Nyugtató illatok

MAGAZINOK > NŐI > Egészség > Nyugtató illatok

t: 4026

Milyen is a levendula?
A növény 90 centiméteres magasságra is megnőhet, de törpeváltozatai is léteznek, amelyek csak 25 centiméter magasak. A levelek hosszúak, hegyesek, nagyon keskenyek, és a földhöz közel ágaznak el. A pici, csőszerű virágok hosszú kalászban, sűrű fürtökben nőnek, amelyek a szárat a csúcstól kb. 10 centiméteren át borítják.

A levendula története
A levendula használata és ismertsége majdnem egyidős az emberiséggel. Több mint 2500 éve használják gyógynövényként, amit írásos források is rögzítenek. Az ókorban az egyiptomiak, a föníciaiak és Arábia népei a növényt mumifikálásra és parfümként használták.
A rómaiak a levendulaolajat fürdésre, főzésre és a levegő illatosítására használták, és valószínűleg ők adták a latin eredetű nevet (lavare – mosni, vagy livendula – fakó és kékes), amelyből a mai név ered. A növény nyugtató és frissítő tulajdonsága, az erős illat rovarűző hatása, és a szárított növény dohánykeverékekben történő használata szintén emelte a növény értékét az ókoriak szemében. A római férfiak a közfürdőkben testükre kenték.

Egy ókori keresztény hiedelem szerint a növény Ádám és Éva Édenkertjéből származik. Egy másik legenda azt mondja, hogy Szűz Mária egy bokorra helyezte a kis Jézus ruháját száradni, és az adta az illatot a bokornak. Ez lehet a magyarázata annak, hogy a növényt miért tartják a gonosz elleni szent védőerőnek. Sok keresztény házban egy levendulakeresztet akasztottak az ajtó fölé a ház védelmére.

A növényt valószínűleg először az arabok honosították meg, azután Görögországból terjedt el Európában. I. e. 600 körül érkezhetett a görög Hyeres szigetekről Franciaországba. Jelenleg sokfelé termesztik, pl. Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban és Angliában. A középkori és reneszánsz Európában a mosó nőket „lavender”-ként ismerték, akik levendulával illatosították a fiókokat, és levendulabokrokon szárították a ruhákat. Ebben az időben sok más gyógynövénnyel együtt a kolostorok „gyógynövény-kertjeiben” termesztették.

A levendulát széles körben alkalmazzák gyógynövényként. Kevés növény dicsekedhet ilyen mértékű nyugtató és relaxáló hatással. A levendulaolaj alkotóelemei hatásosak a hiperaktivitás, az álmatlanság, szélszorulás, baktériumok, gombák, fogíny-mikrobák, penész valamint (fenyő-, kakukkfű-, menta-, rozmaring-, szegfűszeg- és fahéjolajjal keverve) a „Staff” baktériumként is ismert Staphyloccus baktérium ellen. A növény alkotóelemei bizonyos típusú rák kezelésében is ígéretesek lehetnek, például egereknél csökkentették a mellrák-daganatokat. A levendula az impotencia ellenszere is lehet.

A levendula és a szerelem kapcsolata az ókorra nyúlik vissza. A Biblia egyik apokrif könyvében olvashatunk a levendula alkalmazásáról. A történet arról mesél, hogy Judit, az ellenséges parancsnok, Holofernes elcsábítása előtt különböző parfümökkel, köztük levendulával kente be magát. Így tudta meggyilkolni Holofernest, és megvédeni Jeruzsálemet. A csábító illat hatalmas erejét Kleopátra is kihasználta Julius Caesar és Marcus Antonius elcsábítására.

A Tudor-időkben a fiatal lányok Szt. Lukács napján levendulafőzetet szoktak inni, azért, hogy meglássák, ki lesz az igazi szerelmük. A lányok párnáiba rakott levendula a szerelem reményét hordozta, a friss házasok ágya alatt pedig szenvedélyt biztosított.

Mit tegyünk egy nagy csokor levendulával?
Ha friss: Vágjuk vissza a szárat, és helyezzük a csokrot egy váza friss vízbe. Azért, hogy meghosszabbítsuk az élettartamát, és hogy a lehető legtovább illatozzon, mindennap cseréljük ki a vizet. A víz egy kicsit olajos lesz, mert a szár levendulaolajat választ ki. A csokor, attól függően, hogy milyen gyakran cseréljük ki a vizet, és hova helyezzük azt, 7-10 napig is eltarthat.

Szárítás: Ha megszárítjuk a levendulát, az illat hosszú hónapokon át tart. Akasszuk fel a csokrot fejjel lefelé, közvetlen napfénytől távol. Minél szellősebb a hely, annál jobban és gyorsabban szárad. Amikor már megszáradt, a csokrot felfelé is lehet állítani. A levendula felakasztásához kitűnő hely a ruhásszekrény. A csokor szépen fog megszáradni, és csodálatos illatot ad a ruháknak.

Gyógyításra:
Rovarcsípésre kitűnő a levendulaforrázat. Szárított virággal és magokkal megtöltött kispárnákkal nyugodt az alvás, a főzet pedig megnyugtatja a megtépázott idegeket. A halántékokat levendulaolajjal bedörzsölve enyhíthető a fejfájás. Lefekvés előtti nyugtató tea készíthető belőle, rakjon három virágfejet forrásban lévő vízbe.

Ennivaló levendula…
A friss levendulavirágokat zselészirupok valamint gyümölcssaláták, desszertek, tej és krémek ízesítésére is lehet használni. Csirkehúsok elkészítésénél rozmaring helyett is használható. A levendulafagylalt igazi ínyenc meglepetés, hiszen az íze is fantasztikus, különösen eperrel, limonádéba vagy borba keverve.

Mi is a kamilla valójában?
A római kamilla Nyugat-Európában és Észak-Afrikában őshonos, de ma a mérsékelt övi területeken mindenhol termesztik. Aromás évelő növény, amely körülbelül ötven centiméter magasra nő meg, tollszerű levelek és sárga közepű, fehér, százszorszépszerű virágfejek jellemzik. A legfőbb exportőrök Belgium, Franciaország, Nagy-Britannia, valamint Olaszország, utánuk Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Észak-Amerika és Argentína következnek.

A német kamilla Európában és Észak-nyugat Ázsiában őshonos, ahol még ma is vadon nő. Széles körben termesztik Európa nagy részén és más mérsékelt övi területeken. Édesen aromás egynyári növény, körülbelül hatvan centiméter magasra nő meg, finoman vágott levelek, valamint fehér, százszorszépszerű virágfejek jellemzik. Az összetett fej magbugája üreges, ami megkülönbözteti a kamilla egyéb típusaitól. Gyógyászati célokra a leggyakrabban használt a német vagy a magyar változat, amelyek biokémiai szempontból is megkülönböztethetőek a római vagy angol változattól.

Története
A római kamillát a 16. századig nem termesztették Rómában, ahová valószínűleg Anglián keresztül érkezett, és azóta is gyógynövényként használják. A német kamillát legalább az i. e. 1. század óta alkalmazzák emésztési zavarokra. Mivel elég enyhe szer, megfelelő a gyermekek számára is.
Az egyiptomiak a növényt a napnak ajánlották fel, és gyógyító tulajdonságai miatt minden egyéb gyógynövénynél jobban tisztelték. A hieroglifák arról tanúskodnak, hogy a kamillát legalább kétezer éve használják kozmetikai célokra. Az egyiptomi nemesasszonyok összetört virágsziromból készített készítményt alkalmaztak a bőrükön.
Görög orvosok lázra és női rendellenességekre írták fel.

Hagyományos használata
A római kamillát a némettel felváltva használják. A római változat hatása erőteljesebb, mint a németé.
Kamillateát gyakran szolgálnak fel szépségszalonokban az arcizmok ellazítására. A gyógynövény hatásos fájdalom, emésztési zavarok, savtúltengés, puffadás, émelygés, hányás, bélgörcs valamint gyomorhurut esetében. Emellett sérv, gyomorfekély, Crohn-betegség, irritábilis bélszindróma esetén is használják. Csökkenti a menstruációs görcsöket, kezeli a náthát és a lázat, valamint az aranyeret. Még gyerekek is biztonságosan szedhetik fejfájásra és migrénre. A májfunkciót is serkenti. A gyógynövény spiroethert, egy nagyon erős görcsoldót tartalmaz, amely lazítja a feszült, fájó izmokat, enyhíti a menstruációs fájdalmat és ingerlékenységet, valamint elősegíti az alvást, különösen gyerekeknél. Manapság azok a nők, akik erős szőkítő szerek nélkül szeretnének világosabb hajszínt, gyakran a kamillát választják, mint enyhébb alternatívát. A vidéki mexikói közösségekben a szülő nők a szülés alatt és után kamillafőzetet isznak a fájdalmak enyhítésére. A kamillát néhányan gyógynövény-aszpirinnak tartják.

Nincs lehetőséged Franciaország vagy Spanyolhon végtelen levendulamezőin leheveredni? Nem szoktál sétálgatni Itália kamillákkal borított lankáin sem? Az új Lenor Aromatherapy öblítő segítségével otthonodba csempészheted a levendula és a kamilla nyugtató illatát!

(nana)

2005.07.04

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Nyugtató illatok

Legfrissebb magazinok