Az érintés az előjáték része, semmi több. Mielőtt elkezdődne a bujálkodás ágyban, párnák közt, elindul a tapizás, a kezek vadul erotikus játéka. A szexen kívül pedig „kihal” az érintés, csak úgy, mindenfajta pikáns célzat nélkül meg sem simogatod párodat.
Miért? Mert "ömlengős kézjáték" nélküli világban nöttél fel, vagy mert már próbáltad, de nem örült neki érintésed „tárgya”. Így vesznek ki szépen lassan, de biztosan az ösztönös, váratlan gesztusok belőled.
Az érintés őszinte, kiszolgáltatottá tesz, nagyon-nagyon rizikós, míg rezzenéstelen arccal, karba tett kézzel állni, az érzelmeidet kordában tartani nem annyira „veszélyes”.
Miért nem vágynak az emberek egymás érintésére sűrűbben? Félnek, és különben is, nem vagyunk olyan nemzet, ahol a „matatásnak” túl nagy jelentőséget tulajdonítanánk, pedig jól járnánk, hogyha nagyobb súlya lenne az életünkben a „kézimunkának”. A magyarok bizony visszafogottak, fegyelmezettek, nem szeretik, ha bárki is a közelükbe férkőzik.
Változz meg, legyél te az egy, aki mindent visz, hiszen a hosszú, boldog élet titka: Kedvesedet engedd magadhoz közelebb, még közelebb!