HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
MAGAZINOK > NŐI > Szex > Természetellenes a monogámia?
A nőt egykor valamiféle szülőgépnek tekintették. Elrabolták, később megvásárolták, hogy utódokat hozzon a világra. Az ókori zsidóknál még teljesen elfogadott volt a poligámia. Ábrahámnak a Biblia szerint először Sára lett a felesége, majd amikor már kilenvenkilenc is elmúlt, új feleséget vett magának. E két szabad asszony mellett még jó néhány ágyasa is szolgálta a kedvét. Mindemellett az Ótestamentum szigorúan szabályozta a zsidók szerelmi életét. Ha egy férfit rajtakaptak, hogy más feleségével hált, mindkettőnek meg kellett halnia. A házasságtörő nőt megkövezték, azonban a férfit nem büntették, ha rabszolganővel vagy valakinek az ágyasával szerelmeskedett.
Levágták az orrát
Egyiptomban II. Ramszesz idejében még a lányok kezdeményezték a házasságkötést, a gyerekek pedig az anya nevét viselték, ő rendelkezett velük. A házasság első éve próbaidőnek számított, a férj bármikor félreléphetett. A patriarchátus csak az 5. dinasztia idején alakult ki. Ettől kezdve a hűtlenséget, persze a nőét, szigorúbban büntették: levágták az orrát vagy elzavarták. Az ókori Rómában a tulajdon és az öröklés miatt a férfi szüzességet követelt meg leendő nejétől. (A férfira ez soha nem vonatkozott.) A gazdag római a felesége mellett ágyasokkal és rabszolganőkkel is hálhatott, a földesuraknak sok helyütt joguk volt a férjhez menő lány első éjszakájára (még a középkorban is). Egyes kultúrákban a feleséget a férj éjszakára átengedhette a vendégnek. A meddő nő semmit sem ért, el is lehetett kergetni a háztól. Egy „főfeleség” mellett, rangjától függően meghatározott számú mellékfeleséget tarthatott a férfi az ókori Kínában. A férfiakat és nőket szigorúan elkülönítették, csak ünnepi alkalmakkor találkozhattak, még a házastársak is ritkán láthatták egymást. Nem étkeztek együtt; az asszonynak tilos volt férje asztalához ülni. Házaséletet kizárólag bizonyos napokon élhettek – aminek mindenképpen megvolt az az előnye, hogy kevésbé unták meg egymást.
Indiában már a Védák keletkezésének korában szigorú patriarchátus uralkodott. Rendszerint csecsemőkorában kijelölték számára jövendőbeli férjét, a válást nem ismerték. A házasságtörő nőt kutyákkal marcangoltatták szét, vagy tüzes vaságyra fektették. A férfi hűtlensége ebben a kultúrában is bocsánatos bűnnek számított. Szűzen kellett a házasságba mennie a lánynak az antik Görögországban is. A nő úgyszólván ki sem léphetett a házból, nem vehetett részt a közéletben. A feleség fő feladata a gyermekszülés, az örökös biztosítása volt. S bár a Krisztus születése előtti évszázadokban a görög nők helyzete javult; Arisztotelész szerint igazi szerelem csak férfiak között lehetséges. Izlés kérdése… Egyedül az ókori germánok elégedtek meg a házasságban egyetlen nővel. A lány szüzességét szigorúan vették, a házasságtörés ritka volt. Ha mégis előfordult, a házasságtörő nőt (naná, hogy a nőt), leborotválták és pellengérre állították.
Veled megelégszem
Mint látjuk, eleink a hűséget meglehetősen egyoldalúan értelmezték. Egészen a kereszténység megjelenéséig. A zsidó-keresztény szexuális etika szerint férfi és nő kapcsolata a monogám heteroszexuális házasságban válik teljessé. Máté evangélista így ír erről: „a Teremtő kezdetben férfinek és nőnek teremtette az embert”, „és egy test lesz a kettő”. Jézus forradalmian új nézeteket hirdetett a házassággal kapcsolatban. „Amit tehát Isten egy-bekötött, azt ember ne válassza szét”– mondta. A válásról is másként vélekedett, mint elődei: „Mondom nektek: aki elbocsátja feleségét – hacsak nem paráznasága miatt – és mást vesz el, házasságot tör. Aki elbocsátott nőt vesz el, szintén házasságot tör.” A házastársi hűség a férfit most már éppúgy kötelezte, mint a nőt. Ettől kezdve a férj éppen úgy a feleséghez tartozott, mint a feleség a férjéhez, mindketten egymás tulajdonát képezték a házasságban.
A keresztény házassági eskü életre szóló elkötelezettséget jelent. „…a keresztyén házastársi kötelességeket irántad híven teljesítem. Hozzád hű leszek, veled megelégszem. Holtomig, holtodig el nem hagylak, sem egészségedben, sem betegségedben, sem jó napokban, sem rossz napokban” – fogadja meg esküvőjén a templomban menyasszony és vőlegény.
És így is gondolják. A szerelem első, lángoló szakaszában másképp el se tudják képzelni. Hogy milyen nehéz vállalás, az csak az évek múltával derül ki. Hiszen a hűség magában foglalja azt az ígéretet is, hogy a magamban és másokban végbemenő változások ellenére ki fogok tartani a társam mellett. Elfogadom őt akkor is, ha megváltozik, megöregszik, elfogadok valamit, ami majd csak a jövő homályában bontakozik ki. Sokan feladják útközben. De a többség – bár róluk ritkán szólnak cikkek, filmekben, tévében sem szerepelnek gyakran – kitart a párja mellett egy életen át.
Alaptalan ígéret
Hege Brćkhus norvég jogászprofesszor szerint a házasság intézménye úgy rossz, ahogy van, alapjaiban kellene megreformálni. A családjoggal foglalkozó egyetemi tanár szerint a hűségeskü nem etikus: a „holtomiglan-holtodiglan” alaptalan ígéret, hiszen a változó érzelmeket nem lehet az akaratunkkal irányítani. A házasságot pedig nem a szerelem tartja össze egy életen keresztül, hanem ennél sokkal praktikusabb okok, leggyakrabban a gyermekes anya anyagi kiszolgáltatottsága – tehát a pénz. A professzor úgy véli, nem a család, hanem a modern társadalom feladata, hogy kellő anyagi függetlenséget biztosítson mindkét félnek. Minthogy a gyermek származása ebben a szabadabb modellben bizonytalan, a professzor szerint a csalások elkerülése végett törvénybe kellene iktatni a születés utáni apasági DNS-vizsgálatot.
Az önként vállalt hűség – mindezek mellett vagy ellenére – mégsem megy ki a divatból. Házasságban vagy párkapcsolatban a felek ma is igényt tartanak párjuk hűségére. A közelmúltban a hamburgi egyetemen megismételték Alfred Kinsley 1952-ben végzett felmérését a szexuális szokásokról. Az eredmények azt mutatják, hogy a társadalom 80 százaléka szeretne egy életen át tartó párkapcsolatban élni. A fiatal házasok döntő többsége szerint ezekben a kaotikus időkben szükségük van arra a stabilitásra, amit a házasság vagy az élettársi kapcsolat ad nekik. A szerető ember értékesebb az új mobiltelefonnál, vagy egy autónál – az embereknek szükségük van valami biztosra, ami rendet tesz mindennapjaikban. Egy másik ember állandó közelsége pedig épp egy ilyen biztos pont lehet az életben.
Háromnegyedük hűséges
A felmérésből kiderül, hogy Kinsley 1952-es adataihoz képest a fiatalabb generáció szexuális szokásai szinte semmit sem változtak: 92 százalékuk elvárja, hogy ne csalják meg. Ez a megkérdezett pároknál 60 százalékban meg is valósul. A statisztika szerint minden párkapcsolatban pusztán 30 százalékra tehető azoknak a száma, akik megcsalják partnerüket, és csak 10 százalék, amikor mindkét fél csal egy kapcsolatban. Egyénekre lebontva a társadalom háromnegyede hűséges a partneréhez. 2003-as és 2004-es felmérések azt mutatják, Magyarországon is csökken a válások száma.
Miért nem vagyunk préripockok?
Feltette már valaha is magának azt a kérdést, miként lehetséges az, hogy szerelmes létünk első heves szakasza után tartós kapcsolatra vágyunk? Miért kívánjuk annyira, hogy álmaink partnerével együtt éljünk a jövőben? Nos, ebben a hipotalamusz által termelt oxitocin nevű hormon a ludas: az összetartozás és a hűség érzését váltja ki. Legalábbis egereknél, jobban mondva egy egérfajnál, a préripocoknál ezt lehetett megfigyelni. Ezek a rágcsálók a hűség megtestesítői: soha nem tágítanak életük első szexuális partnerétől, egy életen át hűek maradnak hozzá. A tudósok megpróbálták megfejteni ennek a hűséges magatartásnak a biokémiai okait, és ki hitte volna: a „szerelmes egerek” vérében egy csomó oxitocint találtak! Miután az egerek rálelnek igazi partnerükre, ez a hormon fokozott mértékben választódik ki, ami azt jelzi számukra, hogy az örök hűségre tett esküt be kell tartani.
S hogy miért nem vagyunk mi emberek is olyanok, mint a préripockok? Akkor nem lennének kisiklott kapcsolatok, és nem keresnénk örökké az igazit. Talán vigaszul szolgál, az állatvilágban sem kell sokáig keresgélnünk, hogy egészen más párzási szokásokra leljünk! A réti pockok, a préripockok egészen közeli rokonai, például már nem veszik olyan komolyan a hűséget. A réti pocok azzal párosodik, akivel épp kedve tartja, és a nemi aktus után a felek ismét a maguk útját járják. Nem meglepő, hogy ezeknek az egereknek a vérében az oxitocin felettébb csekély mennyiségben van jelen. Sajnos, az oxitocinnal foglalkozó kutatók még valamit felfedeztek. Mégpedig azt, hogy a hormon nem hat örökké. Ez az oka, hogy oly ritkán tart az örök hűségre tett fogadalom egy életen át. De még mielőtt most meg akarná a partnere vérében található oxitocin mennyisége alapján állapíttatni, vajon mennyire hűséges önhöz, fontolja meg: a biokémia nem minden, nemcsak a hormonok döntik el, mennyire vagyunk hűségesek társunkhoz. (Részlet Az érzelmek kémiája című kötetből)
(nana.hu)
2006.06.01
t: 3153
Természetellenes a monogámia?
A nőt egykor valamiféle szülőgépnek tekintették. Elrabolták, később megvásárolták, hogy utódokat hozzon a világra. Az ókori zsidóknál még teljesen elfogadott volt a poligámia. Ábrahámnak a Biblia szerint először Sára lett a felesége, majd amikor már kilenvenkilenc is elmúlt, új feleséget vett magának. E két szabad asszony mellett még jó néhány ágyasa is szolgálta a kedvét. Mindemellett az Ótestamentum szigorúan szabályozta a zsidók szerelmi életét. Ha egy férfit rajtakaptak, hogy más feleségével hált, mindkettőnek meg kellett halnia. A házasságtörő nőt megkövezték, azonban a férfit nem büntették, ha rabszolganővel vagy valakinek az ágyasával szerelmeskedett. Levágták az orrát
Egyiptomban II. Ramszesz idejében még a lányok kezdeményezték a házasságkötést, a gyerekek pedig az anya nevét viselték, ő rendelkezett velük. A házasság első éve próbaidőnek számított, a férj bármikor félreléphetett. A patriarchátus csak az 5. dinasztia idején alakult ki. Ettől kezdve a hűtlenséget, persze a nőét, szigorúbban büntették: levágták az orrát vagy elzavarták. Az ókori Rómában a tulajdon és az öröklés miatt a férfi szüzességet követelt meg leendő nejétől. (A férfira ez soha nem vonatkozott.) A gazdag római a felesége mellett ágyasokkal és rabszolganőkkel is hálhatott, a földesuraknak sok helyütt joguk volt a férjhez menő lány első éjszakájára (még a középkorban is). Egyes kultúrákban a feleséget a férj éjszakára átengedhette a vendégnek. A meddő nő semmit sem ért, el is lehetett kergetni a háztól. Egy „főfeleség” mellett, rangjától függően meghatározott számú mellékfeleséget tarthatott a férfi az ókori Kínában. A férfiakat és nőket szigorúan elkülönítették, csak ünnepi alkalmakkor találkozhattak, még a házastársak is ritkán láthatták egymást. Nem étkeztek együtt; az asszonynak tilos volt férje asztalához ülni. Házaséletet kizárólag bizonyos napokon élhettek – aminek mindenképpen megvolt az az előnye, hogy kevésbé unták meg egymást.
Indiában már a Védák keletkezésének korában szigorú patriarchátus uralkodott. Rendszerint csecsemőkorában kijelölték számára jövendőbeli férjét, a válást nem ismerték. A házasságtörő nőt kutyákkal marcangoltatták szét, vagy tüzes vaságyra fektették. A férfi hűtlensége ebben a kultúrában is bocsánatos bűnnek számított. Szűzen kellett a házasságba mennie a lánynak az antik Görögországban is. A nő úgyszólván ki sem léphetett a házból, nem vehetett részt a közéletben. A feleség fő feladata a gyermekszülés, az örökös biztosítása volt. S bár a Krisztus születése előtti évszázadokban a görög nők helyzete javult; Arisztotelész szerint igazi szerelem csak férfiak között lehetséges. Izlés kérdése… Egyedül az ókori germánok elégedtek meg a házasságban egyetlen nővel. A lány szüzességét szigorúan vették, a házasságtörés ritka volt. Ha mégis előfordult, a házasságtörő nőt (naná, hogy a nőt), leborotválták és pellengérre állították.
Veled megelégszem
Mint látjuk, eleink a hűséget meglehetősen egyoldalúan értelmezték. Egészen a kereszténység megjelenéséig. A zsidó-keresztény szexuális etika szerint férfi és nő kapcsolata a monogám heteroszexuális házasságban válik teljessé. Máté evangélista így ír erről: „a Teremtő kezdetben férfinek és nőnek teremtette az embert”, „és egy test lesz a kettő”. Jézus forradalmian új nézeteket hirdetett a házassággal kapcsolatban. „Amit tehát Isten egy-bekötött, azt ember ne válassza szét”– mondta. A válásról is másként vélekedett, mint elődei: „Mondom nektek: aki elbocsátja feleségét – hacsak nem paráznasága miatt – és mást vesz el, házasságot tör. Aki elbocsátott nőt vesz el, szintén házasságot tör.” A házastársi hűség a férfit most már éppúgy kötelezte, mint a nőt. Ettől kezdve a férj éppen úgy a feleséghez tartozott, mint a feleség a férjéhez, mindketten egymás tulajdonát képezték a házasságban.
A keresztény házassági eskü életre szóló elkötelezettséget jelent. „…a keresztyén házastársi kötelességeket irántad híven teljesítem. Hozzád hű leszek, veled megelégszem. Holtomig, holtodig el nem hagylak, sem egészségedben, sem betegségedben, sem jó napokban, sem rossz napokban” – fogadja meg esküvőjén a templomban menyasszony és vőlegény.
És így is gondolják. A szerelem első, lángoló szakaszában másképp el se tudják képzelni. Hogy milyen nehéz vállalás, az csak az évek múltával derül ki. Hiszen a hűség magában foglalja azt az ígéretet is, hogy a magamban és másokban végbemenő változások ellenére ki fogok tartani a társam mellett. Elfogadom őt akkor is, ha megváltozik, megöregszik, elfogadok valamit, ami majd csak a jövő homályában bontakozik ki. Sokan feladják útközben. De a többség – bár róluk ritkán szólnak cikkek, filmekben, tévében sem szerepelnek gyakran – kitart a párja mellett egy életen át.
Alaptalan ígéret
Hege Brćkhus norvég jogászprofesszor szerint a házasság intézménye úgy rossz, ahogy van, alapjaiban kellene megreformálni. A családjoggal foglalkozó egyetemi tanár szerint a hűségeskü nem etikus: a „holtomiglan-holtodiglan” alaptalan ígéret, hiszen a változó érzelmeket nem lehet az akaratunkkal irányítani. A házasságot pedig nem a szerelem tartja össze egy életen keresztül, hanem ennél sokkal praktikusabb okok, leggyakrabban a gyermekes anya anyagi kiszolgáltatottsága – tehát a pénz. A professzor úgy véli, nem a család, hanem a modern társadalom feladata, hogy kellő anyagi függetlenséget biztosítson mindkét félnek. Minthogy a gyermek származása ebben a szabadabb modellben bizonytalan, a professzor szerint a csalások elkerülése végett törvénybe kellene iktatni a születés utáni apasági DNS-vizsgálatot.
Az önként vállalt hűség – mindezek mellett vagy ellenére – mégsem megy ki a divatból. Házasságban vagy párkapcsolatban a felek ma is igényt tartanak párjuk hűségére. A közelmúltban a hamburgi egyetemen megismételték Alfred Kinsley 1952-ben végzett felmérését a szexuális szokásokról. Az eredmények azt mutatják, hogy a társadalom 80 százaléka szeretne egy életen át tartó párkapcsolatban élni. A fiatal házasok döntő többsége szerint ezekben a kaotikus időkben szükségük van arra a stabilitásra, amit a házasság vagy az élettársi kapcsolat ad nekik. A szerető ember értékesebb az új mobiltelefonnál, vagy egy autónál – az embereknek szükségük van valami biztosra, ami rendet tesz mindennapjaikban. Egy másik ember állandó közelsége pedig épp egy ilyen biztos pont lehet az életben.
Háromnegyedük hűséges
A felmérésből kiderül, hogy Kinsley 1952-es adataihoz képest a fiatalabb generáció szexuális szokásai szinte semmit sem változtak: 92 százalékuk elvárja, hogy ne csalják meg. Ez a megkérdezett pároknál 60 százalékban meg is valósul. A statisztika szerint minden párkapcsolatban pusztán 30 százalékra tehető azoknak a száma, akik megcsalják partnerüket, és csak 10 százalék, amikor mindkét fél csal egy kapcsolatban. Egyénekre lebontva a társadalom háromnegyede hűséges a partneréhez. 2003-as és 2004-es felmérések azt mutatják, Magyarországon is csökken a válások száma.
Miért nem vagyunk préripockok?
Feltette már valaha is magának azt a kérdést, miként lehetséges az, hogy szerelmes létünk első heves szakasza után tartós kapcsolatra vágyunk? Miért kívánjuk annyira, hogy álmaink partnerével együtt éljünk a jövőben? Nos, ebben a hipotalamusz által termelt oxitocin nevű hormon a ludas: az összetartozás és a hűség érzését váltja ki. Legalábbis egereknél, jobban mondva egy egérfajnál, a préripocoknál ezt lehetett megfigyelni. Ezek a rágcsálók a hűség megtestesítői: soha nem tágítanak életük első szexuális partnerétől, egy életen át hűek maradnak hozzá. A tudósok megpróbálták megfejteni ennek a hűséges magatartásnak a biokémiai okait, és ki hitte volna: a „szerelmes egerek” vérében egy csomó oxitocint találtak! Miután az egerek rálelnek igazi partnerükre, ez a hormon fokozott mértékben választódik ki, ami azt jelzi számukra, hogy az örök hűségre tett esküt be kell tartani.
S hogy miért nem vagyunk mi emberek is olyanok, mint a préripockok? Akkor nem lennének kisiklott kapcsolatok, és nem keresnénk örökké az igazit. Talán vigaszul szolgál, az állatvilágban sem kell sokáig keresgélnünk, hogy egészen más párzási szokásokra leljünk! A réti pockok, a préripockok egészen közeli rokonai, például már nem veszik olyan komolyan a hűséget. A réti pocok azzal párosodik, akivel épp kedve tartja, és a nemi aktus után a felek ismét a maguk útját járják. Nem meglepő, hogy ezeknek az egereknek a vérében az oxitocin felettébb csekély mennyiségben van jelen. Sajnos, az oxitocinnal foglalkozó kutatók még valamit felfedeztek. Mégpedig azt, hogy a hormon nem hat örökké. Ez az oka, hogy oly ritkán tart az örök hűségre tett fogadalom egy életen át. De még mielőtt most meg akarná a partnere vérében található oxitocin mennyisége alapján állapíttatni, vajon mennyire hűséges önhöz, fontolja meg: a biokémia nem minden, nemcsak a hormonok döntik el, mennyire vagyunk hűségesek társunkhoz. (Részlet Az érzelmek kémiája című kötetből)
(nana.hu)
2006.06.01
Legfrissebb magazinok
- A legtutibb balatoni éttermek
- Hetente frissül majd az Office
- Telefonszámokat lop a Facebook
- Rajtol a Tour de dopping
- Szúnyogriasztó és napvédő krém házilag
- Gyümölcsös ínyencségek - 4 szuper recept
- RIPORT MÓNIKÁVAL AZ EROTIKA VILÁGÁBÓL!
- ZTE V889M - kétélű penge
- Újabb csatát nyert a Samsung: betilthatnak néhány iPhone-t
- Viszi az árvíz a motort?
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
