HIRDETÉS
HIRDETÉS

MAGAZINOK > NŐI > Család > Óvodába kéne menni...

t: 5647

Óvodába kéne menni...

Lesznek-e barátai, fogja-e szeretni az óvónénit?Rengeteg kérdés, izgalmak, amelyeket csak az ért meg, akinek a gyereke óvodás korba lépett. Kívülről nézve sokan csak legyintenek: - Sima ügy! Mi is felnőttünk valahogy! De ez most mintha mégis más lenne.

Óvoda ajánlásra

Az óvoda választásnak hivatalos rendje szerint a szülőnek a körzeti óvodát kell felkeresnie és egyszerűen beíratni a gyereket. Idáig rendben is volna minden, de itt jön a kérdés, a gyerekem napi 8 órában egy vadidegen felnőtt felügyelete alatt lesz. Ki ő? Milyen ember, s vajon szereti majd a gyerekemet? Az óvónénit nemcsak nekünk kell megismernünk, hanem a gyerekünknek is. A gyerek véleményénél ugyanis őszintébb úgy sincs, ha nem is mondja el, hogy tetszik-e neki, már a viselkedése is elárulhatja érzelmeit.

Ma már a legtöbb óvodába be lehet menni egy-egy délelőttre, akár a gyerekkel együtt is, figyelni, nézni a gyerekeket, az óvónőket. Egy ilyen látogatásból sok minden kiderülhet. Csak hallgassunk a belső hangunkra és persze a gyerekünkre, aki rögtön érzi, hogy hol jó neki. Melyik óvónéni szimpatikus, melyik nem. A gyerek egy kis műszer, hamar elfogad, és hamar kitaszít. Ha az óvónéni tetszik neki, már bújik is oda hozzá, mellé ül, hagyja hogy meséljen neki, vigasztalja. Ha pedig a hely tetszik neki, akkor rögtön feloldódik elmegy játszani, barátkozik, kipróbálja a játékokat.

Részlet az Óvodaérettség című topikból:

edit_76 : "A lényeg, hogy mindig tisztában legyen vele, hogy amíg ő itt van, addig te hol vagy és mit csinálsz (tehát nem szűntél meg attól létezni), és mikor fogsz érte jönni (játszatok, tízóraiztok, kimentek az udvarra, aztán megeszitek a levest és a husit, és mire megeszed, itt is lesz anya!). Akkor biztonságban fogja érezni magát, nem pedig úgy érzi, bedobták egy mély kútba, aztán innen vagy kihúzzák, vagy nem....
Ja, és tényleg erősítsétek benne, hogy oviba járni jó, sok játék van, más játékok vannak, mint otthon, szeretik a gyerekek is, az óvónénik is....stb, bár gondolom, ezt eddig is így csináltátok."


A másik megközelítése az óvodák és a csoportok választásának a már tapasztalt anyukák, akik mindig készségesen mesélik, hogy melyik oviba igen és melyikbe ne menjünk. De ezek is persze mind szubjektív vélemények, dönteni bizony nekünk kell. Tapasztalatból mondom, hogy játszótéri ismerősökkel, vagy egy utcában lakó gyerekekkel érdemes közös óvodába, sőt egy azon csoportba járni. Könnyebb lesz a gyereknek a beilleszkedés, hiszen van már ismerőse, barátja, s persze nekünk is, mert a gyerekek otthon ugyanúgy folytathatják az óvodában elkezdett játékot.

Milyen óvoda, milyen csoport?

Ma már óvodáknak se szeri se száma. Választhatunk angol vagy német tagozatos ovit, magánóvodát, ahol kisebb létszámmal dolgoznak, különböző alternatív pedagógiai szemléletű óvodát . Az egyik azért jó, mert jobban oda figyelnek a gyerekre, mert kevesen vannak, a másik azért, mert már óvodás korban tanulhat nyelvet – csak zárójelben jegyzem meg, hogy erre még bőven van ideje később is - , a másik, mert nyitottabb szellemben neveli a gyereket.

"Bevallom amikor én is óvodát kerestem a gyerekeimnek sokféle óvodában megfordultam, mégis egy hagyományos önkormányzati óvodát, vegyes csoportot választottam. Pedig a magánovi közelebb is volt, szebb is volt, kevesebben voltak. Ma már mégsem bántam meg. Ám legyen ilyen vagy olyan óvoda, szerintem csak egy a fontos, hogy szeressék a gyerekemet. " (A.K.)
Egy ovin belül is lehet vegyes csoport és azonos korosztályú csoportok. Sok szól emellett és amellett is. Ma már egyre nagyobb divatja van a vegyes csoportoknak, ahol a három éves együtt játszik a nagyokkal. Hogy jó ez? Saját példánkat tudom említeni, gyerekeim egy évig jártak ugyanabba a csoportba, a nagy már iskolába készült, a kicsi pedig épp hogy elmúlt három éves, kiscsoportos volt. Mindkettőnek jó volt, együtt voltak, de mégis külön, figyeltek egymásra, de mindenki mással játszott. Ilyen csoportokban a nagyok erősen húzzák a kicsiket, tanítgatják, figyelnek rájuk, a kicsik pedig nagyon felnéznek, hallgatnak rájuk, ami a nagyoknak is komoly elismerés.


Óvodaérettség

Óvoda érett gyerek az, aki már betöltötte a harmadik életévét, folyamatosan beszél, és napközben már szobatiszta.
Óvoda kötelezettség az iskola előtti 1 év, tehát előtte akár otthon is maradhat a gyerek, de az iskola előtt mindenképp érdemes óvodába vagy iskola-előkészítőbe járni.
A beiratkozáshoz szükség van egy orvosi igazolásra, miszerint a gyermek egészséges és közösségbe mehet. A három éves kor ajánlott kor, ha a gyerek téli születésű, akkor lehet, hogy csak később kezdi az óvodát, a kor sosem egyenlő az óvodaérettséggel.
Ha igazi óvodaérettségről beszélnénk, akkor inkább a 4-5 éveseket említeném meg, akik már valóban élvezik a közösségi játékokat, a programokat, és már biztosan el tudnak válni a szülőtől. A három évesek még csak tanulják a játékot, jobban szeretnek még egyedül játszani, a közösség még furcsa neki, nem beszélve a szerepjátékokról.

Fél nap vagy egész nap?

Igazából nincs arra szabály, hogy hány órát töltsön el a gyerek az óvodában. Kezdetben a beszoktatás ideje alatt, fokozatosan növeljük az óvodában eltöltött időt. Ha megtehetjük és van elég kitartásunk, akkor elhozhatjuk ebéd után, de a későbbiekben igényelni fogja a gyerek, hogy ott aludjon, és még délután is folytathassa a játékot, vagy külön foglalkozásokra járjon. Az óvónők véleménye szerint a délelőtti idő a legfontosabb a gyerekeknek, a közösen kialakított játékok, a szerepek leosztása, és persze a délelőtti foglalkozások. Tehát érdemes időben ott lenni – ez legalább reggel 9 óra -, hogy a gyerek is megtalálja barátait, legyen ideje játszani, kapcsolatokat építeni. S, ami a legfontosabb, hogy a gyerek is rájöjjön, hogy az óvodába járás pont olyan mint apa, vagy anya munkája, ahová ő is eljár, s fontos dolga van. S ez csak a rendszerességen múlik.
A sok hiányzás, betegség miatt, vagy csak azért, mert a gyermek meglágyítja szülei szívét, s kikönyörgi, hogy otthon mégiscsak jobb, s nem megy napokig oviba, sokszor megnehezíti a beilleszkedést, az újra beszokást. Ilyenkor minden kezdődik előről, a sírás, az elválás nehézségei. Mit lehet tenni? Határozottnak kell lennünk, ha már azt választottuk, hogy gyermekünk óvodába fog járni, akkor járjon is. Ne csak ímmel- ámmal, hanem teljes bevetéssel. Ezzel nemcsak neki teszünk jót, hanem magunknak is!
Jó keresgélést és sikeres választást kívánok mindenkinek!

nlc

2006.03.12

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Legfrissebb magazinok