HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Eldőlt: mindössze 5 párt neve szerepel majd a szavazólapokon április 12-én
- Sötétségbe borultak az iráni városok, hátborzongató helyzetről számoltak be a lakosok
- Kibújt a szög a zsákból: Zelenszkij Orbán vereségét és Magyar Péter győzelmét akarja
- Megsemmisítették az amerikaiak az iráni terrorállam drónanyahajóját és vele együtt a teljes iszlamista hadiflottát
- Felszólítom az Európai Bizottságot, hogy támogassa Magyarországot az ukrán energiafegyver hatástalanításában – levelet írt Orbán Viktor Ursula von der LeyennekLevelet írt Orbán Viktor minisztere
HIRDETÉS
MAGAZINOK > UTAZÁS > Európa > Monaco: Börtönök a föld alatt - új házak a tengeren
Minden negyedik idegen
Monaco a Földközi-tenger partján a francia Tengeri-Alpok egyik nyúlványa mellett terül el. Északi szomszédja Franciaország. Területe mindössze 1,95 négyzetkilométer – kisebb, mint Budapest VII. kerülete, vagy éppen a New York-i Central Park. Államformája hivatalosan alkotmányos monarchia, de valójában a herceg, III. Rainier egyszemélyes uralma érvényesül. Lakosságának mindössze 18 százaléka monacói, a többi francia, olasz és egyéb nemzetiségű. Manapság egyre több orosz szót lehet hallani az utcákon és az éttermekben. A hivatalos nyelv a francia, és a fizetőeszköz is a francia nemzeti valuta, a frank. Az ország klímája csodálatos. A Tengeri Alpok megvédik a misztráltól, a hideg északnyugati széltől. Az évi középhőmérséklet 19 Celsius fok. A napsütéses órák száma évente 2700-nál is több.
A biztonsági őrök paradicsoma
Ebben az országban a rend őrei olyan hatékonyan működnek, hogy a tolvajlás szinte ismeretlen fogalom. Igaz, a nyomozók munkáját a világon egyedülálló biztonsági rendszerek segítik. A rendőrség épületében folyamatosan figyelik azt a színes monitortornyot, amely Monaco szinte minden négyzetméterét “látja”. A képeket 81 ipari kamera közvetíti. Az utcán posztoló rendőrök és biztonsági őrök vizslatják a járókelőket, és a gyanús alakokat udvariasan, de határozottan kikérdezik. Egyszerre háromszázötven rendőr van szolgálatban, a központban “csak” 150.
A gazdagok paradicsoma
A paradicsomi állapotok közé sokan vágynak. Vékony pénztárcájú mezei halandónak azonban lehetetlen itt letelepedni. Hacsak be nem házasodik, de ennek nem sokkal több az esélye, mint egy lottó ötösnek. Ráadásul csak a hölgyek számára nyitott ez a lehetőség. Ha férfi vesz el monacói nőt, nem kapja meg automatikusan az állampolgárságot. Az embereket alapvetően mégsem a jó közbiztonság csábítja ide. Sokkal inkább az a világszerte ismert tény, miszerint Monacóban nincs személyi jövedelemadó, és örökösödési adót sem kell fizetni. Így aztán, ha egy gazdag üzletembernek, világhírű művésznek vagy élsportolónak már elege van saját országa adókulcsaiból, a rengeteg elvonásból, megpróbálkozhat Monacóba “menekülni”. Ehhez “csak” tartózkodási engedélyre van szüksége. Ezt a passzust viszont, kis túlzással, néha nehezebb megkapni, mint meggazdagodni. Jogilag is az állam polgárává válni pedig még ennél is nehezebb. Az uralkodó herceg egy személyben dönti el, kit kegyeskedik a kitüntető címben részesíteni. (Tavaly harmincan kaptak állampolgárságot, és ezerkétszázan letelepedési engedélyt.) Monaco 27000 lakosából ma körülbelül háromezernek van csak állampolgársága, és az ezzel együtt járó választójoga.
A házmesterek paradicsoma
A tartózkodási engedély nem örökre szól. Fogyatékossága, hogy évente meg kell újítani. Ez pedig némi “kötelezettséggel” jár. Muszáj ugyanis gázt, villanyt, vizet fogyasztani. Mert csak akkor hosszabbítják meg az engedélyt, és jár az adókedvezmény, ha a “rezidens” legalább az év hat hónapjában Monacóban tartózkodik. Ezt a hatóságok egyszerűen ellenőrzik: bekérik a rezsiszámlákat.
Persze maga Rainier is tisztában van azzal, hogy mi sem egyszerűbb, mint ennek a rendelkezésnek a kijátszása. Csak a házmestert kell megbízni – égesse rendszeresen a villanyt, telefonáljon a rá bízott lakásból távoli rokonainak, járassa a légkondicionálót az üres szobákban. Aki mégis a hercegségben él, annak sem kell bezárva érezni magát. A városligetnyi országot ugyanis pillanatok alatt el lehet hagyni. A nizzai repülőtér csak hat percnyi helikopterútra van, másfél órányi repülés után pedig
már az Alpokban síelhet a mozogni vágyó. Ha pedig sötétedéskor repülőre ül, még időben odaér a Jimmi’z lokál programjára a monte-carlói Sporting Clubba. Itt egy pohár pezsgő 40 dollárba kerül, de egy pohár ásványvíz is csak két dollárral kevesebb. Nem érdemes tehát józannak maradni.
Ha valaki bankszámlát akar nyitni Monacóban, nem biztos, hogy sikerrel jár. Lehet, hogy a banki alkalmazott udvariasan inkább egy másik pénzintézetet ajánl majd. Bár nyíltan nem mondják ki, kis pénzekkel nem foglalkoznak. Egyes információk szerint a legkevesebb, amit el kell helyezni, 100 000 amerikai dollárnak megfelelő összeg.
Akadályverseny betelepülőknek
Megkérdeztük Magyarországon a miniállamot képviselő francia nagykövetséget, hogyan kell tartós ott tartózkodáshoz monacói vízumért folyamodni. Nos, először is egy monacói bankban el kell helyezni egy szép summát. Hogy egész pontosan mennyit, azt senki sem tudja megmondani. Tény, hogy csak a leggazdagabbak tudnak ilyen összeget letenni. A következő akadály a lakás megszerzése. A törvény szerint bérelt lakás is megfelelő. A monacói otthon megszerzése azért okozhat némi fejtörést, ugyanis a legolcsóbb kétszobás kis lakás ára úgy 600 000 dollárnál kezdődik, bérleti díja pedig akár havi 20 000 dollár is lehet. A tulajdont igazoló okiratot vagy a bérleti szerződést szintén csatolni kell a beadványhoz. Ha ezeket az akadályokat sikerrel vette a pályázó, már csak a követség orvosához kell elfáradnia, aki megvizsgálja. A sajátságos akadályverseny utolsó köre már szinte gyerekjáték. Nyolc igazolványképet kell csináltatni, csatolni a kérvényhez, amelyet a francia követség továbbít Monacóba. Aki megkapja a vízumot, annak alapján kapja meg kint a tartózkodási engedélyt. A kérvényt minden indokolás nélkül visszautasíthatják, és ilyenkor bizonyos idő múlva elölről kell mindent kezdeni. Az állampolgárságot csak tíz év kinttartózkodás után lehet kérvényezni az uralkodótól.
A miniállam “kerületei”:
1. Monaco-Ville – a sziklára épült megerősített város a hercegi palotával, kertekkel, a katedrálissal és az Óceanográfiai múzeummal.
2. Condamine – a kikötő.
3. Monte-Carlo – a múlt században alapították. Szállodái, sportklubjai közül sok mostanában épült.
4. Fontvieille – főleg turista- és sportlétesítményeknek ad helyet,
jachtkikötője van. Ide települt a monacói könnyűipar.
5. Monghetti – a nyugati rész Cap d’Alillal.
A mérnökök paradicsoma
Ingatlanra meglehetősen nagy az igény a hercegségben, beépíthető telket viszont szinte alig találni. A jó mérnök persze ilyen helyzetben sem jön zavarba. A Monacóban dolgozó építészek és statikusok nem panaszkodhatnak, hogy nem tudnak szakmailag kiteljesedni. Feladatuk, hogy bármi áron növeljék a beépíthető területek nagyságát. Így aztán természetes, hogy csak mélygarázsokat terveznek, és a börtönt is a föld alá építették. A kerteket gyakran a házak tetején alakítják ki, mivel rendelet írja elő, hogy minden építkezéskor kötelező parkosítani is. Az új épületek virágládáiban nyíló növényeket a bérlő vagy a tulajdonos távollétében öntözőberendezés locsolja. A hollandok példájára az itteniek is a tengertől igyekeznek területet elhódítani. Fontvieille városrész helyén a hatvanas évek végén még a víz hullámzott. Az építészeti bravúr nyolcadával növelte meg a hercegség területét. Fontvieille II. pedig olyan házakból fog állni, amelyeket a tenger fölé, betoncölöpökre építenek úgy, mint az olajfúrótornyokat.
A száguldozók paradicsoma
1920 óta minden évben megrendezik a hercegségben a Forma 1–es autók világbajnoki futamát a monte-carlói Grand Prix-t. A 318 kilométer hosszú útvonalon száz kört kell megtenni a versenyzőknek körülbelül 1000 kanyarral, számos emelkedővel. Gyakorlatilag a hercegség területének jó részét többször körbeautózzák a verseny alatt. A Monte-Carlo rali szintén fontos esemény, és rengeteg turistát vonz. Ám az autók szerelmesei akkor is gyönyörködhetnek a négykerekű csodákban, ha éppen semmilyen autós esemény sem zajlik Monacóban. III. Rainier hercegnek ugyanis 85 darabból álló autógyűjteménye van. Az uralkodó is imádja a sebességet; fiatalkorában legszívesebben autóversenyző lett volna. Nyilván nem maradt rá hatástalan, hogy gyerekkorától az első sorban nézhette a Grand Prix futamait. Legényemberként szívesen száguldozott extra járgányokon. Nem vezetett óvatosan, többször szenvedett balesetet. A fiatal Rainier-t még a személyzet tagjai is arról próbálták meggyőzni, testi épsége érdekében hagyjon fel a veszélyes sporttal. Ők javasolták neki, hogy inkább gyűjtse a kocsikat.
A szerencselovagok paradicsoma
13O éve a rulett kereke húzta ki az országot a csávából. A múlt század közepére a hercegség nagyon legatyásodott. Területének egy részét elcsatolták, polgárai szegények voltak, újabb adót nem lehetett kivetni. Pénz után kellett nézni, és a megoldás kulcsát Caroline hercegnő találta meg. Az uralkodó, Florestan herceg hitvese gyakorta átruccant Németországba, ahol szívesen játszott a kaszinóban. Rájött, hogy minimális befektetéssel csak a szerencsejáték tudja kihúzni az országot a bajból. Rávette férjét, hogy adjon engedélyt a játékterem megnyitására. 1856-ban perdült meg először a rulett kereke a hercegségben. Az üzlet bejött, és mivel a szomszédos Franciaországban tilos volt a szerencsejáték, hamarosan tömegével érkeztek onnan a vendégek. Az első játékos két frankot nyert, viszont 50 frankért hozta el a kocsi Nizzából Monte-Carlóba. Ráadásul négy órát kellett rázatni magát annak, aki egy kicsit rulettezni akart. Csak amikor a francia vasutak 1868-ban elérték Monacót, akkor lendült fel úgy a szerencsejáték-üzlet, hogy a Grimaldiak végül minden adót eltörölhettek. Felépítették a híres kaszinót, ahová monacóiak nem tehetik be a lábukat, még a hercegi család tagjai sem. De papokat, egyenruhás katonákat és 21 év alattiak sem engednek Fortuna szentélyébe. Belépni csak alkalmi öltözékben, útlevéllel vagy más személyazonosságot igazoló irattal lehet.
Csak a politikában szerencsések
A kellemes klímájú vidék ősidők óta lakott terület volt, ahol föníciaiak, görögök, rómaiak váltották egymást. A jelenlegi uralkodó család, a Grimaldiak pontosan 700 éve szerezték meg a terület fölötti uralmat. 1297-ben Francesco Grimaldi genovai nemes szerzetes csuhában két – szintén ferences barátnak álcázott – hívével bejutott az itt álló erődbe. Elkergették a helyőrséget, és berendezkedtek a várban és a hozzá tartozó területen. Később már senki sem vitatta, hogy Monaco a Grimaldiaké. Annak ellenére, hogy az eltelt évszázadok alatt sokszor kerültek idegen - főleg francia - uralom alá, a hercegeknek ügyes diplomáciával mindig sikerült kiharcolni függetlenségüket. A magánéletben már messze nem volt ekkora szerencséjük. Történt a XIV. században, hogy I. Rainier herceg beleszeretett egy flamand leányzóba, Marjike de Wijkbe, akinek házasságot ígért. Aztán mégsem őt, hanem egy magas rangú hölgyet vezetett az oltár elé. Ekkor a cserbenhagyott ara, Marjike állítólag megátkozta a Grimaldiakat. Azt kívánta, hogy egyetlen Grimaldi-hitves ne legyen boldog a házasságban. Az azóta eltelt hat évszázadban több tragédia is történt a családban: a hercegi házasságok egy része rosszul sikerült, és a família egyenes ágon már kétszer kihalt.
Először a 18. században fenyegetett a veszély, hogy a dinasztia megszűnik. Ekkor az utolsó férfi leszármazott, Antal herceg a lányát, Lujza Hyppolitát egy breton nemeshez, Jacques de Goyon-Matignonhoz adta feleségül, aki így megalapította a második monacói Grimaldi uralkodóházat. A családfa új hajtása csak 200 évig zöldült, és II. Lajossal 1949-ben elszáradt. A család magvaszakadását mégis sikerült egakadályozni. II. Lajos herceg törvényesített leányát, Charlotte-ot feleségül adta Pierre-hez, Polignac grófjához. Az ő házasságukból született fiú lett III. Rainier herceg, aki felvette a Grimaldi nevet. Marjike átka III. Rainier esetében hatott csak igazán. Felesége, Grace Kelly, az egykori hollywoodi filmcsillag nem volt boldog a házasságban, és viszonylag fiatalon autóbaleset áldozata lett.
nana
2005.10.28
t: 5120
Monaco: Börtönök a föld alatt - új házak a tengeren
Minden negyedik idegenMonaco a Földközi-tenger partján a francia Tengeri-Alpok egyik nyúlványa mellett terül el. Északi szomszédja Franciaország. Területe mindössze 1,95 négyzetkilométer – kisebb, mint Budapest VII. kerülete, vagy éppen a New York-i Central Park. Államformája hivatalosan alkotmányos monarchia, de valójában a herceg, III. Rainier egyszemélyes uralma érvényesül. Lakosságának mindössze 18 százaléka monacói, a többi francia, olasz és egyéb nemzetiségű. Manapság egyre több orosz szót lehet hallani az utcákon és az éttermekben. A hivatalos nyelv a francia, és a fizetőeszköz is a francia nemzeti valuta, a frank. Az ország klímája csodálatos. A Tengeri Alpok megvédik a misztráltól, a hideg északnyugati széltől. Az évi középhőmérséklet 19 Celsius fok. A napsütéses órák száma évente 2700-nál is több.
A biztonsági őrök paradicsoma
Ebben az országban a rend őrei olyan hatékonyan működnek, hogy a tolvajlás szinte ismeretlen fogalom. Igaz, a nyomozók munkáját a világon egyedülálló biztonsági rendszerek segítik. A rendőrség épületében folyamatosan figyelik azt a színes monitortornyot, amely Monaco szinte minden négyzetméterét “látja”. A képeket 81 ipari kamera közvetíti. Az utcán posztoló rendőrök és biztonsági őrök vizslatják a járókelőket, és a gyanús alakokat udvariasan, de határozottan kikérdezik. Egyszerre háromszázötven rendőr van szolgálatban, a központban “csak” 150.
A gazdagok paradicsoma
A paradicsomi állapotok közé sokan vágynak. Vékony pénztárcájú mezei halandónak azonban lehetetlen itt letelepedni. Hacsak be nem házasodik, de ennek nem sokkal több az esélye, mint egy lottó ötösnek. Ráadásul csak a hölgyek számára nyitott ez a lehetőség. Ha férfi vesz el monacói nőt, nem kapja meg automatikusan az állampolgárságot. Az embereket alapvetően mégsem a jó közbiztonság csábítja ide. Sokkal inkább az a világszerte ismert tény, miszerint Monacóban nincs személyi jövedelemadó, és örökösödési adót sem kell fizetni. Így aztán, ha egy gazdag üzletembernek, világhírű művésznek vagy élsportolónak már elege van saját országa adókulcsaiból, a rengeteg elvonásból, megpróbálkozhat Monacóba “menekülni”. Ehhez “csak” tartózkodási engedélyre van szüksége. Ezt a passzust viszont, kis túlzással, néha nehezebb megkapni, mint meggazdagodni. Jogilag is az állam polgárává válni pedig még ennél is nehezebb. Az uralkodó herceg egy személyben dönti el, kit kegyeskedik a kitüntető címben részesíteni. (Tavaly harmincan kaptak állampolgárságot, és ezerkétszázan letelepedési engedélyt.) Monaco 27000 lakosából ma körülbelül háromezernek van csak állampolgársága, és az ezzel együtt járó választójoga.
A házmesterek paradicsoma
A tartózkodási engedély nem örökre szól. Fogyatékossága, hogy évente meg kell újítani. Ez pedig némi “kötelezettséggel” jár. Muszáj ugyanis gázt, villanyt, vizet fogyasztani. Mert csak akkor hosszabbítják meg az engedélyt, és jár az adókedvezmény, ha a “rezidens” legalább az év hat hónapjában Monacóban tartózkodik. Ezt a hatóságok egyszerűen ellenőrzik: bekérik a rezsiszámlákat.
Persze maga Rainier is tisztában van azzal, hogy mi sem egyszerűbb, mint ennek a rendelkezésnek a kijátszása. Csak a házmestert kell megbízni – égesse rendszeresen a villanyt, telefonáljon a rá bízott lakásból távoli rokonainak, járassa a légkondicionálót az üres szobákban. Aki mégis a hercegségben él, annak sem kell bezárva érezni magát. A városligetnyi országot ugyanis pillanatok alatt el lehet hagyni. A nizzai repülőtér csak hat percnyi helikopterútra van, másfél órányi repülés után pedig
már az Alpokban síelhet a mozogni vágyó. Ha pedig sötétedéskor repülőre ül, még időben odaér a Jimmi’z lokál programjára a monte-carlói Sporting Clubba. Itt egy pohár pezsgő 40 dollárba kerül, de egy pohár ásványvíz is csak két dollárral kevesebb. Nem érdemes tehát józannak maradni.
Ha valaki bankszámlát akar nyitni Monacóban, nem biztos, hogy sikerrel jár. Lehet, hogy a banki alkalmazott udvariasan inkább egy másik pénzintézetet ajánl majd. Bár nyíltan nem mondják ki, kis pénzekkel nem foglalkoznak. Egyes információk szerint a legkevesebb, amit el kell helyezni, 100 000 amerikai dollárnak megfelelő összeg.
Akadályverseny betelepülőknek
Megkérdeztük Magyarországon a miniállamot képviselő francia nagykövetséget, hogyan kell tartós ott tartózkodáshoz monacói vízumért folyamodni. Nos, először is egy monacói bankban el kell helyezni egy szép summát. Hogy egész pontosan mennyit, azt senki sem tudja megmondani. Tény, hogy csak a leggazdagabbak tudnak ilyen összeget letenni. A következő akadály a lakás megszerzése. A törvény szerint bérelt lakás is megfelelő. A monacói otthon megszerzése azért okozhat némi fejtörést, ugyanis a legolcsóbb kétszobás kis lakás ára úgy 600 000 dollárnál kezdődik, bérleti díja pedig akár havi 20 000 dollár is lehet. A tulajdont igazoló okiratot vagy a bérleti szerződést szintén csatolni kell a beadványhoz. Ha ezeket az akadályokat sikerrel vette a pályázó, már csak a követség orvosához kell elfáradnia, aki megvizsgálja. A sajátságos akadályverseny utolsó köre már szinte gyerekjáték. Nyolc igazolványképet kell csináltatni, csatolni a kérvényhez, amelyet a francia követség továbbít Monacóba. Aki megkapja a vízumot, annak alapján kapja meg kint a tartózkodási engedélyt. A kérvényt minden indokolás nélkül visszautasíthatják, és ilyenkor bizonyos idő múlva elölről kell mindent kezdeni. Az állampolgárságot csak tíz év kinttartózkodás után lehet kérvényezni az uralkodótól.
A miniállam “kerületei”:
1. Monaco-Ville – a sziklára épült megerősített város a hercegi palotával, kertekkel, a katedrálissal és az Óceanográfiai múzeummal.
2. Condamine – a kikötő.
3. Monte-Carlo – a múlt században alapították. Szállodái, sportklubjai közül sok mostanában épült.
4. Fontvieille – főleg turista- és sportlétesítményeknek ad helyet,
jachtkikötője van. Ide települt a monacói könnyűipar.
5. Monghetti – a nyugati rész Cap d’Alillal.
A mérnökök paradicsoma
Ingatlanra meglehetősen nagy az igény a hercegségben, beépíthető telket viszont szinte alig találni. A jó mérnök persze ilyen helyzetben sem jön zavarba. A Monacóban dolgozó építészek és statikusok nem panaszkodhatnak, hogy nem tudnak szakmailag kiteljesedni. Feladatuk, hogy bármi áron növeljék a beépíthető területek nagyságát. Így aztán természetes, hogy csak mélygarázsokat terveznek, és a börtönt is a föld alá építették. A kerteket gyakran a házak tetején alakítják ki, mivel rendelet írja elő, hogy minden építkezéskor kötelező parkosítani is. Az új épületek virágládáiban nyíló növényeket a bérlő vagy a tulajdonos távollétében öntözőberendezés locsolja. A hollandok példájára az itteniek is a tengertől igyekeznek területet elhódítani. Fontvieille városrész helyén a hatvanas évek végén még a víz hullámzott. Az építészeti bravúr nyolcadával növelte meg a hercegség területét. Fontvieille II. pedig olyan házakból fog állni, amelyeket a tenger fölé, betoncölöpökre építenek úgy, mint az olajfúrótornyokat.
A száguldozók paradicsoma
1920 óta minden évben megrendezik a hercegségben a Forma 1–es autók világbajnoki futamát a monte-carlói Grand Prix-t. A 318 kilométer hosszú útvonalon száz kört kell megtenni a versenyzőknek körülbelül 1000 kanyarral, számos emelkedővel. Gyakorlatilag a hercegség területének jó részét többször körbeautózzák a verseny alatt. A Monte-Carlo rali szintén fontos esemény, és rengeteg turistát vonz. Ám az autók szerelmesei akkor is gyönyörködhetnek a négykerekű csodákban, ha éppen semmilyen autós esemény sem zajlik Monacóban. III. Rainier hercegnek ugyanis 85 darabból álló autógyűjteménye van. Az uralkodó is imádja a sebességet; fiatalkorában legszívesebben autóversenyző lett volna. Nyilván nem maradt rá hatástalan, hogy gyerekkorától az első sorban nézhette a Grand Prix futamait. Legényemberként szívesen száguldozott extra járgányokon. Nem vezetett óvatosan, többször szenvedett balesetet. A fiatal Rainier-t még a személyzet tagjai is arról próbálták meggyőzni, testi épsége érdekében hagyjon fel a veszélyes sporttal. Ők javasolták neki, hogy inkább gyűjtse a kocsikat.
A szerencselovagok paradicsoma
13O éve a rulett kereke húzta ki az országot a csávából. A múlt század közepére a hercegség nagyon legatyásodott. Területének egy részét elcsatolták, polgárai szegények voltak, újabb adót nem lehetett kivetni. Pénz után kellett nézni, és a megoldás kulcsát Caroline hercegnő találta meg. Az uralkodó, Florestan herceg hitvese gyakorta átruccant Németországba, ahol szívesen játszott a kaszinóban. Rájött, hogy minimális befektetéssel csak a szerencsejáték tudja kihúzni az országot a bajból. Rávette férjét, hogy adjon engedélyt a játékterem megnyitására. 1856-ban perdült meg először a rulett kereke a hercegségben. Az üzlet bejött, és mivel a szomszédos Franciaországban tilos volt a szerencsejáték, hamarosan tömegével érkeztek onnan a vendégek. Az első játékos két frankot nyert, viszont 50 frankért hozta el a kocsi Nizzából Monte-Carlóba. Ráadásul négy órát kellett rázatni magát annak, aki egy kicsit rulettezni akart. Csak amikor a francia vasutak 1868-ban elérték Monacót, akkor lendült fel úgy a szerencsejáték-üzlet, hogy a Grimaldiak végül minden adót eltörölhettek. Felépítették a híres kaszinót, ahová monacóiak nem tehetik be a lábukat, még a hercegi család tagjai sem. De papokat, egyenruhás katonákat és 21 év alattiak sem engednek Fortuna szentélyébe. Belépni csak alkalmi öltözékben, útlevéllel vagy más személyazonosságot igazoló irattal lehet.
Csak a politikában szerencsések
A kellemes klímájú vidék ősidők óta lakott terület volt, ahol föníciaiak, görögök, rómaiak váltották egymást. A jelenlegi uralkodó család, a Grimaldiak pontosan 700 éve szerezték meg a terület fölötti uralmat. 1297-ben Francesco Grimaldi genovai nemes szerzetes csuhában két – szintén ferences barátnak álcázott – hívével bejutott az itt álló erődbe. Elkergették a helyőrséget, és berendezkedtek a várban és a hozzá tartozó területen. Később már senki sem vitatta, hogy Monaco a Grimaldiaké. Annak ellenére, hogy az eltelt évszázadok alatt sokszor kerültek idegen - főleg francia - uralom alá, a hercegeknek ügyes diplomáciával mindig sikerült kiharcolni függetlenségüket. A magánéletben már messze nem volt ekkora szerencséjük. Történt a XIV. században, hogy I. Rainier herceg beleszeretett egy flamand leányzóba, Marjike de Wijkbe, akinek házasságot ígért. Aztán mégsem őt, hanem egy magas rangú hölgyet vezetett az oltár elé. Ekkor a cserbenhagyott ara, Marjike állítólag megátkozta a Grimaldiakat. Azt kívánta, hogy egyetlen Grimaldi-hitves ne legyen boldog a házasságban. Az azóta eltelt hat évszázadban több tragédia is történt a családban: a hercegi házasságok egy része rosszul sikerült, és a família egyenes ágon már kétszer kihalt.
Először a 18. században fenyegetett a veszély, hogy a dinasztia megszűnik. Ekkor az utolsó férfi leszármazott, Antal herceg a lányát, Lujza Hyppolitát egy breton nemeshez, Jacques de Goyon-Matignonhoz adta feleségül, aki így megalapította a második monacói Grimaldi uralkodóházat. A családfa új hajtása csak 200 évig zöldült, és II. Lajossal 1949-ben elszáradt. A család magvaszakadását mégis sikerült egakadályozni. II. Lajos herceg törvényesített leányát, Charlotte-ot feleségül adta Pierre-hez, Polignac grófjához. Az ő házasságukból született fiú lett III. Rainier herceg, aki felvette a Grimaldi nevet. Marjike átka III. Rainier esetében hatott csak igazán. Felesége, Grace Kelly, az egykori hollywoodi filmcsillag nem volt boldog a házasságban, és viszonylag fiatalon autóbaleset áldozata lett.
nana
2005.10.28
A CIKK KÉPGALÉRIÁJA
Legfrissebb magazinok
- A legtutibb balatoni éttermek
- Hetente frissül majd az Office
- Telefonszámokat lop a Facebook
- Rajtol a Tour de dopping
- Szúnyogriasztó és napvédő krém házilag
- Gyümölcsös ínyencségek - 4 szuper recept
- RIPORT MÓNIKÁVAL AZ EROTIKA VILÁGÁBÓL!
- ZTE V889M - kétélű penge
- Újabb csatát nyert a Samsung: betilthatnak néhány iPhone-t
- Viszi az árvíz a motort?
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Izrael újabb csapásokat mért az iráni iszlamisták és szövetségeseikre, szárazföldi művelet zajlik Libanonban
- Irán dzsihádot hirdetett – minden muszlimot bosszúra szólítanak
- Nagy-Britannia belépett a háborúra - drámai fordulat történt
- Találat ért egy iskolát Iránban: több tucat ember meghalt, rengetegen megsérültek
- Rakétatalálat érte Dubaj ikonikus luxusszállodáját, lángokban áll az épület
- Orbán Viktor: Amíg nemzeti kormány van, addig a reptér és más hasonló stratégiai befektetés magyar kézen lesz, és a magyar embereknek termel hasznot
- Figyelmeztette az autósokat a Magyar Közút a hóhelyzet miatt: erre kell készülni a következő 24 órában
- Reagált a Mol az olajválságra, áremelkedés jöhet a magyarországi kutakon
- Orbán Viktor: Azok zárták el a Barátság kőolajvezetéket, akik fölrobbantották az Északi Áramlatot: az ukránok
- Titkos, a háború kezdete óta nem látott mozgósítást hajthat végre Putyin
HIRDETÉS
