HIRDETÉS
KIEMELT HÍREK
- Két hét alatt csaknem hétszáz új álláshirdetést adott fel a Belügyminisztérium, óriási a tanárhiány
- Jön még pénz Brüsszelből? Megszólalt a miniszter
- Gyárfás Tamás ismét a bíróság előtt: kulcsfontosságú hangfelvételek kerültek terítékre
- Mi történt? Lezuhant egy helikopter a Mount Everest közelében - Senki nem élte túl
- Mutatjuk, melyek lesznek a legfontosabb témák a vilniusi NATO-csúcson
HIRDETÉS
MAGAZINOK > ÉLETMÓD > Érdekességek > Miért nem tudunk nemet mondani?
A Toronto Egyetem kutatói Dr. Michael Inzlicht vezetésével legújabb vizsgálatuk során arra kerestek magyarázatot, hogy miért hagy el minket az az állatvilágtól teljesen elkülönítő tulajdonságunk, hogy uralkodni tudjunk indulatainkon, ösztöneinken.
Droghasználat, bűnözés, kövérség csupán töredéke azon problémáknak, melyekkel nap mint nap szembesülünk. Ezeknek azonban van egy közös vonásuk: az emberek csábítással szemben mutatott ellenállási képtelensége. Az embereknek általában bizonyos mértékű önkontrolljuk van, mellyel jobb esetben sikeresen tudnak gazdálkodni. Azonban ha bizonyos dologgal szemben nagyobb önuralomra van szükségünk, például a diéta megtartása, akkor egy másikra, például a szorgalmas tanulásra kevesebb energiánk jut. Ha a rossz gazdálkodás miatt tartalékaink kimerülnek, akkor elvesztjük a kontrollt indulataink felett, és ekkor a diétázó például elkezd édességet enni, vagy a tanuló leül tévézni vagy a politikus megvesztegethető lesz.
A kutatók önkénteseket arra kértek, hogy egy nagyon szomorú film nézése közben fojtsák vissza érzelmeiket, ezzel próbálva energiatartalékaikat kimeríteni. A film után 1-9-es skálán kellett értékelni, mennyire sikerült a kontrollt megtartani az érzelmek felett. Ezt követően egy Stroop-tesztet kellett elvégezniük, melyben különböző színnel vannak a színeket jelentő szavak leírva és a látott színt kell megnevezni (például ha pirossal van írva az, hogy "zöld" akkor pirosat kell mondani).
A kutatók az eredmények értékelése során megállapították, hogy azok, akik a film alatt jobban el tudták fojtani érzéseiket, azok jelentősen rosszabbul teljesítettek a Stroop-teszten, mely azt jelzi, hogy a film alatt nagymértékben felhasználták saját energiakészletüket. A teszt közben elvégzett EEG vizsgálat megerősítette ezt az eredményt. Amikor valaki eltér attól, amit normálisan szeretne (például a teszt esetében nem a szó színét, hanem a szó jelentését akarná mondani) akkor a homloklebeny egyik részében, az elülső cingulumban megnő az idegsejtek aktivitása. A teszten rosszabbul teljesítők között gyengébb aktivitást találtak ezen régióban az EEG során. Úgy tűnik tehát, hogy ha valamilyen feladathoz nagymértékben igénybe kellett venni az önuralmat, akkor a következő esetében az önuralmat már nem fogjuk tudni megtartani.
Fejlődéstani kutatások megmutatták, hogy a viselkedési zavarban szenvedő fiatalok rendellenes válaszreakciókat mutatnak a stresszre. Egészséges társaikhoz képest szociálisan stresszes helyzetekben nem emelkedik meg a kortizol szintjük - amely a mellékvese által stresszhelyzetben termelt hormon. "Eredményeink szerint az óvodáskorúaknál még rugalmas a stresszre adott válaszok rendszere."- közölte Dr. Laurie Miller Brotman (New York University School of Medicine), a kutatás vezetője.
Dr. Brotman vizsgálata során antiszociális viselkedésű óvodáskorúak (akiknek volt egy idősebb, rossz magaviseletű testvére) mutattak ilyen, alacsony kortizolszinttel járó, rendellenes választ a stresszre, mielőtt részt vettek volna a programban. Stresszes helyzetben nyálukból nem volt kimutatható az emelkedett kortizolszint.
A családi intervenciós program után az óvodásoknál stressz esetén - például olyan szituációban, amikor ismeretlen gyermekekkel játszottak - már ki lehetett mutatni a megemelkedett a kortizolszintet, azokhoz az óvodáskorúakhoz képest, akik nem vettek részt a programban, és akiknek hasonló volt a kortizol elválasztásának mintázata az idősebb, viselkedészavarral küzdő fiatalokéhoz.
A kutatás eredményei az Archives of General Psychiatry című lapban jelentek meg.
"Az intervenciós program segítségével normalizálódott a számos probléma miatt magas kockázatú gyermekek stresszre adott válasza."- mondta Dr. Brotman, majd hozzátette: "Az eredmények azt feltételezik, hogy van megoldás az antiszociális viselkedésre és a szülők is besegíthetnek."
A felmérésben 92 olyan család vett részt, ahol egy óvodáskorú mellett egy idősebb, rossz magaviseletű testvér is él. A szülők majdnem felének nem volt érettségije, és közel 60 százalékuk évi keresete nem érte el a 15 000 dollárt (2,6 millió forintot). A szülők többségének depressziója vagy szorongásos betegsége volt amellett, hogy kamasz gyerekének meggyűlt a baja a törvénnyel.
A családokat véletlenszerűen választották ki az intervenciós programon való részvételre. A programban 22 csoportos találkozó volt a szülőknek és az óvodásoknak, és 10 alkalommal elmegyógyászati szakértő látogatott el a családok otthonába a vizsgálat 8 hónapja alatt. A szülők megtanulták, hogyan alkalmazzanak nem szigorú, ám következetes és megfelelő fegyelmező taktikákat, hogyan legyenek kevésbé kritikusak, és használjanak pozitív megerősítést. Az óvodásoknak pedig megtanították, hogyan viselkedjenek azonos korú társaikkal ahhoz, hogy jobban felismerjék érzelmeiket és hangulatukat, és hogyan tartsák be a szabályokat.
Az intervenciós programon résztvevő óvodáskorúak kortizonszintjének normalizálódása számos állatkísérlettel együtt azt bizonyítja, hogy a korai családi ráhatás élethosszig tartó változásokat eredményezhet abban, hogyan reagál valaki a stresszes helyzetekre, és következményesen hatással lehet a szellemi és egészségi állapotra is, Dr. Brotman szerint.
ma.hu
2007.10.12
t: 844
Miért nem tudunk nemet mondani?
A Toronto Egyetem kutatói Dr. Michael Inzlicht vezetésével legújabb vizsgálatuk során arra kerestek magyarázatot, hogy miért hagy el minket az az állatvilágtól teljesen elkülönítő tulajdonságunk, hogy uralkodni tudjunk indulatainkon, ösztöneinken.Droghasználat, bűnözés, kövérség csupán töredéke azon problémáknak, melyekkel nap mint nap szembesülünk. Ezeknek azonban van egy közös vonásuk: az emberek csábítással szemben mutatott ellenállási képtelensége. Az embereknek általában bizonyos mértékű önkontrolljuk van, mellyel jobb esetben sikeresen tudnak gazdálkodni. Azonban ha bizonyos dologgal szemben nagyobb önuralomra van szükségünk, például a diéta megtartása, akkor egy másikra, például a szorgalmas tanulásra kevesebb energiánk jut. Ha a rossz gazdálkodás miatt tartalékaink kimerülnek, akkor elvesztjük a kontrollt indulataink felett, és ekkor a diétázó például elkezd édességet enni, vagy a tanuló leül tévézni vagy a politikus megvesztegethető lesz.
A kutatók önkénteseket arra kértek, hogy egy nagyon szomorú film nézése közben fojtsák vissza érzelmeiket, ezzel próbálva energiatartalékaikat kimeríteni. A film után 1-9-es skálán kellett értékelni, mennyire sikerült a kontrollt megtartani az érzelmek felett. Ezt követően egy Stroop-tesztet kellett elvégezniük, melyben különböző színnel vannak a színeket jelentő szavak leírva és a látott színt kell megnevezni (például ha pirossal van írva az, hogy "zöld" akkor pirosat kell mondani).
A kutatók az eredmények értékelése során megállapították, hogy azok, akik a film alatt jobban el tudták fojtani érzéseiket, azok jelentősen rosszabbul teljesítettek a Stroop-teszten, mely azt jelzi, hogy a film alatt nagymértékben felhasználták saját energiakészletüket. A teszt közben elvégzett EEG vizsgálat megerősítette ezt az eredményt. Amikor valaki eltér attól, amit normálisan szeretne (például a teszt esetében nem a szó színét, hanem a szó jelentését akarná mondani) akkor a homloklebeny egyik részében, az elülső cingulumban megnő az idegsejtek aktivitása. A teszten rosszabbul teljesítők között gyengébb aktivitást találtak ezen régióban az EEG során. Úgy tűnik tehát, hogy ha valamilyen feladathoz nagymértékben igénybe kellett venni az önuralmat, akkor a következő esetében az önuralmat már nem fogjuk tudni megtartani.
Fejlődéstani kutatások megmutatták, hogy a viselkedési zavarban szenvedő fiatalok rendellenes válaszreakciókat mutatnak a stresszre. Egészséges társaikhoz képest szociálisan stresszes helyzetekben nem emelkedik meg a kortizol szintjük - amely a mellékvese által stresszhelyzetben termelt hormon. "Eredményeink szerint az óvodáskorúaknál még rugalmas a stresszre adott válaszok rendszere."- közölte Dr. Laurie Miller Brotman (New York University School of Medicine), a kutatás vezetője.
Dr. Brotman vizsgálata során antiszociális viselkedésű óvodáskorúak (akiknek volt egy idősebb, rossz magaviseletű testvére) mutattak ilyen, alacsony kortizolszinttel járó, rendellenes választ a stresszre, mielőtt részt vettek volna a programban. Stresszes helyzetben nyálukból nem volt kimutatható az emelkedett kortizolszint.
A családi intervenciós program után az óvodásoknál stressz esetén - például olyan szituációban, amikor ismeretlen gyermekekkel játszottak - már ki lehetett mutatni a megemelkedett a kortizolszintet, azokhoz az óvodáskorúakhoz képest, akik nem vettek részt a programban, és akiknek hasonló volt a kortizol elválasztásának mintázata az idősebb, viselkedészavarral küzdő fiatalokéhoz.
A kutatás eredményei az Archives of General Psychiatry című lapban jelentek meg.
"Az intervenciós program segítségével normalizálódott a számos probléma miatt magas kockázatú gyermekek stresszre adott válasza."- mondta Dr. Brotman, majd hozzátette: "Az eredmények azt feltételezik, hogy van megoldás az antiszociális viselkedésre és a szülők is besegíthetnek."
A felmérésben 92 olyan család vett részt, ahol egy óvodáskorú mellett egy idősebb, rossz magaviseletű testvér is él. A szülők majdnem felének nem volt érettségije, és közel 60 százalékuk évi keresete nem érte el a 15 000 dollárt (2,6 millió forintot). A szülők többségének depressziója vagy szorongásos betegsége volt amellett, hogy kamasz gyerekének meggyűlt a baja a törvénnyel.
A családokat véletlenszerűen választották ki az intervenciós programon való részvételre. A programban 22 csoportos találkozó volt a szülőknek és az óvodásoknak, és 10 alkalommal elmegyógyászati szakértő látogatott el a családok otthonába a vizsgálat 8 hónapja alatt. A szülők megtanulták, hogyan alkalmazzanak nem szigorú, ám következetes és megfelelő fegyelmező taktikákat, hogyan legyenek kevésbé kritikusak, és használjanak pozitív megerősítést. Az óvodásoknak pedig megtanították, hogyan viselkedjenek azonos korú társaikkal ahhoz, hogy jobban felismerjék érzelmeiket és hangulatukat, és hogyan tartsák be a szabályokat.
Az intervenciós programon résztvevő óvodáskorúak kortizonszintjének normalizálódása számos állatkísérlettel együtt azt bizonyítja, hogy a korai családi ráhatás élethosszig tartó változásokat eredményezhet abban, hogyan reagál valaki a stresszes helyzetekre, és következményesen hatással lehet a szellemi és egészségi állapotra is, Dr. Brotman szerint.
ma.hu
2007.10.12
Legfrissebb magazinok
- A legtutibb balatoni éttermek
- Hetente frissül majd az Office
- Telefonszámokat lop a Facebook
- Rajtol a Tour de dopping
- Szúnyogriasztó és napvédő krém házilag
- Gyümölcsös ínyencségek - 4 szuper recept
- RIPORT MÓNIKÁVAL AZ EROTIKA VILÁGÁBÓL!
- ZTE V889M - kétélű penge
- Újabb csatát nyert a Samsung: betilthatnak néhány iPhone-t
- Viszi az árvíz a motort?
HIRDETÉS
TOVÁBBI HÍREINK
- Ezeken a magyar településeken már készülhetnek az ivóvízhiányra
- Fokozódik a konfliktus: tűzharc tört ki a Wagner-csoport és az orosz légierő között, már három helikoptert lelőttek
- Putyin beszédet intézett népéhez a a Wagner-csoport lázadása után: „Az ilyen fenyegetésre keményen fogunk reagálni”
- Lázadás tört ki Oroszországban: a Wagner zsoldoscsoport elfoglalt egy orosz várost, Putyin hamarosan beszédet mond
- Olyan vihar jöhet, ami ellen az esernyő nem elég
- Ők öten vesztek hullámsírba a Titan fedélzetén
- Az Európai Parlament megszavazta: Magyarország alkalmatlan az uniós elnökségre
- Aligha most robban föl a Balkán puskaporos hordója
- Putyin arra játszik, hogy legyen ürügye az első nukleáris csapásra
- Novák Katalin a kórházban indította a reggelt
HIRDETÉS
