HIRDETÉS
HIRDETÉS

MAGAZINOK > FÉRFI > 18+ > Szexuális elakadások

t: 5518

Szexuális elakadások

- A nő ezer arca képesség- és kapcsolatelemző, fejlesztő kurzusaid egyik témája a szexuális elakadás. Pontosan mit értesz ezen?
- Nem szexuális, inkább libidóelakadásnak mondanám. Freud jóvoltából sok ismeretre tettünk szert a jelen és a múlt személyiségformáló szerepéről, idesorolom az örömelvűséget és az ösztönös kínkerülést, amely iránytűként szolgál érzelmi és szexuális életünkben is. Mindkét fogalmat a neveltetés és a kulturális környezet tölti meg tartalommal. Ha nem ismerjük szexuális késztetésünk hullámzásait, és nem vagyunk tisztában azzal, hogy ezt az ösztöneink és nem a tudatunk irányítja, elveszíthetjük örömszerző képességünket, és megmarad a szorongás, a kín, jön az elakadás. Ha a szexualitás tudatos lenne, elég volna hozzá a nemi különbség, de jól tudjuk, hogy ez nem igaz. Mindig választunk, és a "jó" választás egyik "bizonyítéka", hogy az ösztönös egymásra találás juttat el a csúcsra.


- De ez nem mindig teljesül be.
- Az a baj, hogy egyre távolodunk ösztöneinktől, és egyre kevésbé ismerjük a testünkben lezajló változásokat. Azt hisszük, hogy mindent az irányításunk alatt tarthatunk, közben éppen saját testünk árul el minket. A szexuális életben nem mi, hanem hormonjaink a döntő tényezők. A nő életét a 28 napos ciklus határozza meg, amelynek első felében jelentősen emelkedik az ösztrogénszint, majd csökken, és a menstruáció után újra emelkedik középidőig. Érdemes lenne ilyenkor napról napra fotózni, ahogy kivirágzik a nő, majd bezárja "szirmait". Az Énekek éneke így írja ezt le: "Szemeid, mint a galambok a fátyolod mögött. A hajad, akár a kecskenyáj, amely leereszkedik Gileád hegyéről". Az arcon jól nyomon követhetők az energetikai változások. Amikor az ösztrogénszint telített, a bőr sugárzik, a szem kifényesedik, a haj selymesebb, a száj hívogatóan duzzad. Mindez felszólítás a férfinak: Gyere, most vagyok vágyam teljében! Aztán elmúlnak ezek a napok, és a jelek is elhalványodnak. Ez természetes, ha ismerjük és figyelünk ezekre a változásokra, nem riadunk meg saját reakcióinktól.

- Miért nem fogadjuk el ezt a hullámzást?
- Korábban már beszéltünk a nemi szerepek és határok halványulásáról. Manapság a teljesítménykényszer már a szexuális életet is irányítja. A kapcsolatokban a két fél nem társ, hanem rivális. A nők nem fogadják el, hogy a férfi reaktív lény, azonnal válaszol a hívójelre és mindig készen áll arra, hogy vággyal telítve közeledjen a másik nem felé, ugyanakkor bennünk ez a ritmus nem lüktet. Természetesen a nő számára is fontos az orgazmus, de nem mindig képes rá, és ez elbizonytalanítja, úgy érzi, hogy valami baj van vele. Ráadásul a legtöbbször a férfiak sem megértők, mert ők is félnek a kudarctól. Egész szexuális kultúránk azt sugározza, hogy teljesíteni kell, és mindig azonos hőfokon égni.
Hétköznapi példával élve: tudjuk, hogy az az egészséges, ha naponta másfél liter vizet iszunk, de nem ijedünk meg, ha kevesebb is elég. Ezt az elvet a párkapcsolatokban nem érvényesítjük. Az általános elvárások észrevétlenül irányítják életünket. Gondoljunk csak a viktoriánus korra, amikor bűn volt élvezni a szeretkezést. A nők szégyellték, ha örömöt okozott nekik a szex, mert az erkölcstelen és nem felel meg a társadalmi elvárásoknak. Manapság épp a ló másik oldalán tartózkodunk, a nő férfi módjára szeretkezik, és a minőséget háttérbe szorította a mennyiség.

- Mondanál erre konkrét példát?
- Egy 50 év körüli hölgy kért segítséget, mert biztos volt benne, hogy a férje megcsalja. A gyanút az ébresztette benne, hogy egyre ritkábban szeretkeztek. Kérdeztem, hogy ez mit jelent, azt válaszolta: hetente csak 1-2 alkalommal tör rá párjára a vágy. Fel sem merült benne, hogy a kor előrehaladtával a szexuális késztetés a helyére kerül, lecsendesedik, és egyenértékűvé válik az összetartozás biztonságával.


- Vannak tipikus élethelyzetek, amikor bekövetkezhet a szexuális elakadás?
- A terhesség, a szülés és a gyermekágyi időszak például tipikusan ilyen helyzet. Van, akinél felfokozott szexuális aktivitás jelentkezik, mások viszont "elvonulnak" a gyermekükkel, és intim kapcsolatukból észrevétlenül kirekesztik a férfit. Aztán egy idő után a nő megrémül attól, hogy a gyöngédségnél többre már nem vágyik.
A férfi is gyakran elbizonytalanodik, az anyára mint szakrális szimbólumra tekint, márpedig egy szakrális személyt nem kívánunk meg. Elkezdik keresni, hogy ki a hibás, vádolják egymást, miközben mindketten szeretnék újra átélni a régi szép időket. Tudtad például, hogy az illatoknak milyen erejük van? Manapság szerencsére újra elnyerte méltó helyét a szoptatás, egyre többen és egyre hosszabb ideig etetik így a kicsit. Márpedig ez idő alatt nincs ösztrogéntermelés, egészen az első menstruáció kezdetéig, és ennek hatására megváltozik a nő illata, és ezzel együtt a férfi felé kibocsátott hívójel is elhalványodik. Csak érdekességként teszem hozzá, hogy az első menstruáció után pedig a tej íze lesz más. Ha ezeket a tényeket ismernék, megértenék a hullámzó szexuális késztetést, nem egymásban és magukban keresnék a bajt, és sok kapcsolat megmenekülne a kihűléstől.

A másik hasonló időszak a menopauza. Sok nő fél attól, hogy ebben a korban már nem kell senkinek, és ő maga zárja le a hozzá vezető utakat. Bár a szexuális késztetés megmarad, nem meri kimutatni érzelmeit, mert fél a visszautasítástól. Az állandó szorongás fizikai megnyilvánulása, hogy a hüvely síkosodása csökken, egyre szárazabb lesz, ami fájdalmas hüvelyérzéshez vezet, és lehetetlenné teszi a behatolást. Végül a mentális állapot behatárolja az örömszerző képességet, és szintén elakadáshoz vezet.

A másik véglet a szüzesség elvesztése, illetve az ezt megelőző petting. Más a vágy, és más a beteljesülés. Az erotika ott fejeződik be, ahol az első szexuális aktus elkezdődik. Ilyenkor a nő magasabb sebességre kapcsol, de ha ez nem a megfelelő időben, társsal és körülmények között történik, azonnal be is fékez, és ez akár egy életre is szólhat, ha nem kér segítséget szakembertől. Ennek a befékezésnek a következménye lehet a vaginizmus, vagy más néven hüvelygörcs. Ez azt jelenti, hogy ha valami közelít a hüvelybemenethez, legyen az a férfi nemi szerve vagy a tampon, a hüvely záróizmai akaratlanul összehúzódnak. A vágy föltámad, de a beteljesülés lehetetlenné válik. A nemi zavar oka lehet: tudatlanság, szigorú, "erkölcsös" neveltetés, rossz élmények, érzelemhiány és még sorolhatnám. A vaginizmus magától nem múlik el, pszichoterapeuta segítségét kell kérni.

Korunk létformája a szingliség, amivel kapcsolatban szintén sok a téves elképzelés. A szingli nem feltétlenül van egyedül, de bárki fekszik mellette az ágyban, mindig magányos marad. A szingli időszak nem a keresésről, hanem a kényszerű együttlétekről szól. Ez a befogadás elakadása. Az ilyen nők önmagukat tekintik alapértéknek, és karrierútjukat egyedül akarják befutni. A férfi számukra csak a teljes értékű nőiessége szimbóluma, vagyis a külvilágnak bizonyítja, hogy nála ezen a téren is minden rendben van, és ami ennél is veszélyesebb, hogy vannak olyan nők, akik számára nem az anyaság, nem a gyermek az igazán fontos, csak az, hogy elmondhassa, hogy van gyermeke. A státusgyerek, aki csak azért jön a világra, hogy bizonyítsa: ez a nő teljes életet él. Gondoljuk meg, hogy egy szingli körül hány boldogtalan ember van? Életének szereplői védtelenek. És felvetődik a kérdés: vajon tényleg boldogok ezek a nők? Klinikánkon éppen ezeknek a helyzeteknek a megoldásával és feloldásával foglalkozunk különböző programok keretében.

- Manapság jelentősen megnőtt a válások száma, ez is okozhat elakadást?
- Egy kapcsolat végén csak vesztesek vannak. Az évek során a párok alakítják egymást, ott hagyják az ujjlenyomatukat társuk lelkén. Igazán sosem szabadulnak. Nehéz újra bízni, a szerelem nélküli szex pedig nem perspektíva a nők számára. Volt egy 40 éves női páciensem, aki válása után azt mondta: "Nekem nem férfi kell, hanem egy társ, akivel eljárhatok moziba, étterembe, és elbeszélgethetünk." Észre sem vette, hogy kasztrálta a férfiideált, mert még nem tudta lezárni a múltját. Fogadjuk el, hogy egy válás után újrakezdők már sohasem leszünk, és nézzünk szembe önmagunkkal: azok tettek azzá, aki vagyok, akik hozzáértek valaha a lelkemhez, nem kevesebb, hanem több lettem általuk, és most továbblépek.


(fitt.info)



2005.05.11

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb magazinok