Fagykár, aszály, infláció, kenyér, krumpli, tojás, gyümölcs drágulás

MAGAZINOK > ÉLETMÓD > Érdekességek > Fagykár, aszály, infláció, kenyér, krumpli, tojás, gyümölcs drágulás

t: 1212

Hova, meddig nőnek az élelmiszerárak? Fagykár, aszály, infláció, kenyér, krumpli, tojás, gyümölcs. Drágulás. Követjük az európai trendeket? Az Unióban egy év alatt harmadával nőtt a baromfi, 80 %-kal a búza ára, jövőre pedig a sertéshús lehet vagy 30 %-kal drágább. Itthon. Mi van és mi lesz? Például 30 vagy 50 Ft-os tojás. Az ellenzék azt mondja, a baj hónapok óta nyilvánvaló, de a kormány csak most veszi észre. Későn? Menjen a miniszter bevásárolni az intervenciós gabonapiacra? Okos takarmánybeszerzéssel megakadályozható a magyar állattenyésztés összeomlása? Vagy drágán termelt, drága élelmiszer a jövő? Gráf József miniszter, Jakab István, a Magyar Gazdakörök Szövetségének elnöke és Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke.

Műsorvezető Baló György: - Jó estét! Ha járnak boltba, piacra, tapasztalják, ha nem, bizonyára értesültek róla, hogy az általános inflációt jóval meghaladóan nőnek az élelmiszerárak. Fagykárok, aszály, európai fejlemények. Mire számítsunk? Most előbb felidézzük mit láttunk naponta.

Név nélkül: - A kelkáposzta kb. 98 lenne, a fejeskáposzta 78 lenne, az uborka 128 lenne az első osztályú például. A szőlő 198 lenne, a körte 198 lenne, az alma 128 248 helyett.

R.: - És mi az oka ennek a drágulásnak?

Név nélkül: - Fogalmam nincs.

Név nélkül: - Ugyanannyi maradt egyelőre az ára, még semmilyen, Csak rémhírek terjengenek.

R.: - És önnek árat kell majd emelnie?

Név nélkül: - Fog emelkedni az ár, de nem lesz annyi, mint amennyire mondják.

R.: - És mennyi lesz?

Név nélkül: - Szerintünk 40 Ft-nál meg fog állni.

Név nélkül: - Nem drágult semmi.

Név nélkül: - Tavaly hasonló árakkal dolgoztunk, most 40 Ft-tal olcsóbban kapja, mint tavaly.

R.: - Drágább most egy kiló saszla, mint tavaly ilyenkor?

Név nélkül: - Hát igen, sokkal.

Nagy László, eladó, pékáru osztály: - A pékségnek, mint folyamatnak a legvégén vagyunk. Tehát tulajdonképpen a kelesztés és a sütés történik itt, a többi, ami az eleje, az teljesen elmarad. Kb. 10-13 %-ot drágultak a kenyerek, illetve a péksütemények is hasonlóan.

R.: - A solymári Ludwig és Mentesi Pékség több áruházláncnak is szállít. De saját boltjaiban ezeknél olcsóbban árulja a pékárut. A céget egy pékházaspár alapította, ma már több üzletük van, és forgalmukról annyit mondanak, hogy dinamikusan nő.

Ludwig Klára, pék, ügyvezető: - Egy évvel ezelőtt 1 kiló búzalisztért 47 Ft-ot fizettünk, jelenleg 82 Ft-ot fizetünk. Emellett nagymértékben emelkedtek a tejtermékek, a tojás, a vaj, a sajt ára. Ami az elmúlt két hónapban 30-50 %-ban növekedtek. 1 kiló fehérkenyeret 187 Ft-ért árultunk. Most az áremelést követően 220 Ft-ért kell, hogy adjuk, 1 kiló kenyér összetétele kb. , ha azt vesszük 30 % összetevője a liszt, 30 % a munkabér, plusz 30 % az egyéb költségek, mint pl. gáz, villany és egyéb alapanyagok.

Ludwig Christian, pék, ügyvezető: - A kenyéren kívül még sok másik terméket készítünk el, az már nem liszt fő alapanyag, hanem pl. mint egy túróstáska, ott van egy túró alapanyag, mint egy sajtos, ott van a sajt, a fő alapanyag, ami még itt is nagyon drágul, pl. a sajt, ez idén két hónap alatt 50 %-kal emeltek árat.

L.K.: - 12 éves pályafutásom során ilyen mértékű lisztáremelést nem tapasztaltunk.

Mv.: - Ez a mindennapi helyzet. Vendégünk Gráf József, agrárminiszter jó estét kívánok, Jakab István, a Magyar Gazdakörök Szövetségének elnöke, önnek is jó estét, és Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke, jó estét kívánok. Mi lesz? Azt tudjuk, hogy mi van, de mi lesz?

Gráf József, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: - Nézze, a világban hasonló folyamatok zajlanak és ez most nemcsak egy ilyen általános mondat, hanem tényleges így van. De maradjunk Európánál, mert ez még közelebb áll hozzánk, példa nélküli az áremelkedés nagysága Európában, aminek több oka van. Az első az az, hogy mondjuk az időjárási viszonyok is rosszak voltak ebben a évben. A második az az, hogy néhány nagy fogyasztó ország, mint Kína, India, Oroszország igen jelentős élelmiszerfelvevő lett, amivel nem tudnak a hazai termelők, az ő termelőik versenyezni. És a harmadik nagyon komoly oka az, hogy a bioetanol program beindításával az Egyesült Államok, mint kukorica exportőr megszűnt létezni, kilépett erről a piacról, és mondjuk Spanyolország, Portugália, akik alapvetően az amerikai kukoricára alapozták eddigi hízlalásukat pl. a sertés és a baromi esetében most Európában keresik az árut.

Mv.: - Jó, de megbocsátanak az urak ,azt gondolom, hogy ez bármennyire is lényeges, amit a miniszter úr mond, ez viszonylag nagyon kevéssé érdekli azokat a fogyasztókat, akik elmennek vásárolni és ennyit kell fizetni. Mit kéne csinálni?

Jakab István, elnök, Magyar Gazdakörök Szövetsége: A trendet ismertük, ehhez a trendhez kell igazítani a magyar gazdaságot, és ehhez a trendhez kell alkalmazkodni a termelőnek és a fogyasztónak egyaránt.

Mv.: - De hogyan?

J.I.: - Eddig az elmúlt időszakban elsősorban csak a termelők voltak azok, akik a terheket cipelték. Ennek a következménye az, hogy ma az állattenyésztés a legmélyebb pontot érte el, amit eddig az elmúlt 20-30 évben elkönyvelhettük.

Mv.: - Ennek egy mondatban, bocsásson meg, az az oka, hogy drága a takarmány?

J.I.: - Ennek összetett okai vannak, de a leginkább az, hogy drága a takarmány. Amit miniszer úr elmondott, ez egy trend, évek óta ismert.

Mv.: - Mi a teendő Csikai úr?

Csikai Miklós, elnök, Magyar Agrárkamara: - Szabadjon még egy mondatot hozzátenni Jakab úréhoz, alapvető oka, hogy drága a takarmány, hosszabb távra visszamenő oka, hogy az a technikai fejlesztés, ami Európa és a világpiacot uraló versenyképes országaiban megörtént, Magyarországon 15 esztendő óta nem történt meg.

Mv.: - Nem történt meg?

Cs.M.: - Nem történt meg.

Mv.: - Miért nem történt meg?

G.J.: - Hát azért, mert nem volt rá forrás és most értünk oda, friss hír, hiszen szerdán fogadta el az Európai Unió, Magyarországnak a következő 7 év fejlesztési programját, aminek 48 %-a az 1250 milliárd Ft-nak a műszaki, technikai fejlesztére, ez az első tengelyre lesz fordítva, ennek kétharmada közel az állattenyésztés javítására. Így van ahogy Csikai úr mondta, versenyképes agráriumot kell létrehozni és ebben az állattenyésztésnek pontos és nagyon súlyos szerepe van.

Mv.: Jó, de azt gondoljuk, vagy azt gondolják önök, hogyha jövőre nincs aszály és nincsenek ilyen fagykárok, akkor jövőre visszaesnek az árak?

Cs.M.: - Nem.

Mv.: - Nem? Ez így marad?

G.J.: - Igen.

Cs.M.: - Határozottan szeretném mondani, a kérdés az, hogy Magyarország sodródik-e az európai agrárpolitikához, vagy saját adottságaikra épülve próbálja a versenyképességét mindazokon a területeken, ahol ökolgiai, földrajzi előnyünk van, megteremteni. Ez az alapavető kérdés. A világon ugyanis olyan tendenciák indultak el, csak, hogy néhány konkrétumot mondjak, példaként, Japánban, Japán az 50-es években 100 5-ban önellátó volt, ma 40 %-ban. Ugyanezt követi Kína és India, azzal az egyszerű gondolattal, hogy ők is szeretnének állati fehérjét fogyasztani. És ez az egész takarmányágazatra olyan kihatással van, ami eszméletlen szívóhatás.

J.I.: - Sodródás volt, sodródás van, a leépülés folyamatos, és ezt tetézte az a tragikus időjárás, ami bekövetkezett. Nos, ezért most jelen pillanatban még igazán nem is érezzük pl. a sertéshús árának az emelkedését a piacon, mert az alapanyag, mivel most vágják ki az állományt, ma még drága. Egy fél év múlva magasabb lesz, jóval magasabb lesz. És erre fel kell készülni.

Mv.: - De alapvetően nem csökkent a magyar sertésállomány egyelőre.

J.I.: - Jelentős mértékben csökkent...

Mv.:...számok szerint kevés, tavalyról idénre.

J.I.: - Tavalyról idénre kb. szinten van, csak a tenyészállományt vágták ki, legalább 10-15 %-ban eddig.

Mv.: - Meg azt is mondják, bocsásson meg, hogy Hollandiából bármikor lehet 280 Ft-ért behozni sertéshúst.

J.I.: - Ez ma már nem igaz.

Mv.: - A héten mondták.

J.I.: - Ma már nem igaz.

G.J.: - A következőt szeretném elmondani, a sodródásnak két okból én úgy gondolom, hogy vége van, az egyik az az, amit az előbb említettem, tehát meglesz a műszaki, technikai bázishoz az anyagi fedezet. A másik pedig az, hogy egyedül Európában ma a magyar agrárstratégia az, ami a következő hét évben 30 %-os termelésnövekedést tűzött ki célul, mivel előre láttuk ezeket a folyamatokat. Az összes többi és az Európai Unió általános agrárpolitikájában szinten tartás vagy csökkentés van megcélozva.

Mv.: - Ezt akartam kérdezni, egész Európai Unióban állandóan arról beszélnek, hgoy agrártúltermelés van, vegyük vissza.

J.I.: - Az Európai Unióban Fischerbel asszonynak a legutóbbi nyilatkozata már egyértelműen jelzi...

Mv.: -...aki a mezőgazdasági biztos, igen?

J.I.: - Aki a mezőgazdasági biztos, hogy a területpihentetést meg kell szüntetni, tehát teljes területen termelni kell, fokozni kell a termelést, ugyanis amióta az energia célú, energia alapú növénytermesztés megkezdődött azóta gyakorlatialg az élelmiszer külön stratégiai ágazattá vált az élelmiszertermelés.

Mv.: - Tehát a lehető legtöbbet kell termelni, Csikai úr?

Cs.M.: - A lehető legtöbbet kell termelni ott, ahol erre adottságunk van és abban a kultúrában, amire nekünk adottságunk van. Az a forrás, amiről miniszter úr beszélt, ez nem jelentéktelen forrás. Szeretném azért mondani, hogy igazán akkor fog hasznosulni, ha az a három terület, amiről szó van, végre a növénytermesztés, állattenyésztés és a magyar kertészet arányos fejlesztésére, közmegegyezéssel elkészülnek a programok és ebben megmondjuk, hogy mit, melyik területen kell. Hadd mondjak egy példát rá.

Mv.: - És megkérdezzük utána, hogy mikorra készülnek el a programok.

Cs.M.: - Az Egyesült Államokban most folyik az a tevékenység, hogy mindaz a terület, ahol eddig sertést, szarvasmarhát, gabonát, szóját termeltek, átszerveződik azokra a területekre, ami abban a hatalmas ország legjobb ökológiai adottsága, ha mi ezt a példát nem vesszük és mindenütt akarunk mindent enni, vagy ne adj isten gabonát akarunk termelni az ország felén, azon a pici parcellákon, ahol a világban ez abszolút versenyképtelen, akkor továbbra is vertek leszünk.

J.I.: - Csak egy mondat, stratégia nélkül, átgondolt stratégia nélkül nincs fejlesztés és nincs eredmény. És itt nemcsak a termelők, mert Csikai úrnak mondom, igenis állattenyésztésban világszínvonalon termelünk, és ma a világszínvonalon termelő nagy állattartó telepek ugyanúgy a csőd állnak, mint a kicsik vagy közepesek. Tehát váltani kell, váltani kell a technolgiában, de váltani kell a struktúrában is.

Mv.: Félve mondom ki és csak nagyon óvatosan, állami támogatást vagy állami segítség Unió-komform alapon lehet, van?

G.J.: - Csak úgy lehet, hogy a fejlesztésekhez, ami Unió által is engedélyezett, úgynevezett nemzeti forrást, ezt hozzá lehet tenni. Magában a piaci folyamatokban április 30-a óta, amióta Magyarország számára kétéves moratórium lejárt, hogy nemzeti forrásokat saját elgondolása szerint használhat, nincs tovább. Tehát ilyen lehetőség nincs.

Mv.: - Ön egyszer azt mondta az elmúlt hetekben miniszter úr, hogy javaslatot fog tenni a hús árának az áfáját, hogy csökkentsék 5 %-ra, aztán ez eltűnt.

G.J.: - Nem, én akkor is mindig hozzátettem, csak a mondatom második felét soha nem idézik.

Mv.: - Nagyon tetszik mindenkinek a csökkenés, csak azért.

G.J.: - Igen, a második fele az az, hogy amennyiben az élelmiszerárak 20 % fölé mennek...

Mv.: -...a drágulás?

G.J.: -...a drágulásban, akkor kell ezt megtennünk és nem a termelők védelmében, hanem a fogyasztók védelmében ez csak közvetetten az agrártermelők érdekében, mert akkor úgy számoljuk, hogy olyan nagyságrendbe esik vissza a fogyasztás, ami már visszahat a termelésre is, és ezt a magyar lakosság nem bír ki egy éven belüli 20 %-os áremelkedést, de, ha mégis bekövetkezik, akkor más eszközökkel kell csökkenteni az árat.

Mv.: - Jelenleg csökken a fogyasztás?

G.J.: - Nem, nem érezzük jelen pillanatban.

Mv.: - Nem látják nyomát.

G.J.: - Nem látjuk nyomát ennek.

Mv.: - Mi lesz a tojással, lesz 30-40 Ft-os tojás?

G.J.: - Hát 40 Ft körülbelül lesz a tojás, igen.

Mv.: - 40 Ft egy tojás?

G.J.: - Körül, elérheti ezt az árat a tojás. Mint ahogy a 16 %-kal nőtt egy év alatt, ha most júliustól-júliusig nézzük az árakat és nemcsak ebben az évben, akkor egy 16 %-kal nőtt eddig már a baromfi átvételi ára is. És a liszté pl. 32 %-kal. Ha ebben a összefüggésben vizsgáljuk.

Mv.: - Most muszáj még egyszer ezt megkérdeznem, azt természetesen senki nem bánja, ha a gazdálkodók és a mezőgazdaság, az agrártermelők többet keresnek és jól élnek, azt senki nem bánja, de, hogy a fogyasztónak állandóan sokkal többet kell fizetnie, az nem egy egyszerű ügy.

G.J.: - Ebben azért bocsánat egy tévedés van, mondjuk a karaj ára az kb. annyi, amennyi 8-10 évvel ezelőtt volt és alig változott. Tehát az, hogy mindig többet kell a fogyasztónak...

Mv.: -...egy átlagos háztartás inkább vásárol baromfit meg szárnyast, ezt ön is tudja, mint karajt.

G.J.: - Ez természetes.

J.I.: - Bocsánat, hadd mondjak egy konkrét számot, a sertés az élő sertés ára ma ugyanebben, az előző év azonos időszakához viszonyítva, 10 %-kal csökkent ma, a mostani időszakban. Tehát nem emelkedek az árak. Nem emelkedek az árak. Itt egészen más dologról van szó. Azt kell látni, hogy emelkednek az élelmiszerárak, és közben a termelők meg mennek tönkre. Tehát egy teljesen új helyzethez kell alkalmazkodnunk, egy teljesen új rendszert kell kialakítani, és ez érinti a termelőt, érinti a fogyasztót. Ennek az alapja miniszter úr elmondta, a bioüzemanyagok elterjedése. Innentől kezdve gyakorlatilag egy új rendszer alakul ki.

Mv.: - De bocsásson meg, rögtön Csikai úr, csak arra válaszoljon nekem, ha valaki kétszer annyiért el tudja adni a kevesebb szőlőjét, mint tavaly, vagy a burgonyáját, vagy az almájá, az miért megy tönkre?

Cs.M.: - Nem tudja...

J.I.: - az áránál van, de ugyanakkor az ő költségei folyamatosan nőnek.

Cs.M.: - Szeretném elmondani, hogy nem tudja kétszer többért eladni, mert egy teljesen más tendenciák vannak és én egy másik mondatára szerkesztő úr, ha megengedi vissaztérek, azt monda nem baj, ha a termelők többet keresnek csak a fogyasztók ne legyenek sokkban. Én úgy gondolom, hogy ezt a szembeállítást ezt ellene végre megszüntetni és világosan, érthetően megbeszélni egymással azt, hogy agrárium és a vidék fejlődjön. Az, hogy többet tudjunk termelni, hogy verenyképesebbek legyünk, ez nem annak a néhány 10-100 ezer embernek az érdeke, ez 10 millió magyar állampolgár érdeke, hogy mi a saját fogyasztásunkat lehetőleg belföldi termékből állítsuk elő.

Mv.: - Csikai úr, én ezt készséggel elfogadom, de ön meg fogadja el, hogy az az ember, akinek többet kell fizetnie esetleg vízért, villanyért, gázért, stb., stb., stb., az nem fog nagyon örülni annak, ha a piacon is sokkal többet kell fizetni.

Cs.M.: - Persze hogy nem fog örülni, én se örülök neki, senki. CSak egyet szerkesztő úr, és igen tisztelt nézőink, minden termék, vagy csaknem minden beáramló, amivel előállítunk sertést, takarmányt, zöldséget, gyümölcsöt, tojást, zöme világpiaci áron érkezik. Csak a kimeneti árak nem világpiaci árak, hanem mesterségesen alacsonyan tartott árak és a termelőknek most nem az a kérdése, hogy jobban éljen, többet keressen, hanem, hogy egyáltalán megéljen.

Mv.: - Egy mondat.

J.I.: - Az előálltási árak Nyugat-Európában is emelkednek, és most már a láncokon keresztül az olcsó élelmiszert abban a mennyiségben nem tudja behozni, mint amit eddig behozott. Tehát igen, számolni kell az áremelésekkel.

Mv.: - Öné lesz a zárszó, mire elég ez a pénz, amit említett? Az uniós pénz, és mikorra lesznek meg ezek a programok?

G.J.: - Nézze, én azt gondolom, hogy Magyarországon mi agrártermelők szellemi felkészültségünkkel, tudásunkkal, szorgalmunkkal, hozzáértésünkkel versenyképesek vagyunk a világban. Egy hiányzott hozzá az az anyagi forrás, amivel azt a technikai forradalmat, amit 8-10 évvel ezelőtt a régi tagországok végrehajtottak, azt végre kell hajtanunk tűzzel, vassal és következetesen. Ha ezt mi a következő három-négy évben a legtöbbjét, hiszen 7 éves programról van szó, azért meg tudjuk csinálni, akkor a magyar gazdaság versenyképes lesz. Hiszen tavalyi évben, amikor jó évünk volt, minden mutatónk már szinte azonos volt a nyugati országok gazdáiéval. Úgy, hogy még egy 42-43 %-kal kevesebb támogatást kaptunk, mint ők. Tehát, amikor teljes lesz a támogatás 2011-re, és ezt az anyagi forrást jól felhasználjuk, akkor semmi félni valónk nincs attól, és a magyar élelmiszerek sem lesznek soha magasabbak, mint amilyenek az európai élelmiszerek. Ha saját ellátásból ezt meg tudjuk oldani és ezeket végrehajtjuk, akkor én azt gondolom egy tisztességes ellátást és megfizethető ellátást tudunk adni a magyar állampolgárokonak.

Mv.: - Figyelni fogjuk, köszönjük, hogy eljöttek, várjuk önöket máskor is.

hirado

2007.09.24

| Többi

vissza a rovathoz | vissza címoldalra

Fagykár, aszály, infláció, kenyér, krumpli, tojás, gyümölcs drágulás

Legfrissebb magazinok