Kétnyári virágok

MAGAZINOK > AKI A VIRÁGOT SZERETI... > Gyógy- és fűszernövények > Kétnyári virágok

t: 1976

Néhány kétnyári virágpalánta ára nem túl borsos, mégis érdemes megfontolnunk az otthoni, magvetéssel történő szaporítást, főleg abban az esetben, ha nagyobb terület szeretnénk velük beültetni. Magvetésüket most (júliusban) érdemes elkezdeni, így őszre már árvácskákkal tölthetjük meg virágágyunkat.

Válasszunk ki egy másfél méter széles területet. Ha kertünk talaja hagy némi kívánnivalót maga után, akkor komposzttal, virágfölddel javítsuk fel azt. A jó magágy porhanyós szerkezetű, jó vízáteresztő képességű és elegendő tápanyagot biztosít a fejlődő növények számára.

Mivel a kétnyári növények magva legtöbbször igen apró, ezért azokat szórva kell vetni úgy, hogy négyzetméterenként 1-2 g-ot használjunk fel belőle (pontos tájékoztatás a vetőmag csomagolásán található). A vetés után a magokra rostáljunk homokot vagy porhanyós földet. A kelésig lehetőleg naponta kétszer (reggel és este) öntözzük be a területet, hogy a talaj a magvak közelében ne száradjon ki. Az öntözést célszerű porlasztással végezni, így a talaj nem mosódik le a magokról.

A tűzdelést akkor kell elvégeznünk, amikor a magoncok elérik a 2-3 leveles nagyságot. Ha szeretnénk ismerőseinknek is adni a növényekből, akkor érdemes egyből kis cserepekbe, tejfölöspoharakba végezni a tűzdelést. Ha csak saját magunknak termesztünk, akkor egy kissé naposabb szabadföldi ágyba 10-12 cm sortávolságban 6-7 cm tőtávolságban helyezzük el a fejlődő növényeket.

A kétnyári virágokat szeptember végén, október elején ültethetjük ki. Az árvácska és a százszorszép már az ültetés évében virágozni fog, a többi kétnyári növény díszére a következő évig kell várnunk.

A kétnyári dísznövények amúgy sem népes csoportját tovább két részre osztják aszerint, hogy milyen hosszú a tenyészidejük. A rövid tenyészidejű kétnyári virágokat leginkább parkok beültetésére használják, míg a hosszú tenyészidejűeket elsősorban vágott virágként.

Rövid tenyészidejű kétnyári virágok

Árvácska (Viola x wittrockiana)

A legismertebb kétnyári virágunk 15-20 cm magasra nő meg. Európában és Közép-Ázsiában honos fajok keresztezésével állították elő ezeket a fehér, sárga, piros, lila vagy kék, egy- vagy kétszínű virágú növényeket. A kisebb virágúak korábban kezdik díszíteni kertünket, míg más fajták nagy virágaikkal kárpótolnak minket későbbi és kevesebb virágukért.

Bár virágai már ősszel megjelennek és az enyhébb téli napokon is díszítenek, igazi pompájában tavasszal csodálhatjuk meg e növényt. Az időjárástól függően május végéig ontja virágait. Kiültetésnél napfényes vagy félárnyékos helyre, egymástól 15x15 cm-re kell elhelyezni. Ha igazán pazar látványban szeretnénk tavasszal gyönyörködni, akkor az árvácskák közé ültessünk tulipánhagymákat is.

Százszorszép (Bellis perennis)

A százszorszép Európa mérsékelt övi területein őshonos. Egyszerű virágú alapfaja mindennapos látvány kertjeinkben, ahol sokak bánatára (mások örömére) a gyepünkben fedezhetjük fel. A nemesített fajták tőlevélrózsájából fehér, rózsaszín és piros telt virágok bújnak elő a tavasz folyamán. Az ültetési távolságot 18x18 cm-re tervezzük.

Nefelejcs (Myosotis sylvatica)

Európa és Ázsia mérsékelt övi területeiről származó növény. Az alacsony, tömött kék virágú fajtái a leginkább elterjedtek. Áprilistól májusig virágzik. Az árvácskához hasonlóan szintén lehet tavasszal ültetni és csakúgy mint ott, itt is érdemes tulipánt vagy más hagymás növényt közéjük helyezni.

Hosszú tenyészidejű kétnyári virágok

Sárga viola (Cheiranthus cheiri)

Régi magyar kertek jellegzetes növénye. Illatos, a sárga minden árnyalatában pompázó virágait április-májusban hozza. 25-80 cm magasra nő meg. Mélyrétegű, laza, enyhén meszes talajon fejlődik a legjobban. Méretei miatt indokolt a 25 cm-es sor és tőtávolság megtartása. Erős teleken elfagyhat, ezért szeptemberben ültessük cserépbe és fagymentessen teleltessük.

Szakállas szegfű (Dianthus barbarus)

Ez a Délkelet-Európából és Kis-Ázsiából származó dísznövény 25-80 cm magasságot ér el. Csak néhány elágazást fejleszt, amelyek végén ernyőszerűen helyezkednek el a virágai. Az arasznyi virágzatban fel sem tűnik, hogy egy-egy virág tulajdonképpen igen kicsi (1-1,5 cm). A szakállas szegfű virágai változatos színűek, ciromosak, a szirmai fogazottak. Az átültetést még bimbós állapotban is jól tűri.

Piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea)

A legmagasabbra fejlődő kétnyárnyi növényünk, ami elérheti 150 cm-es magasságot is. Virággyertyáit számtalan rózsaszín, bíborvörös, piros vagy fehér, harang alakú virág alkotja. Magassága miatt kiválóan alkalmas kerítések és falak melletti beültetésre. Egy-egy gyűszűvirágnak 40x40 cm-es teret kell biztosítsunk.

Harangvirág (Campanula medium)

Kevésbé elterjed, 1m magasra növő kétnyári növény. Harangszerű virágai napos helyen kék, lila, rózsaszín és fehér színben pompáznak. Magjait elszórva magától is szaporodik.

Papp János

(www.kertpont.hu)

2006.07.11

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

A CIKK KÉPGALÉRIÁJA