos helyen tartsuk.
- Kerüljük az öntözést, helyette naponta egyszer párásítsunk.
- Se szerves-, se szervetlen trágyát ne használjunk.

Az elágazás nélküli (monopodiális) orchideák szaporítása:
Mivel ezek az orchideák felfelé nőnek, várjunk addig, míg növények a szaporítandó részen legalább két léggyökeret fejlesztenek. Bizonyos fajok (Phalaenopsis nemzetség) sarjakat nevelnek, amelyek a kellő mennyiségű léggyökér megjelenése után szintén jól használhatóak szaporításra.

Az elágazással növekedő (szimpodiális) orchideák szaporítása:
Ezen orchideák hajtástengelye vízszintesen nő, álgumókat képeznek. Szaporításuk gyöktörzsük feldarabolásával történik. Ügyeljünk arra, hogy mindegyik darabon legalább két-három álgumó vagy leveles hajtás legyen, mert csak így biztosított a sikeres továbbfejlődés. A vágási felületeket itt is hagyjuk kissé szikkadni, hogy a kórokozókkal szemben ellenállóbb legyen a növény a beültetés után.
Lehetőség van arra is, hogy a tőosztást az eredeti cserépben végezzük, ilyenkor a gyöktörzs átvágása után néhány napig ne öntözzünk, majd 4-6 hét elteltével ültessük át új növényeket.

Szaporítás magvetéssel
Leginkább csak a nemesítésben van jelentősége, szobai körülmények között nagyon nehezen végezhető. A sikeres megporzás után a orchideák virága hamar elszárad, a növény elveszti díszítőértékét. A magvetéssel történő szaporítás nehézségét az okozza, hogy az orchidea-magvaknak – más magokkal ellentétben – nincs táplálószövetük, ezért a természetben a csírázáshoz szükséges tápanyagokat az élőhelyükön található talajlakó gombáktól kapják.

Ültetőközegek orchideák részére
Mivel a legtöbb orchidea fán él ezért az ültetőközegnek ezt a körülményt kell utánoznia, tehát nagyon jó vízáteresztő-képességgel kell rendelkeznie.
A forgalomban lévő közegek rendszerint durva rostos tőzegből, fenyőkéregből állnak. A kéreg szerkezeti stabilitásának érdekében mindehhez ásványi komponenseket (perlit, tufa, tégla, agyaggranulátum, hungarocell) és néha kavicsot, homokot is kevernek. A káros mikorbiológiai folyamatok megakadályozására gyakran faszenet is raknak a földkeverékbe. Tápanyagokat nagyon kis mértékben vagy nem tartalmaznak, mivel felhalmozódó tápsókra az összes fán élő orchidea érzékeny. A felhalmozódás elkerülése érdekében kéthavonta tíz percre állítsuk langyos vízbe kosarukat, hogy a felesleges tápanyagok kimosódhassanak.

Ha rendelkezésünkre állnak az alábbi anyagok, magunk is készíthetünk földkeveréket az orchideák számára.

Ültetőközeg fán élő (epifiton) orchideák részére:
2 rész fenyőkéreg
1 rész hungarocellpehely, perlit stb.
½ rész érett kerti komposzt vagy általános virágföld
½ rész faszén

Ültetőközeg talajlakó (terreszter) orchideák részére:
2 rész fenyőkéreg
1 rész savanyú tőzeg
1 rész érett kerti komposzt vagy általános virágföld
1 rész homok

_____________________________________________________________________________

Amit a Phalaenopsis-ról tudni kell

Hazájuk Délkelet-Ázsia. Többségük epifita életmódú, gyökereivel a fák lombkoronaszintjében megtapad a fa kérgén. Nem élősködők, táplálékukat fotoszintézissel állítják elő. Alkalmazkodtak a tápanyagszegény környezethez, a vizet pedig a gyakori esőzések biztosítják. Gyökereik is asszimilálnak, mint sok más orchidea-félénél. Tibetben él olyan Phalaenopsis is, amelyik levéltelen, és szaprofiton (korhadéklakó). A nemesítés alapja a fehér, kerekded virágú P. amabilis volt. Később a P. stuartiana és a többi faj fokozatos bevonásával újabb fajtákat nemesítettek. Jelentősek a Doritis nemzettséggel keresztezett hibridek is.

A kereskedelemben kapható orchideák közül a Phalaenopsis-ok tarthatók talán a legkönnyebben az ember számára is kellemes, egyenletes hőmérsékletű helyen. Vegetatív növekedésük elsősorban a nyári félévben jellemző, de lehet folyamatos is. Virágzási időszakuk pont fordítottan, a legtöbb fajtának a téli időszakban van. Legnagyobb választékban november és április között kínálják őket a boltokban. Tartós virágzásúak, és ha a virágszárról csak a levirágzott szárrészt távolítjuk el, a rajta lévő rügyekből más időszakban is újabb virágok fejlődnek.

Milyen fajták kaphatók?

Nagy választékban kaphatók, köszönhetően a mindig megújuló, folyamatosan változó nemesítési irányzatoknak. Volt, hogy a hosszú szár, a nagy virág, a fehér szín volt a cél. Létrehoztak világos és sötétebb árnyalatú rózsaszín, sárga, zöldessárga, csíkozott, színes erezetű, lekerekített, vagy éppen csillag alakú virágokat. A virágok és a szár mérete is változó. Van olyan, amelyiknél a virágszár már a fővirágzáskor is elágazó. Az újabb fajták között akár barnás árnyalatúak is lehetnek, és egyre többször látni olyat is, amelyiken a szirmokon szőrözöttség, szemölcsszerű kitüremkedés figyelhető meg.

Csak a boltban szép...

Egyre többen vásárolják őket, de a hazavitt növények közül sajnos sok elpusztul. Ezt megelőzendő, alaposan figyeljük meg, mennyire egészséges a tő. A levelek normális esetben kemények, merev tartásúak, bár hajlításra nem törnek meg. A gyökerek-ha kevés is van-, szárazon szürkésfehér, nedvesen zöldes árnyalatúak. Amikor növekedésben vannak, a végük 1-2,5 cm hosszan elkeskenyedő, világoszöld, vagy vöröses. A kifejlődött gyökérvég lekerekített. Ha ezek nem igazak a kiszemelt növényre, meg kell találni az okot. Rendszerint csak kezelési hiba, amit könnyen helyrehozhatunk.

Vízhiány

Az első jel, amit legkönnyebben észre vehetünk, amikor a levelek lógnak. Ennek jó esetben csak az az oka, hogy késik az öntözés. Ilyenkor a gyökérzet egészséges, az ültetőközeg természetesen-száraz. Nincs más dolgunk, mint öntözni, és amíg rendbe jön, párás helyre tenni a növényt. Hiányában a célnak megteszi egy nejlonzacskó, amibe lecsöpögés után belehúzzuk a cserepet. A száját kössük be, legfeljebb a virágszár maradjon szabadon. 3-10 nap múlva a Phalaenopsis újra a régi.

Túlöntözés

A lankadt levél lehet túlöntözés következménye. Ekkor a gyökerek megpuhultak, és sárgásak. A túlöntözött növényt legjobb, ha kivesszük óvatosan a cserepéből, megvizsgáljuk, hogy a teljes gyökérzet elhalt-e? Eltávolítjuk az elpusztult részeket, és visszaültetjük feketefenyőkéreg-zúzalékba, vagy az eredeti közegébe. A virágokat vágjuk le. A nyirkos közeget csak akkor öntözzük újra, ha kezd kiszáradni. Ez esetben feltétlenül zacskózzunk. Meleg, világos helyen, fejlettségi állapottól, fejlődési fázistól függően 1-6 hónap alatt regenerálódik a tő. Teljes gyökérpusztuláskor sajnos kis esély van a sikerre.

Csigajárás

A levelek árulják el először a csigák jelenlétét. Akkor gyanakodhatunk rájuk, ha a legfontosabb öntözési szabályt, hogy a közeg mindig nedves legyen, kiszáradás és vízben állás nélkül, betartjuk, és mégis kókadt a növény. Leginkább házas, 3-5mm-nél nem nagyobb, barna vagy fekete csigák károsíthatnak. A gyökereket, elsősorban a növekvő gyökérvéget, vagy a tőből frissen hajtó virágszárat fogyasztják. Nem nehéz tőlük megszabadulni, de folyamatos odafigyelés szükséges. Merítsük vízbe a cserepet egészen a tetejéig. Az állatok felmásznak a cserép szélére, a felső gyökerekhez, és az alsó levelek tövébe. Nagyon nehéz őket észre venni, sokszor megbújnak a levelek között. Maradéktalanul úgy gyűjthetjük össze a csigákat, ha néhányszor ismételjük a fenti módszert, legcélszerűbb az öntözésekor.

Nincs elég gyökér

Megfelelő öntözés mellett, és kártevőktől mentes ültetőközegben is lehetséges, hogy a növény kókad. Öntözés után valamelyest javul az állapota, de ez átmeneti. Egy idő múlva a kinyílt virágok szirmai sem feszülnek ki. Valószínűleg kedvezőtlen a gyökérzet és a lombozat aránya. Ilyenkor üvegházban, vagy a már említett zacskóban, mivel a magas páratartalom miatt a párologtatás lecsökken, megszűnnek a tünetek. Pár hónap múlva, mikor a gyökérzet kellően kifejlődik, a normális lakókörnyezetben is jól érzi magát a Phalaenopsis.

Túltáplálás

Gyökérpusztulást, levélfoltosodást okozhat a túlzott műtrágyázás. A gyökerek érzékenyek a felhalmozódott tápsókra. Megelőzhető, ha a tápoldatot csak nagy hígításban alkalmazzuk, és levéltrágyaként. Így is felvehető a növény számára a szükséges tápanyag.

Mi van a páratartalommal?

A Phalaenopsis szobai nevelése nem megoldhatatlan. Aki kitartó és odafigyel, az a második, harmadik próbálkozás után nem vall kudarcot. A növény tartásának egyetlen, egy átlagos lakásban nem adott feltétele a magas páratartalom. A tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy az erős, bőséges gyökérzettel rendelkező töveknek ez sem gond. Sokan nevelik mindenféle párásító módszer nélkül sikerrel, még panelházak száraz levegőjében is, ezt az egyik legszebb virágú szobai cserepest.
(forrás: www.kertpont.hu)



2005.09.30

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

A CIKK KÉPGALÉRIÁJA
Phalaenopsisok - A virágok és a szár mérete is változó. Van olyan, amelyiknél a virágszár már a fővirágzáskor is elágazó.
Phalaenopsisok - A virágok és a szár mérete is változó. Van olyan, amelyiknél a virágszár már a fővirágzáskor is elágazó.
Phalaenopsis cassandra
Phalaenopsis cassandra
Phalaenopsis hibrid
Phalaenopsis hibrid
A gyökerek - ha kevés is van -, szárazon szürkésfehér, nedvesen zöldes árnyalatúak.
A gyökerek - ha kevés is van -, szárazon szürkésfehér, nedvesen zöldes árnyalatúak.
Gyökérpusztulást, levélfoltosodást okozhat a túlzott műtrágyázás.
Gyökérpusztulást, levélfoltosodást okozhat a túlzott műtrágyázás.
A Phalaenopsis szobai nevelése nem megoldhatatlan.
A Phalaenopsis szobai nevelése nem megoldhatatlan.
Hazájuk Délkelet-Ázsia. Többségük epifita életmódú, gyökereivel a fák lombkoronaszintjében megtapad a fa kérgén.
Hazájuk Délkelet-Ázsia. Többségük epifita életmódú, gyökereivel a fák lombkoronaszintjében megtapad a fa kérgén.

Legfrissebb magazinok