HIRDETÉS
HIRDETÉS

MAGAZINOK > FÉRFI > Érdekességek > Türkmén pasi

t: 6939

Türkmén pasi

Lövések az útkereszteződésben
Elegáns gépkocsikonvoj haladt az elnöki palota felé Türkmenisztán fővárosának egyetlen sugárútján. Amikor a felvezető autó, a hollófekete Mercedes limuzin egy útkereszteződésbe ért, a sofőr lassított, hogy könnyedén bevehesse a kanyart. Ebben a pillanatban egy öreg ZIL vágódott a gépkocsioszlop közé. Mielőtt a biztonságiak felocsúdhattak volna, a teherautó platóján ülők felcsapták a ponyvát, és automata fegyvereikből sortüzet zúdítottak a legdíszesebb gépjárműre. A lövedékek azonban szikrázva pattantak el a páncélozott karosszériáról. Miután testőrei végeztek a támadókkal, az ijedt Szaparmurat Nyijazov türkmén elnököt azonnal a palotájába szállították, ahol rögtön válságstábot hívott össze a merénylet hátterének tisztázására. Javaslatára két volt minisztert tettek felelőssé, akik már másnap eltűntek egy fővárosi tömlöc legmélyén.

Amikor a nép tudomást szerzett arról, hogy mit merészeltek elkövetni szeretett vezérük, egyetlen jótevőjük, a páratlan Türkménbasi ellen, azonnal „spontán” tömegtüntetést szerveztek az árulók példás megbüntetését követelve. Mindez három és fél éve történt, ám amióta helyi forradalmak sorra buktatják meg a diktatúrákat a volt szovjet köztársaságokban, a Freedom House által napjaink legtotálisabb diktatúrájának ítélt Türkmenisztán újra az érdeklődés középpontjába került.

„Húsz esztendőm hatalom, húsz esztendőm eladom”
Nyijazov már két évtizede vasmarokkal kormányozza Türkmenisztánt, s valósítja meg sorra népboldogító terveit. Az egykori pártfőtitkárból avanzsált „nép atyját” rendszerint 99,9 százalékos többséggel választják újjá hazájában, bár legutóbb kijelentette, hogy 2007-ben önként visszavonul, hiszen „az univerzumban semmi sem örök”.

Lehet-e csodálkozni azon, hogy népe hálás szeretete árad szerény személye felé? Reggelente munkahelyén virágszirmokat szórnak a lába elé, és önkéntesek százai kísérik, ha a parkban kocog. Városokat, kikötőket, repülőteret, számtalan közintézményt, egy lófajtát, sőt még egy meteoritot is elneveztek róla. 155 cm-es magassága nem éppen daliás termetre vall, ezért kínosan ügyel arra, hogy egész alakos ábrázolásai mellé senki és semmi ne kerüljön. Nem elég, hogy az összes türkmén bankjegyről az ő portréja mosolyog ránk, az ország új himnusza is a mindenható elnök bölcsességeit dicsőíti.

Ám sajnos mindig akadnak olyanok, akik szívesen élcelődnek a megalomán kisember extrém ötletein. Közülük már több mint húszezren váltak az átnevelő munkatáborok aligha vidám és kiegyensúlyozott lakóivá.

Forever young
A rabok egészsége nem nagyon érdekli Nyijazov elnököt, annál inkább hűséges „alattvalóié”. Az ő érdekükben tiltotta be a dohányzást 1999-ben az egész ország területén. Na persze csak azután, hogy maga is letette az utolsó szál cigarettát. Szipkáját azóta is a nemzeti múzeumban mutogatják.

Miután a hálátlan páciensek csak nem akartak később halni, a türelmetlen Türkménbasi egyszerűen elrendelte, hogy a lakosság várható élettartamát egyszerűen emeljék 62-ről 75 esztendőre. Talán attól ijedt meg, hogy nemrég maga is rég átlépte a hatodik X-et? Ősz fürtjeit egy ideje már mindenesetre hollófekete hajfestékkel álcázza, amely hatalmas munkát adott népes számú udvari festőinek, akiknek át kellett pingálniuk az összes róla megjelent portrét.

Nyijazov mindig pontosan tudja, mi a helyes, s nem is felejti el ezt kinyilvánítani bölcs szavaira szomjazó honfi társainak. Miután az aranyfogakat taszítónak tartja, ezért egyszerűen betiltotta azokat. Arról már nem szól a fáma, hogyan szabadultak meg azoktól boldogtalan tulajdonosaik. Utasítására törvényt hoztak arról is, hogy a fiatal férfiak nem viselhetnek hosszú hajat, szakállt és bajuszt, mert rossz képet mutatna az országról, s higiéniai problémákat is felvet. A jogszabály a csekély számú beengedett külföldire is vonatkozik, ezért a reptereken és határállomásokon fodrászüzleteket állítottak fel.

Benne leszek a tv-ben!

Miután sem turisták, sem külföldi újságírók nem tehetik be a lábukat az országba, túl nagy forgalmuk nem lehet ezeknek a szalonoknak. Türkménbasi titkárainak a feladata, hogy gondosan figyeljék a nyugati médiát, s bármi rosszat mondanak a nagy vezérről, azonnal cáfolják meg. Hazájában erre nem kell gondot fordítania, hiszen szigorú sajtócenzúra uralkodik, ráadásul 2004-ben az utolsó orosz rádióállomás sugárzását is leállították. Nincs is rájuk szükség, hiszen a türkmén televízió három csatornája remek műsorokat vetít.
A legnépszerűbbnek az a mexikói szappanoperákat megszégyenítő sorozat bizonyult, mely „Türkménbasi, az oltalmazó” címmel a mai napig fut. A nézők 12 részben izgulhatják végig, amint a főhős, egy amerikai riporternő, az elnök könyvének elolvasása során teljesen a hatása alá kerül. A forgatókönyvet az államfő sajtófőnöke és helyettese írták, akik korábban fi lmre álmodták a 19 részes „Türkménbasi, az én vezérem” nevezetű bestsellert is. Amikor Nyijazov elnök „Az ihlet tavasza” című verseskötetéből tartott felolvasást, mindhárom tv-adó élőben közvetítette e jeles alkalmat. A helyi lakosság minden rímet tapsorkánnal és kitörő örömmel fogadott. „Úgy éreztem, hogy össze kell gyűjtenem és a türkmének nemzedékei elé kell tárnom legjobban sikerült költeményeimet” – írta a szerző könyve előszavában.

És ha még mindig nem elég a tévézésből, esténként felolvasásokat hallgathatunk meg Nyijazov remekművéből, a Korán által ihletett lelki útmutatóból és erkölcsi kódexből, a Ruhnamából. Több mint 100 ezer példány fogyott belőle, ami nem meglepő, ha fi gyelembe veszszük, hogy jogosítványt csak az kaphat, aki igazolja, hogy legalább 16 órát fordított a köteten való elmélkedésre. A Türkménbasi szeme elől semmi sem marad rejtve, nemrég megdorgálta az állami tévé műsorvezetőit, mert kisminkelt arccal jelentek meg a képernyőn, s leszögezte, hogy e tűrhetetlen jelenségnek meg kell szűnnie, mert „a természetes külső a természetes.” Talán ez lehet az oka, hogy az elnök bejelentette: erkölcsi kódexet kíván megjelentetni országa lakosságának lelki fejlődése érdekében. Meg van róla győződve, hogy könyve a Bibliával, illetve a Koránnal összevethető alapművé válik majd.

A görögdinnye napja
Azon már senki nem csodálkozik, hogy Nyijazov 2002-ben a naptárat is megreformálta. Az év első hónapját természetesen önmagáról – a legérdemesebbről – nevezte el, a kilencediket saját „szent” könyvéről, míg a negyediket édesanyjáról, Gurbanszoltanról. A már régen halott mamát ráadásul türkmén nemzeti hősnővé nyilvánították, az országnak tett „kivételes szolgálatai” elismeréseként. Amely ez esetben természetesen annyit jelent, hogy megszülte, és az országnak adta nagyszerű fiát. Természetesen a Türkménbasi február 19-i születésnapja nemzeti ünnep, de ő vezette be április 27-ét, a türkmén ló napját, s július 10-én kedvenc gyümölcse, a görögdinnye tiszteletére külön emléknapot iktatott a naptárba.

Népe kívánságának engedve a szerény elnök elismerte, hogy az új (arany) évszázadba az ő bölcs irányításával lépett be a nemzet. A fővárosban éhány történelmi utcanéven kívül – amelyeket magáról a Türkménbasiról és szüleiről kereszteltek el – az összes többit számokra cserélték.

Guinness szőnyeg

Nyijazov elnök egyik kedvenc olvasmánya a Guinness Rekordok Könyve. Miután az Angliában kiadott mű nem túl sok türkmén rekorderrel dicsekedhetett, Türkménbasi elhatározta, hogy változtat ezen a hagyományon. Kívánságára 2003-ban megvarrták a világ legnagyobb cipőjét, mely 30 szarvasmarha bőréből készült, s több mint 5 méter hosszú. Azt jelképezi, hogy az ország mekkorát lépett előre a vezér irányításával.
Hasonló kvalitásokkal rendelkezik az a kézi szövésű szőnyeg is, melyet nyolc hónapon keresztül készített 39 nő és egyetlen férfi. A másfél tonnás, 300 négyzetméteres remekművet az államfő néhány különösen fontos mondása díszíti, ám a legimpozánsabb talán a műalkotás címe: „A 21. század: a Nagy Szaparmurat Nyijazov Kora.”

Úszómedence lovaknak
Türkménbasi nem tud olyat kitalálni, amelyet szeretett népe meg ne valósítana. A főváros dísze a központban álló 50 méteres szökőkút, amelynek a tetején az elnökről mintázott, 10 méteres, aranyozott szobor forog talapzatán. A monumentumot úgy forgatják, hogy a nap mindig mögéje kerüljön, így aki felnéz rá, azt elvakítsa. Persze szerte az országban szobrai százai állnak, gigantikus portréi pedig betöltik a közintézmények falait. Bár tavaly egyik szerénységi rohamában elrendelte, hogy a hivatalokból távolítsák el képmásait. A világ legnagyobb mecsetét három esztendő alatt, 86 millió dolláros költséggel építették meg Türkménbasi szülőfalujában, Kipcsakban. Alapterülete 7000 m2 és tízezer iszlám hívőt képes befogadni.

A vezér kiteszi a lelkét, hogy tengernyi jót adhasson népének. Már elindította a sivatagi területeket termőfölddé változtató akcióját, ám a homok még nem ismerte fel igazi nagyságát. Tavaly minden igényt kielégítő csillogó-villogó, légkondis, úszómedencés szabadidőközpontot emeltetett… lovaknak. A centrumot – amely arra szolgál, hogy a híres türkmén lófajtát népszerűsítse – állandó orvosi személyzettel, a legkorszerűbb röntgen- és ultrahangkészülékekkel látták el. Ugyanakkor 15 ezer egészségügyi dolgozót bocsátott el, és pótolta katonákkal őket a takarékosság jegyében. Amikor életképtelennek bizonyult ez a remek ötlet, akkor inkább megszüntette a vidéki kórházakat. „Minek kellenek nekünk vidéki kórházak? Ha valaki beteg, feljöhet Ashabádba” – adta ki útmutatását a türkmének leghatalmasabbika.

Jégpalota a sivatagban

Nyijazov elnök haszontalannak és szükségtelennek nyilvánította, s eltörölte az operát, a cirkuszt és a balettet. „A balettet nem értem, így mit is kezdhetnék vele?”– mondta egy interjúban. A vidéki könyvtárakat azért számolták fel, mert a diktátor szerint a falusiak úgysem olvasnak. Pedig a tanulás hihetetlenül fontos. A türkmén pedagógusértekezlet már tíz esztendeje bevezette az iskolákban az elnöki padot, amely mögé az osztályok legeslegjobb tanulói ülhettek, kellő tisztelettel gondolva nemzetük atyjára.
Ő persze igyekszik is meghálálni a nebulók szorgalmát. Tavaly tv-beszédben hirdette meg, hogy a főváros mellé egy impozáns, 1000 személyes jégpalotát kell építeni, melynek célja, hogy a türkmén gyerekek is síelhessenek és korcsolyázhassanak. Hogy országának csaknem 90 százalékát sivatag borítja, ahol nyaranta kb. 50 oC-os hőség uralkodik? Kit érdekel? A vezér 10 hónapot adott a megalomániás terv megvalósítására. Hát lehet nem szeretni ezt az embert? Jég veled, Türkménbasi! A következő téli olimpián senki sem állít meg téged.

A maffia az úr?
- A tekintélyes londoni Economist című gazdaságpolitikai hetilap a gumibotok számával illusztrálta táblázatában a volt szovjet köztársaságokban uralkodó diktatúrák elviselhetetlenségét. A közelmúltban megbuktatott Akajev kirgiz elnök hatalmát két gumibottal ábrázolták, Nazarbajev kazah elnök és tadzsik partnere három gumibotot kapott. Karimov üzbég államfő négy, míg Szaparmurat Nyijazov türkmén vezér öt gumibotot érdemelt.

- Mégis vannak, akik úgy vélik, Türkmenisztánban nem a mindenhatónak kikiáltott elnök kezében van a legnagyobb hatalom és a legtöbb pénz. Hanem a maffi a kezében. Erről a rejtett hatalomról, természetesen, nincs, és nem is lehet olyan pontos képe az embernek, mint Türkmenisztán első emberéről. Már csak azért sem, mert akadt olyan maffi a-ellenes per is, amelyet olyan koncepciós eljárásnak minősített a nyugati sajtó, amely csak az ellenfelekkel való leszámolást szolgálta. De azért az időről időre felbukkanó hírekből mégis leszűrhető, hogy nagy pénzeket mozgat
meg a türkmén alvilág.

- A Kompromat orosz internetes honlap már 2003-ban terjedelmes leleplező írásban hívta fel a fi gyelmet arra, hogy orosz és ukrán olajcégek közreműködésével
végrehajtott tranzakciók eredményeképpen az orosz és az ukrán államkincstár dollármilliókat veszített, s a hasznot Türkmenisztánban fölözték le.

- Nemcsak az olajüzletekből gazdagodtak meg sokan Türkmenisztánban, hanem a kábítószer-kereskedelemből is. A legnagyobb botrány akkor robbant ki, amikor másfél éve a kormány ülésén letartóztatták az ország legfőbb ügyészét, aki egy nagyszabású drogügybe keveredett. Valószínűleg az egyik titkosszolgálatnak lett belőle elege, ezért kellett buknia. A 15 kiló heroin, amelynek címzettje a főügyész férje volt, csak csepp a pohárban. Az ügyész egész családja a drogüzlet mellett abból is gazdagodott, hogy amnesztia fejében nagy pénzeket tett zsebre. Mivel a függetlenség kivívása után több mint 120 ezer ember kapott kegyelmet, elképzelhető, hány embert károsított meg a főügyész.

- A legnagyobb üzlet, természetesen, a drogkereskedelem. A kábítószer útvonala Afganisztánból Türkmenisztánon keresztül vezet Oroszországba. Orosz források szerint a hatóságok tevékeny közreműködésével szervezték meg a kereskedelmet, és tették átjárhatóvá Türkmenisztán Afganisztánnal határos 800 kilométeres sávját. Az elmúlt években a nagy nemzetközi leleplezések hatására fejek hullottak Türkmenisztánban, ilyenkor Szaparmurat Nyijazov igyekezett eljátszani egy neki nem túl kellemes szerepet: azt, hogy mindenhatósága ellenére sem tudott a saját emberei által elkövetett bűncselekményekről.

- A nagy bűnesetek egyik legizgalmasabbikára 2002-ben került sor, amikor a frankfurti Deutsche Bankban 41,5 millió dollárt leemeltek a Türkmén Központi Bank számlájáról. Ismét fejek hullottak, csakhogy a Kompromat orosz honlap nyomozása arra az eredményre vezetett, hogy az ellopott pénz végül a Nyijazov családot boldogította. Ha ez igaz lenne, akkor a legfőbb hatalom és a maffi a nem is esik olyan messze egymástól.




2005.08.24

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

A CIKK KÉPGALÉRIÁJA

Legfrissebb magazinok