HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
MAGAZINOK > ÉLETMÓD > Érdekességek > Egészségkárosító édesítőszerek?
A legtöbbet vizsgált élelmiszer-adalékanyagok az édesítőszerek, és a kutatások során rendkívül ellentmondásos eredmények születtek. Igazságot tenni mi sem tudunk, de ismertetjük a különböző külföldi vizsgálati eredményeket, és megkérdeztünk egy hazai szakértőt is.
Édesítőszereknek nevezzük azokat a természetes eredetű vagy mesterségesen előállított ízesítőanyagokat, amelyekkel táplálékainkat édesítjük. Élelmiszereink, ételeink és italaink édesítésére a szénhidrátokhoz tartozó természetes eredetű szerves vegyületek – így a répacukor (szacharóz), a szőlőcukor (glükóz), a gyümölcscukor (fruktóz), a malátacukor (maltóz), az invertcukor (a glükóz és a fruktóz elegye), a tejcukor (laktóz) használhatók fel, valamint ide sorolható a méz és a keményítőszörp is. Újkeletű termék a kukoricából előállított glükóz-fruktóz elegy, amely folyékony cukor, izoszörp néven ismert. Elsősorban nyersanyagként pl. likőrök, szörpök, befőttek ízesítésénél alkalmazható.
A természetes édesítőszerek (cukor, méz) táplálékaink élvezeti értékének növelésén túl fontos tápanyagok és tartósítószerek is. A mesterséges édesítőszerek (szacharin, ciklamát, aszpartam, aceszulfám-K, neoheszperidin, szukralóz) édesítőképessége erőteljes (minimum harmincszorosa a cukorénak, de lehet akár háromezerszerese is), azonban sem tápértékük, sem tartósító hatásuk nincs, esetükben tehát sem biológiai, sem energiaértékről nem beszélhetünk. Megengedhető napi beviteli értékük, édesítőerejük és hőhatással szembeni ellenálló-képességük változó.
A nagy mumus: az aszpartam
A bolognai székhelyű Európai Onkológiai és Környezeti Tanulmányok Alapítvány munkatársai 1800 patkányon végeztek kísérleteket, nyomon követve az aszpartam hatásait a rágcsálók egész élete során. Az elpusztult állatokat boncolásnak, szöveteiket és szerveiket patológiai elemzéseknek vetették alá. Az eredmények szerint a nőstényeknél az aszpartam elősegítette a nyirokszövet-daganat és a leukémia kialakulását.
A Nutrasweet néven ismertebb adalék számtalan élelmiszerben megtalálható a cukormentes rágógumiktól a diétás üdítőitalokon keresztül a light joghurtokig, sőt gyógyszerekben is alkalmazzák, főként szirupokban, de asztali édesítőként is használatos a világ legtöbb országában. Mióta 1965-ben megjelent, folyamatosan a viták kereszttüzében áll. Nem csupán maga az aszpartam, de lebomló melléktermékei biztonságosságáról is folyik a vita. Utóbbiak közé tartozik az aszparaginsav, a fenilalanin és a metanol.
Az EFSA (European Food Safety Authority, EU) és az ISA (International Sweetener Assosiation), mint nemzetközi élelmiszer-egészségügyi szervezetek a bolognai kutatási eredményeket ezidáig nem fogadták el, sőt az utóbbi kifejezetten elutasította azokat. Az EFSA hivatalos közleményében óvatosságra int az új eredmények elfogadásával kapcsolatban, ugyanis ezek kiértékelése, más tudományos eredményekkel való összevetése még nem történt meg.
Az aszpartamot némely szakértők azonban egyenesen méregnek titulálják. Dr. Russell L. Blaylock, a Mississippi Orvosi Egyetem neuro-sebészeti professzora részletes kimutatást közöl könyvében az aszpartam egészségre káros hatásairól, főként a komoly krónikus neurológiai elváltozásokról. Az aszpartam nagyobb koncentrációjánál a sejtek késleltetett halálban múlnak ki, aminek a neve "excitotoxicity", (azaz izgalomba hozott toxikusság), a neuro-sejteket túlserkentve azok halálát idézik elő. A különösen érzékeny embereknél komoly komplikációk léphetnek fel.
Dr. H. J. Roberts orvos, cukorbeteg-specialista arra figyelmeztet, hogy az aszpartam fogyasztása a cukorbetegek számára rendkívül káros hatásokkal jár, és nemcsak tovább súlyosbítja a diabéteszt, de más komplikációkat is okoz. Akár cukorbetegséget is előidézhet azoknál, akik erre genetikailag hajlamosak, rontja az inzulin és más gyógyszerek hatását, sőt görcsös rohamokat is előidézhet. Szerinte az aszpartam egy különleges agyrák-fajtát is okozhat.
Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hivatalnak (FDA) beküldött, az ártalmas hatást kiváltó étel-adalékanyagokról készült jelentések jelentős részét az aszpartam mellékhatásairól szóló beszámolók teszik ki. Ezekben többek között szerepel fejfájás, hányinger, hasi fájdalmak, kiütések, fáradtság, alvás-zavar, látás- és hallás-zavar, depresszió, szívzavarok, légzési nehézségek, memória-zavar...
Az állítólagos mellékhatások között szerepel az elhízás is. Egy 80.000 nővel végzett nagyszabású amerikai felmérés arra az eredményre jutott, hogy az édesítőszer-használóknál átlagban nagyobb mértékű volt a súlygyarapodás, mint a cukrot fogyasztóknál. Ezt egyesek a szerek étvágy-befolyásoló hatásával magyarázzák.
Mit mond a szakértő?
Felkerestük dr. Sohár Pálnét, az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet Élelmiszeradalék és Kémiai Szennyezőanyag Főosztályának vezetőjét. Megkérdeztük, valóban káros-e az aszpartam, és vajon mi az igazság az édesítőszerek súlygyarapodást előidéző hatásával kapcsolatban.
- Az aszpartam engedélyezése körül óriási huzavona volt, először engedélyezték az USÁ-ban, azután az engedélyt visszavonták, mert egy ártalmas kísérő anyagot mutattak ki benne nagyon kis mennyiségben. Később a gyártási technológia megváltoztatásával ezt a hibát kiküszöbölték és akkor újra engedélyezték. A szokatlan eljárásról és az aszpartam feltételezett ártalmairól rengeteg újságcikk született. Nagy riadalmat keltett, hogy az agydaganatos betegek számának növekedése egybeesett az aszpartam engedélyezésével, és a két jelenség között párhuzamot vontak. Később kiderült, hogy az agydaganatos betegek számának növekedése már két évvel korábban megkezdődött, és valószínűleg az új diagnosztikai eljárások bevezetéséhez volt köthető. Tehát nem a betegek tényleges száma nőtt, csak a korábbinál hamarabb ismerték fel a betegséget és ez okozta egy rövid időre a betegszám növekedést.
A másik vád az aszpartammal szemben, hogy káros metanol keletkezik belőle. Közismert, hogy a metanol nagy koncentrációban mérgező, vakságot okozhat, ez a mennyiség azonban több 10 grammban mérhető. A metanol kis mennyiségben természetes tartalomként sok élelmiszerben fordul elő. Egy aszpartammal édesített üdítőitalban azonban kevesebb a metanol, mint ugyanannyi természetes paradicsomlében.
Az aszpartam fenilalanin- és aszparaginsav-tartalmát sem szabad túlmisztifikálni. Egy adag tejben nyolcszor több a fenilalanin és tizenháromszor több az aszparaginsav, mint egy azonos adag 100%-osan aszpartammal édesített üdítőitalban.
Az aszpartamra vonatkozó bolognai vizsgálatokkal kapcsolatban azt mondhatom, hogy ezek a megfigyelések ellentmondanak a korábbi részletes, ellenőrzött körülmények között folytatott állatkísérletek eredményeinek. Ettől függetlenül az új információkra oda kell figyelni és folytatni kell a kutatást. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján azonban nem igazolhatók azok a káros hatások, melyeket a bolognai kutatás kimutatott.
Ami pedig az édesítőszerek állítólagos hízlaló hatását illeti, szerintem az a baj, hogy a fogyókúrázók azt hiszik, hogy lefogynak, ha édesítőszerrel eszik a tortát, holott a torta édesítőszerrel együtt is hízlal. A fogyni akaróknak egyáltalán nem tanácsos tortát enniük. Az Egyesült Államokban azért van annyi elhízott ember, mert minden ételben, italban édesítőszer van, és ezért mindenki nyugodt szívvel sokat eszik. Azokat az ételeket azonban hiába ízesítik édesítőszerrel, amelyek amúgy is sok energiát tartalmaznak. Hiszen nemcsak a cukor hízlal, hanem az egyéb szénhidrátok és a zsír is. Van egy „éhségközpontunk”, amely jelez, ha jóllaktunk. Aki figyel erre, és nem eszik akkor is, amikor nem éhes, az nem hízik. Az édesítőszert használók súlya nem azért gyarapodik, mert sok édesítőszert fogyasztanak, hanem azért, mert többet esznek, mint amire a szervezetüknek szüksége van.
Ahogy semmivel, úgy az édesítőszerekkel kapcsolatban sem lehet egyértelmű és végleges kinyilatkoztatásokat tenni. Azért ilyen csodálatos az élet, mert rengeteg az ismeretlen benne, van mit keresni és tisztázni. Nem szabad megijedni, ha valamiről kiderül, hogy mégsem úgy van, ahogy eddig tudtuk. Az új kutatási eredményeket megfelelő kritikával, de örömmel kell fogadni.
Mivel édesítsünk egészségesen?
A finomított cukrok semmiképpen nem tekinthetők az édesítőszerek alternatíváinak. A fehér, a barna, és a melasz cukorfajtákat a feldolgozás során többnyire megfosztják minden értéküktől, a cukornádban vagy cukorrépában található fehérjéktől, enzimektől, vitaminoktól és ásványoktól, csupán a kalória marad.
A természetes cukrok azonban, amelyek a gyümölcsökben, zöldségekben vagy a mézben vannak, nem károsak. Édesség helyett tanácsos inkább friss vagy aszalt gyümölcsöket, hőhatás nélkül kivont mézet fogyasztani. A cukorbetegek természetesen ezeket a cukrokat sem, vagy csak nagyon kis mennyiségben fogyaszthatják.
Édesítőszer helyett használhatunk természetes úton előállított sztíviát is. Ez a növény Paraguayból és Brazíliából származik, a leveleiből készült csipetnyi őrlemény egy teáskanálnyi cukrot képes helyettesíteni, cukorbetegek is fogyaszthatják. Néhány ázsiai országban, ahol nem használnak aszpartamot, sztívia helyettesíti azt.
Választhatjuk még esetleg a taumatint, amely gyakorlatilag energiamentes fehérje-édesítőszer. Teljes mértékben természetes anyag, egy Nyugat-Afrikában honos gyümölcsből nyerik. Sajnos azonban nagyon drága.
Mindent egybevetve: a fogyni vágyóknak célszerűbb egészséges étrenddel, kiegyensúlyozott táplálkozással és rendszeres mozgással felvenni a harcot kilóik ellen, mint édesítőszerek és "light" termékek – mértéktelen – fogyasztásával.
(forrás: www.nana.hu)
2005.11.17
t: 3682
Egészségkárosító édesítőszerek?
A legtöbbet vizsgált élelmiszer-adalékanyagok az édesítőszerek, és a kutatások során rendkívül ellentmondásos eredmények születtek. Igazságot tenni mi sem tudunk, de ismertetjük a különböző külföldi vizsgálati eredményeket, és megkérdeztünk egy hazai szakértőt is.Édesítőszereknek nevezzük azokat a természetes eredetű vagy mesterségesen előállított ízesítőanyagokat, amelyekkel táplálékainkat édesítjük. Élelmiszereink, ételeink és italaink édesítésére a szénhidrátokhoz tartozó természetes eredetű szerves vegyületek – így a répacukor (szacharóz), a szőlőcukor (glükóz), a gyümölcscukor (fruktóz), a malátacukor (maltóz), az invertcukor (a glükóz és a fruktóz elegye), a tejcukor (laktóz) használhatók fel, valamint ide sorolható a méz és a keményítőszörp is. Újkeletű termék a kukoricából előállított glükóz-fruktóz elegy, amely folyékony cukor, izoszörp néven ismert. Elsősorban nyersanyagként pl. likőrök, szörpök, befőttek ízesítésénél alkalmazható.
A természetes édesítőszerek (cukor, méz) táplálékaink élvezeti értékének növelésén túl fontos tápanyagok és tartósítószerek is. A mesterséges édesítőszerek (szacharin, ciklamát, aszpartam, aceszulfám-K, neoheszperidin, szukralóz) édesítőképessége erőteljes (minimum harmincszorosa a cukorénak, de lehet akár háromezerszerese is), azonban sem tápértékük, sem tartósító hatásuk nincs, esetükben tehát sem biológiai, sem energiaértékről nem beszélhetünk. Megengedhető napi beviteli értékük, édesítőerejük és hőhatással szembeni ellenálló-képességük változó.
A nagy mumus: az aszpartam
A bolognai székhelyű Európai Onkológiai és Környezeti Tanulmányok Alapítvány munkatársai 1800 patkányon végeztek kísérleteket, nyomon követve az aszpartam hatásait a rágcsálók egész élete során. Az elpusztult állatokat boncolásnak, szöveteiket és szerveiket patológiai elemzéseknek vetették alá. Az eredmények szerint a nőstényeknél az aszpartam elősegítette a nyirokszövet-daganat és a leukémia kialakulását.
A Nutrasweet néven ismertebb adalék számtalan élelmiszerben megtalálható a cukormentes rágógumiktól a diétás üdítőitalokon keresztül a light joghurtokig, sőt gyógyszerekben is alkalmazzák, főként szirupokban, de asztali édesítőként is használatos a világ legtöbb országában. Mióta 1965-ben megjelent, folyamatosan a viták kereszttüzében áll. Nem csupán maga az aszpartam, de lebomló melléktermékei biztonságosságáról is folyik a vita. Utóbbiak közé tartozik az aszparaginsav, a fenilalanin és a metanol.
Az EFSA (European Food Safety Authority, EU) és az ISA (International Sweetener Assosiation), mint nemzetközi élelmiszer-egészségügyi szervezetek a bolognai kutatási eredményeket ezidáig nem fogadták el, sőt az utóbbi kifejezetten elutasította azokat. Az EFSA hivatalos közleményében óvatosságra int az új eredmények elfogadásával kapcsolatban, ugyanis ezek kiértékelése, más tudományos eredményekkel való összevetése még nem történt meg.
Az aszpartamot némely szakértők azonban egyenesen méregnek titulálják. Dr. Russell L. Blaylock, a Mississippi Orvosi Egyetem neuro-sebészeti professzora részletes kimutatást közöl könyvében az aszpartam egészségre káros hatásairól, főként a komoly krónikus neurológiai elváltozásokról. Az aszpartam nagyobb koncentrációjánál a sejtek késleltetett halálban múlnak ki, aminek a neve "excitotoxicity", (azaz izgalomba hozott toxikusság), a neuro-sejteket túlserkentve azok halálát idézik elő. A különösen érzékeny embereknél komoly komplikációk léphetnek fel.
Dr. H. J. Roberts orvos, cukorbeteg-specialista arra figyelmeztet, hogy az aszpartam fogyasztása a cukorbetegek számára rendkívül káros hatásokkal jár, és nemcsak tovább súlyosbítja a diabéteszt, de más komplikációkat is okoz. Akár cukorbetegséget is előidézhet azoknál, akik erre genetikailag hajlamosak, rontja az inzulin és más gyógyszerek hatását, sőt görcsös rohamokat is előidézhet. Szerinte az aszpartam egy különleges agyrák-fajtát is okozhat.
Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hivatalnak (FDA) beküldött, az ártalmas hatást kiváltó étel-adalékanyagokról készült jelentések jelentős részét az aszpartam mellékhatásairól szóló beszámolók teszik ki. Ezekben többek között szerepel fejfájás, hányinger, hasi fájdalmak, kiütések, fáradtság, alvás-zavar, látás- és hallás-zavar, depresszió, szívzavarok, légzési nehézségek, memória-zavar...
Az állítólagos mellékhatások között szerepel az elhízás is. Egy 80.000 nővel végzett nagyszabású amerikai felmérés arra az eredményre jutott, hogy az édesítőszer-használóknál átlagban nagyobb mértékű volt a súlygyarapodás, mint a cukrot fogyasztóknál. Ezt egyesek a szerek étvágy-befolyásoló hatásával magyarázzák.
Mit mond a szakértő?
Felkerestük dr. Sohár Pálnét, az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet Élelmiszeradalék és Kémiai Szennyezőanyag Főosztályának vezetőjét. Megkérdeztük, valóban káros-e az aszpartam, és vajon mi az igazság az édesítőszerek súlygyarapodást előidéző hatásával kapcsolatban.
- Az aszpartam engedélyezése körül óriási huzavona volt, először engedélyezték az USÁ-ban, azután az engedélyt visszavonták, mert egy ártalmas kísérő anyagot mutattak ki benne nagyon kis mennyiségben. Később a gyártási technológia megváltoztatásával ezt a hibát kiküszöbölték és akkor újra engedélyezték. A szokatlan eljárásról és az aszpartam feltételezett ártalmairól rengeteg újságcikk született. Nagy riadalmat keltett, hogy az agydaganatos betegek számának növekedése egybeesett az aszpartam engedélyezésével, és a két jelenség között párhuzamot vontak. Később kiderült, hogy az agydaganatos betegek számának növekedése már két évvel korábban megkezdődött, és valószínűleg az új diagnosztikai eljárások bevezetéséhez volt köthető. Tehát nem a betegek tényleges száma nőtt, csak a korábbinál hamarabb ismerték fel a betegséget és ez okozta egy rövid időre a betegszám növekedést.
A másik vád az aszpartammal szemben, hogy káros metanol keletkezik belőle. Közismert, hogy a metanol nagy koncentrációban mérgező, vakságot okozhat, ez a mennyiség azonban több 10 grammban mérhető. A metanol kis mennyiségben természetes tartalomként sok élelmiszerben fordul elő. Egy aszpartammal édesített üdítőitalban azonban kevesebb a metanol, mint ugyanannyi természetes paradicsomlében.
Az aszpartam fenilalanin- és aszparaginsav-tartalmát sem szabad túlmisztifikálni. Egy adag tejben nyolcszor több a fenilalanin és tizenháromszor több az aszparaginsav, mint egy azonos adag 100%-osan aszpartammal édesített üdítőitalban.
Az aszpartamra vonatkozó bolognai vizsgálatokkal kapcsolatban azt mondhatom, hogy ezek a megfigyelések ellentmondanak a korábbi részletes, ellenőrzött körülmények között folytatott állatkísérletek eredményeinek. Ettől függetlenül az új információkra oda kell figyelni és folytatni kell a kutatást. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján azonban nem igazolhatók azok a káros hatások, melyeket a bolognai kutatás kimutatott.
Ami pedig az édesítőszerek állítólagos hízlaló hatását illeti, szerintem az a baj, hogy a fogyókúrázók azt hiszik, hogy lefogynak, ha édesítőszerrel eszik a tortát, holott a torta édesítőszerrel együtt is hízlal. A fogyni akaróknak egyáltalán nem tanácsos tortát enniük. Az Egyesült Államokban azért van annyi elhízott ember, mert minden ételben, italban édesítőszer van, és ezért mindenki nyugodt szívvel sokat eszik. Azokat az ételeket azonban hiába ízesítik édesítőszerrel, amelyek amúgy is sok energiát tartalmaznak. Hiszen nemcsak a cukor hízlal, hanem az egyéb szénhidrátok és a zsír is. Van egy „éhségközpontunk”, amely jelez, ha jóllaktunk. Aki figyel erre, és nem eszik akkor is, amikor nem éhes, az nem hízik. Az édesítőszert használók súlya nem azért gyarapodik, mert sok édesítőszert fogyasztanak, hanem azért, mert többet esznek, mint amire a szervezetüknek szüksége van.
Ahogy semmivel, úgy az édesítőszerekkel kapcsolatban sem lehet egyértelmű és végleges kinyilatkoztatásokat tenni. Azért ilyen csodálatos az élet, mert rengeteg az ismeretlen benne, van mit keresni és tisztázni. Nem szabad megijedni, ha valamiről kiderül, hogy mégsem úgy van, ahogy eddig tudtuk. Az új kutatási eredményeket megfelelő kritikával, de örömmel kell fogadni.
Mivel édesítsünk egészségesen?
A finomított cukrok semmiképpen nem tekinthetők az édesítőszerek alternatíváinak. A fehér, a barna, és a melasz cukorfajtákat a feldolgozás során többnyire megfosztják minden értéküktől, a cukornádban vagy cukorrépában található fehérjéktől, enzimektől, vitaminoktól és ásványoktól, csupán a kalória marad.
A természetes cukrok azonban, amelyek a gyümölcsökben, zöldségekben vagy a mézben vannak, nem károsak. Édesség helyett tanácsos inkább friss vagy aszalt gyümölcsöket, hőhatás nélkül kivont mézet fogyasztani. A cukorbetegek természetesen ezeket a cukrokat sem, vagy csak nagyon kis mennyiségben fogyaszthatják.
Édesítőszer helyett használhatunk természetes úton előállított sztíviát is. Ez a növény Paraguayból és Brazíliából származik, a leveleiből készült csipetnyi őrlemény egy teáskanálnyi cukrot képes helyettesíteni, cukorbetegek is fogyaszthatják. Néhány ázsiai országban, ahol nem használnak aszpartamot, sztívia helyettesíti azt.
Választhatjuk még esetleg a taumatint, amely gyakorlatilag energiamentes fehérje-édesítőszer. Teljes mértékben természetes anyag, egy Nyugat-Afrikában honos gyümölcsből nyerik. Sajnos azonban nagyon drága.
Mindent egybevetve: a fogyni vágyóknak célszerűbb egészséges étrenddel, kiegyensúlyozott táplálkozással és rendszeres mozgással felvenni a harcot kilóik ellen, mint édesítőszerek és "light" termékek – mértéktelen – fogyasztásával.
(forrás: www.nana.hu)
2005.11.17
Legfrissebb magazinok
- A legtutibb balatoni éttermek
- Hetente frissül majd az Office
- Telefonszámokat lop a Facebook
- Rajtol a Tour de dopping
- Szúnyogriasztó és napvédő krém házilag
- Gyümölcsös ínyencségek - 4 szuper recept
- RIPORT MÓNIKÁVAL AZ EROTIKA VILÁGÁBÓL!
- ZTE V889M - kétélű penge
- Újabb csatát nyert a Samsung: betilthatnak néhány iPhone-t
- Viszi az árvíz a motort?
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
